Súlyos viták várhatók a NATO holnapi miniszteri ülésén

Fojtogató a háborús hangulat.

NATO

Ukrán háború

Komoly viták várhatók a NATO informális külügyminiszteri tanácsülésén pénteken Prágában, a háborús hangulat kicsúcsosodására és minden eddiginél őrültebb ötletek támogatására lehet készülni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.

A tárcavezető a külkereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós tanácsülés utáni sajtóértekezletén újságírói kérdésre reagálva aláhúzta, hogy nem számít a másnapi NATO-ülésen „barátkozásra, ellenben a háborús hangulat kicsúcsosodására igen, és ez rendkívül veszélyes helyzetet fog tudni előállítani”.

Láthatóan az európai kollégák hétfőn már nagy lendülettel lovalták bele magukat a háborús pszichózis egyre mélyebb bugyraiba, s azt hiszem, hogy az amerikaiak és a britek jelenléte még ösztönzőleg is fog hatni erre a hisztérikus állapotra

– fogalmazott.

És én arra számítok, hogy a NATO külügyminiszteri tanácsának ülését minden eddiginél háborúpártibb hangulat veszi majd körül, és minden eddiginél őrültebb ötletek találnak majd támogatásra

– szögezte le. Ilyen őrült ötletnek nevezte annak engedélyezését, hogy az ukrán haderő Oroszország belső területeit is lőhesse nyugati fegyverekkel, ugyanis az oroszok nincsenek híján felszerelésnek és vissza fognak lőni. „És ennek így mi lesz az eredménye? Újabb halottak. Sok-sok újabb halott. A fegyverszállítások növelik a fegyvermennyiséget a front mindkét oldalán és még több halált okoznak” – vélekedett.

Szijjártó Péter figyelmeztetett, hogy most már tényleg meg kell állítani ezt az őrültséget, mielőtt valami visszafordíthatatlan baj nem következik be. „A NATO-nak már az a döntése is rendkívül veszélyes, hogy átléptük a vörös vonalat, amelyet magunk rajzoltunk vagy húztunk meg még két éve februárban. Azzal lépte túl a NATO ezt a vörös vonalat, hogy a saját koordinációs szerepét megnövelte a fegyverek szállításában és az ukrán katonák kiképzésében” – mondta.

Rámutatott, hogy

az elmúlt hetekben gőzerővel zajlott a NATO ukrajnai missziójának előkészítése, amit „már kimondani is veszélyes”, és ami szavai szerint az észak-atlanti védelmi szövetség alapküldetésével is ellentétes, mivel a katonai szervezet nem áll támadás alatt.

„Nem kell háborús retorikát alkalmazni és nem kell háborús feszültséget kelteni, ez nem egy támadási, hanem egy védelmi szövetség” – jelentette ki a miniszter. „Tehát a NATO ukrajnai missziójának előkészítése, ami gőzerővel zajlik, most holnap újabb lendületet kaphat” – folytatta. Tudatta, hogy a kormány az elmúlt hetek bizottsági ülései során világossá tette, hogy „magyar katona nem vehet részt ilyen műveletben, magyar területet nem használhatnak ilyen műveletekre és magyar adófizetői forrásokat sem használhatnak”, de ennek dacára nyomják bele mindebbe hazánkat.

Én holnap is ellen fogok állni természetesen, holnap is világossá fogom tenni, hogy nincsen lehetőség Magyarország belenyomására ebbe a műveletbe. És továbbra sem látszik világosan, hogy hogyan lehet megoldani azt, hogy a misszió megtörténik, de a magyar adófizetők pénze nem kerül bele. Tehát súlyos viták várhatóak holnap

– összegzett.

Egyes nyugat-európai vezetők őrültebbnél őrültebb ötletekkel próbálják elterelni a figyelmet az eddigi politikájuk kudarcáról és saját felelősségükről, s még az sem érdekli őket, hogy ezzel veszélybe sodorják az egész kontinenst – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

Fotó: Halasz Gabor

A tárcavezető egy kampányeseményen arról számolt be, hogy közeleg az európai parlamenti választás, egyfajta végső visszaszámlálás hangulat érződik Brüsszelben, amit tanúsít a hétfői külügyi tanácsülésen lezajlott vita hevessége is.

