Putyin leváltotta a hadügyminisztert

Andrej Belouszov eddigi volt első miniszterelnök-helyettest javasolta az orosz védelmi tárca élére Vlagyimir Putyin elnök – közölte vasárnap az orosz parlament felsőháza. A moszkvai védelmi tárcát eddig irányító Szergej Sojgu az orosz biztonsági tanács titkári posztjára kerülhet.

Nyikolaj Patrusev, aki a tisztséget eddig betöltötte, a jövőben új megbízatást fog kapni Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint.

Peszkov újságíróknak vasárnap kijelentette, hogy Putyin azért javasolta egy civil jelölését a védelmi miniszteri posztra, mert „ma a harctéren az győz, aki nyitottabb az innovációra, aki nyitottabb ezek lehető leggyorsabb alkalmazására”.

„A védelmi minisztériumnak abszolút nyitottnak kell lennie az innovációra, minden élenjáró gondolat bevezetésére, a gazdasági versenyképesség feltételeinek megteremtésére. Valószínűleg ezért döntött az elnök Andrej Removics Belouszov kinevezése mellett” – mondta.

A szóvivő rámutatott, hogy a védelmi tárca várományosa korábban sikerrel vezette az orosz gazdaságfejlesztési minisztériumot és volt az elnök gazdasági tanácsadója is. Peszkov azt mondta, Belouszov kinevezése a védelmi minisztérium élére azzal függ össze, hogy „a biztonsági blokk gazdaságát integrálni kell az ország gazdaságába”. Hozzátette, hogy a katonai tárca költségvetése megközelíti a nyolcvanas évek szintjét, ami „nem kritikus, de (…) rendkívül fontos”.

Peszkov kijelentette, hogy Valerij Geraszimov vezérkari főnök megtartja posztját és úgy fogalmazott, hogy Belouszov kinevezése „semmiképpen sem változtatja meg a jelenlegi koordinátarendszert” a „katonai komponensben”. Sojgu a biztonsági tanács titkáraként felügyelni fogja a külfölddel folytatott hadiipari együttműködést koordináló szolgálatot (FSzVTSz), amely védelmi tárcától átkerült az elnöki hivatal alá. A szóvivő szerint emellett a volt védelmi miniszter „az elnök helyettese” lehet a hadiipari bizottságban.

A külügyminisztérium élére Putyin ismét Szergej Lavrovot, a belügyminisztériuméra Vlagyimir Kolokolcevet, az igazságügyi tárcáéra pedig Konsztantyin Csujcsenkót jelölte. Megtarthatja tisztségét Szergej Nariskin, a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR), Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), Dmitrij Kocsnyev, a Szövetségi Őrszolgálat (FSZO) és Viktor Zolotov, az orosz nemzeti gárda, Alekszandr Linyec, az Elnöki Különleges Programok Főigazgatóságának vezetője.

Putyin Borisz Kovalcsuk kinevezését javasolta a Számviteli Kamara élére. A pozíció 2022 novemberében, Alekszej Kudrin távozásával megüresedett.

Az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban elfoglalta a Harkiv megyei Hatiscse, Kraszne, Morohovec és Olijnikove településeket, miközben öt frontszakaszon sikerült előre nyomulnia az elmúlt nap folyamán – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az orosz fél 18 ukrán ellenrohamot vert vissza, az ukrán hadseregnek pedig mintegy ezerötszáz katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg hat tábori lőszerraktárt, egy MiG-29-es-es repülőgépet, négy Mi-24-es és egy Mi-8-as helikoptert, hat harckocsit, egy Bradley gyalogsági harcjárművet, négy páncélozott harcjárművet, egy M109-es Paladin amerikai, egy AS-90-es Braveheart brit és egy CAESAR francia önjáró löveget, valamint kilenc M777-es vontatott amerikai tarackot, nyolc Tocska-U harcászati rakétát, három HAMMER irányított francia légibombát, továbbá 36 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. Az orosz védelmi tárca beszámolója szerint az ukrán hadsereg több támadást intézett Belgorod és környéke ellen, Tocska-U rakétarendszerekkel, valamint Vilha és RM-70 Vampire cseh sorozatvetőkkel lőve a lakónegyedeket. A tájékoztatás szerint az orosz légvédelem lelőtt 12 lövedéket, de egy Tocska-U darabjai megrongáltak egy lakóházat, amelynek egy egész lépcsőháza, legkevesebb 16 lakás összedőlt.

Három belgorodi házban összesen 62 lakás rongálódott meg. A romok alól 19 embert, köztük két gyereket mentettek ki élve. A túlélők felkutatását a folytatódó támadások miatt többször meg kellett szakítani.

