Tízezer embert menekítettek ki Harkiv körzetéből

A fokozódó orosz támadások miatt kimenekítettek 9907 lakost az északkelet-ukrajnai Harkiv körzetéből – jelentette be szombaton Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója.

Hozzátette, hogy éjjel két újabb orosz áttörési kísérletet vertek vissza. Előzőleg azonban az orosz erők több kilométernyit haladtak előre a frontvonalnál. Szinyehubov úgy ítélte meg, hogy az ukrán erők egyelőre ellenőrzés alatt tartják a helyzetet.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az AFP francia hírügynökségnek szombaton úgy nyilatkozott, hogy a térségben egy hete indított orosz támadás egy újabb átfogó hadművelet kezdete lehet.

Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont pénteken azt mondta, hogy Oroszország „mai állás szerint” nem tervezi Harkiv elfoglalását, a térségben zajló orosz hadművelet célja egy ütközőzóna létrehozása a közelben fekvő orosz régiók védelmében.

Ha Ukrajna elegendő nyugati légvédelmi rendszerrel rendelkezett volna, az orosz csapatok nem tudták volna megrohamozni a kelet-ukrajnai Harkiv megyét a két ország közti államhatáron benyomulva – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben pénteken újságíróknak nyilatkozva.

Az államfő nehezményezte, hogy Ukrajna partnerei „nyolc hónapos szünetet tartottak” a döntésük meghozatalában az új fegyverek átadásáról. „Az orosz erők olyan távolságban vannak, ahonnan előnnyel rendelkeznek velünk szemben, ahonnan légibombákat és tüzérséget vethetnek be ellenünk” – szögezte le az Ukrajinszka Pravda hírportál közlése szerint.

Hangsúlyozta, hogy a „betonnal megerősített védelmi vonalakat” viszont az orosz csapatok Harkiv megyében nem érték el. Kijelentette, hogy az ukrán védelmi erőknek sikerült stabilizálniuk a helyzetet a régió északi részén, ahol az oroszok csupán tíz kilométer mélyen tudtak benyomulni Ukrajnába.

Zelenszkij szerint Ukrajnának nem lehet megtiltani, hogy nyugati fegyverekkel mérjen csapásokat oroszországi területre,

mert ez úgyszintén Ukrajna védekezésének a része, nem pedig egy másik ország elleni támadás. Leszögezte, hogy ezeket a csapásokat a szürke zónában hajtják végre, ahonnan az orosz hatóságok kilakoltatták a civileket.

Beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszter napokban tett ukrajnai látogatásának céljáról is. Azt mondta, hogy Blinken egyrészt kétmilliárd dolláros segélycsomagot „hozott”, másrészt az Egyesült Államok javaslatait a biztonsági garanciákra.

„A biztonsági garanciákról szóló megállapodás tervezete már létezik” – emelte ki. „Harmadrészben pedig megvitattuk Ukrajna jövőképét a NATO-csúcstalálkozóval kapcsolatban. Az amerikaiak meghallgatták elképzelésünket, elfogadták ezt az információt, és visszajelzéssel tértek vissza” – mondta.

Volodimir Zelenszkij hangot adott meggyőződésének, miszerint Ukrajnának minden esélye megvan arra, hogy nyár elején megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, mert „rengeteg munkát végzett”, és közelebb hozta álláspontját a „nehéz partnerekkel is”.

„Mindent megtettünk annak érdekében, hogy Ukrajnával júniusban megnyíljanak a tárgyalások. Úgy gondolom, hogy ma már a nehéz partnerekkel is egyszerűbb lett, aktívan dolgozunk velük” – fogalmazott.

A párizsi olimpia alatti fegyverszünet ötletével kapcsolatban azt mondta, hogy nem igazán érti ezt a kezdeményezést,

mert semmi sem akadályozza meg Oroszországot abban, hogy közelebb helyezze haditechnikai eszközeit, és újult erővel lendüljön támadásba.

„Már kötöttünk tűzszünetet, de ez nem működik jól ezzel az ellenséggel. A tűzszünet nem akadályozza abban, hogy közelebb mozduljon, majd támadást indítson. Vagyis nem értem a részleteket. Számomra ez egyelőre úgy hangzik, mint egy elhalt történet” – jegyezte meg az ukrán elnök.

Újabb lépés lehet a harmadik világháború kitörése felé, hogy Ukrajna azt kérte az Egyesült Államoktól: engedélyezze az amerikai fegyverek bevetését orosz területen is. A Magyar Nemzet beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij gyakorlatilag elindítja a harmadik világháborút, ha Joe Bidenék jóváhagyják fegyvereik bevetését.