Úgy vélekedett, hogy azok is felismerték, hogy június 9. valóban vízválasztó lehet, akik az elmúlt két és fél év európai háborús politikáját csinálták, és rájöttek, hogy óriásit bukhatnak.

Szerintem mindenki látja, érzi, tapasztalja, hogy az európai vagy brüsszeli válasz az ukrajnai háborúra teljes kudarcot vallott. Ez az európai emberek mindennapi életének szintjén érezhető károkozásban jelent meg

– mondta. Majd kijelentette, hogy az európai intézkedések gazdaságilag a szankciókra, politikailag pedig a háború kiterjesztésére épültek. És szavai szerint ez hatalmas károkat okozott a kontinens gazdaságának, csak Magyarországnak például négyezermilliárd forinttal többet kellett fizetnie az energia importjáért. „Ezért nem lehetett beruházásokat, fejlesztéseket csinálni, nem lehetett az emberek életének jobbítására költeni” – sorolta.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy ha most elismernék az európai vezetők, hogy „bocsánat, ez rossz út, térjünk át a másikra”, az rögtön felvetné a felelősségre vonás kérdését. „Ezt el akarják kerülni, s látják azt, hogy itt június 9-én bizony van sansz arra, hogy legyen egy békepárti fordulat Európában, és a fenébe elküldjék azokat, akik az elmúlt két és fél év alatt olyan intézkedéseket hoztak, amelyek a háború kiterjedésének veszélyével jártak, amik az európai gazdaságot gyakorlatilag egy formahanyatlásos állapotba tették” – húzta alá.

Ezt el akarják kerülni, borzasztóan idegesek, és őrült ötleteket hoznak elő. Ha valaki ideges, akkor őrült ötletei vannak

– fogalmazott. Ezek kapcsán felidézte a nyilatkozatokat, amelyek nyugati katonák Ukrajnába küldéséről, atomfegyver bevetéséről és a sorkatonaság bevezetéséről szóltak.

Rámutatott, hogy a katonák küldése könnyedén egy harmadik világháborúba torkollhatna, a nukleáris fegyverek használatára vonatkozó megjegyzésekre reagálva pedig Oroszország hadgyakorlatba kezdett taktikai atomfegyverek bevetésével kapcsolatban.

Az európai sorkötelezettséggel összefüggésben pedig azon véleményének adott hangot, hogy ezzel a már elviselhetetlen mértékű ukrán emberveszteségeket kívánhatják pótolni.

Mi azért nem most jöttünk le a falvédőről. Pontosan tudjuk, hogy van ez, mit fognak mondani, mi lesz a következő mondás, hogy hát az megy előbb, aki közel van. És akkor majd ott leszünk, hogy magyar fiúk és magyar lányok, a magyar fiatalok menjenek harcolni egy olyan háborúba, amihez az ég egy adta világon semmi közünk nincsen

– mondta. A miniszter leszögezte, hogy bár az európai politikusok egy jelentős része azt hangoztatja, hogy Ukrajna értünk is harcol, ez nem igaz, ugyanis Ukrajna valóban hősiesen harcol a túlerővel szemben, de egyedül saját magáért.

„Egyetlen európai uniós tagállamot sem támadott meg senki, egyetlen NATO-tagállamot sem támadott meg senki. Tehát miért kelene értünk harcolnia bárkinek is?” – tette fel a kérdést.

Tehát mi a helyzet? Ezek a nyugat-európai vezetők egyfajta háborús pszichózisba kerültek, elrontották a választ, kárt okoztak Európának, a felelősségre vonást el akarják kerülni, és a legjobb védekezés pedig a támadás, mennek előre az őrültebbnél őrültebb ötletekkel, csak hogy így eltereljék a figyelmet a saját felelősségükről

– összegzett. „És még az sem érdekli őket, hogy közben veszélybe sodorják az egész kontinenst és gyakorlatilag a fél világot, például a nukleáris háborús fantáziákkal” – fűzte hozzá.

„Európában csak akkor változik meg ez a helyzet, ha politikai változás jön létre. Politikai változást pedig Európában leghamarabb az európai parlamenti választáson lehet elérni, ott lehet egy olyan jobboldali fordulatot előidézni, amelynek nyomán a békepárti képviselők száma olyan mértékben meg tud nőni, hogy a háborúpártiakat háttérbe tudják szorítani” – közölte.