David Cameron brit külügyminiszter május elején egyébként már gyakorlatilag engedélyt adott a brit fegyverek bevetésére orosz területen. Moszkva akkor erre úgy reagált: ez az ukrajnai konfliktus közvetlen eszkalálódása, ami veszélyt jelenthet az európai biztonságra – hangzott el az M1 déli híradójában. A múlt pénteken indított támadást Moszkva Harkiv megye ellen.

Az ukrán erőknek az orosz nyomás miatt, több falut is feladva, vissza kellett vonulniuk.

Volodimir Zelenszkij pedig odáig jutott, hogy azt kéri az amerikaiaktól: orosz területeteket is támadhassanak erőik az Egyesült Államoktól kapott fegyverekkel –  számolt be a Magyar Nemzet, amely úgy fogalmazott:

Zelenszkij elindítja a harmadik világháborút.

A lap szerint az amerikai tisztviselők elismerték: valóban érkezett egy ilyen kérés az Egyesült Államok kormányához. Kijev azt is kérte Washingtontól, hogy segítsen azonosítani az ukrán fegyverekkel támadandó célpontokat.

Ukrajna ugyanis eddig nem kapott engedélyt nyugati támogatóitól arra, hogy orosz területeken is bevethesse a kapott támadóeszközöket.

Cameronnak mindegy, nekünk nem

A Magyar Nemzet emlékeztet, hogy David Cameron brit külügyminiszter legutóbbi, kijevi látogatása után jegyezte meg, hogy az ukrán félnek joga van csapást mérni Oroszországra a London által biztosított fegyverekkel.

A cikk szerzője ugyanakkor arról is beszámol, hogy

a napokban tett látogatást Kijevben az amerikai külügyminiszter és Soros György amerikai baloldali oligarcha fia, Alexander Soros is.

„A mi vérünkkel fizetne az ukrán győzelemért Soros György” – írja a Magyar Nemzet egy másik cikkében. Az M1 átal szemlézett cikk felidézte a spekuláns korábbi kijelentéseit, amelyek a háború árnyékában új értelmet nyernek.

A pénzember, akinek semmi sem drága

Emlékeztetnek egy 1993-as, új világrendet vizionáló tanulmányára, amiben a milliárdos azt írta: egy háború esetén a kelet-európaiak csökkentenék a NATO-országok számára a hullazsákok kockázatát. A Magyar Nemzet szerint ebből az következik, hogy Soros György amerikai vagy nyugat-európai katonák helyett inkább kelet-európaiakat küldene a frontra.

„Nagy erők állnak a háborúpárti politikusok és általában, a háborúpárti álláspont mögött.

A Soros-birodalomtól kezdve, a fegyveripar, a hitelezők…”

– fogalmazott Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában. A miniszterelnök hozzátette: mindent el kell követni, hogy Magyarországot ne húzzák bele ebbe a háborúba.

A kormányfő ennek kapcsán hangsúlyozta, olyan választás előtt állunk, amely eldönti a háború és béke kérdését, az amerikai választással együtt.

„Óhatatlanul van egy belpolitikai vita és nem mindegy, hogy erőteljes békepárti véleménnyel zárja-e le Magyarország ezt a választást, vagy pedig egy bizonytalan helyzettel. Ma nem tudok mást mondani, mint hogy aki a Fideszre, a Kereszténydemokrata Néppártra szavaz, az a békére szavaz, és minél többen teszünk így, annál nagyobb esélyünk van, hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborúból” – fogalmazott Orbán Viktor, aki megerősítette korábbi kijelentését, hogy ennek a háborúnak a harctéren nincs megoldása.

Megoldást csak a tárgyalóasztalnál és a tűzszünetben találhatunk

– emelte ki.

Beálltak volna a sorba

„Európában a háborúpárti szivárványkoalíciók hajlandóak arra, hogy akár saját katonáikat is elküldjék Ukrajnába, belerántva országukat a háborúba” – erről beszélt Kiszelly Zoltán az M1-en.

„Ne legyenek kétségeink, hogy ha 2022-ben nem ez a kormány lett volna Magyarországon, nem ezt a kormányt választják újra, akkor a háborúpárti magyar baloldal beállt volna a sorba. Biztos, hogy felajánlanák – minimum a magyar fegyvereket és előbb utóbb a magyar katonákat is” – fejtette ki Kiszelly Zoltán, a Századvég Tudásközpont politikai elemzési igazgatója

A Századvég legutóbbi felmérésére kitérve az elemző kiemelte: az európai emberek többsége ellenzi katonák Ukrajnába küldését. A globalisták éppen ezért szeretnének Magyarországon is baloldali szivárványkoalíciót létrehozni, az ugyanis olyan eszköz a kezükben, amivel a lakosság véleményével szemben tudnak háborúpárti politikát folytatni – vélte Kiszelly Zoltán.