Vasárnap esti bejelentés szerint az összedőlt lépcsőház törmelékei alól 12 holttestet emeltek ki a mentőalakulatok.

A történteket az orosz védelmi és a külügyminisztérium egyaránt „terrortámadásnak” minősítette, és Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kijelentette, hogy a civilek és a polgári célpontok tudatos lövetése a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vezette „bűnbanda” jellemzőjévé vált.

A Nyomozó Bizottság (SZK) terrorcselekmény címén indított büntetőeljárást.

Több mint négyezer embert evakuáltak Harkiv megyéből a megye kormányzójának vasárnapi bejelentése szerint.

Oleh Szinyehubov a közösségi médián közzétett bejegyzésében azt közölte, összesen 4073 embert telepítettek ki a területről, egy nappal azt követően, hogy a térséget támadó orosz erők öt, a megyében található település bevételéről adtak hírt.

Ugyancsak vasárnap reggel az ukrán hatóságok azt közölték, hogy az orosz fél ismét légitámadást intézett a Harkiv megyében található Vovcsanszk városa ellen, a tájékoztatás szerint egy lakóépületet is találat ért, egy nő életét vesztette.

Az orosz csapatok először 2022 februárjában intéztek támadást a kelet-ukrajnai megye ellen, de az év szeptemberében az ukrán ellentámadás kiszorította őket a megye nagy részéből. A határ másik oldalán fekvő, oroszországi Belgorod régiót azóta rendszeres ukrán drón- és tüzérségi csapások érik.

Márciusban arra a kérdésre, hogy az orosz erőknek esetleg el kell-e foglalniuk Harkiv régiót, Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy az orosz területet csak úgy lehet biztosítani az ukrán csapásoktól, ha létrehoznak egy ütközőzónát, amely az orosz területeket az ukrán erők lőtávolságán kívülre helyezi.

Oroszország Ukrajna területének mintegy 18 százalékát tartja ellenőrzése alatt.

Újabb, a háború tovább terjedésével fenyegető nyilatkozatott tett a francia elnök. Emmanuel Macron most arról beszélt: eljön majd az a pont, amikor a nyugati erőknek be kell szállni az orosz–ukrán háborúba. Azt is mondta: több fegyvert kell küldeni Ukrajnába, és világossá kell tenni: készen állnak a beavatkozásra. Szakértők szerint az európai vezető politikusok egymásra licitálnak a háborús kijelentésekkel, mintha nem lennének tisztában azzal, hogy a harmadik világháború kitörését kockáztatják.

Eljön majd az a pont, amikor az oroszok túl messzire mennek, nekünk európaiaknak pedig cselekednünk kell és be kell szállnunk a háborúba. Ezt a francia elnök mondta közösségi oldalán.

Emmanuel Macron igyekezett a béke őreként beállítani magát, de ennek ellentmondva kijelentette: a következő hetekben több fegyvert szállítanak Ukrajnába, mert az európaiak és az oroszok számára is világossá kell tenni: a nyugat készen áll a beavatkozásra.

„Fegyverkeznünk kell, elrettentőnek és hitelesnek kell lennünk az ellenfeleinkkel szemben. Úgy, hogy azt mondjuk nekik: Ha túl messzire mentek, és veszélyeztetitek az érdekeinket, a biztonságunkat, akkor be fogok avatkozni”

– mondta Emmanuel Macron.

A francia elnök mindent elkövet, hogy Európát belehúzza a háborúba, amivel akár egy világháborút is kirobbanhat. Így értékelte a Magyar Nemzet a francia elnök nyilatkozatait. A lap emlékeztet: Emmanuel Macron és az őt támogató politikusok úgy tesznek, mintha nem lennének tisztában azzal, hogy az orosz–ukrán konfliktusba való beavatkozással Európa egy atomháborút kockáztat.

A francia elnök korábban többször beszélt róla, hogy nyugati katonákat kellene küldeni az orosz–ukrán háborúba, de azt is kijelentette, hogy Európa nem maradhat ki a háborúból. Sőt, nemrég azt mondta: nukleáris fegyvereket is magába foglaló európai védelmi politikáról nyitna vitát; mert szerinte csak egy atom-arzenállal lehet elrettenteni Oroszországot.

Az Európai Néppárt frakcióvezetője azonnal csatlakozott Macronhoz.  Manfred Weber azt mondta: közös európai atomfegyverre van szükség és ha Franciaország felajánlja a saját nukleáris fegyvereit, akkor arról beszélni kell.

Nem mindenki ért egyet Emmanuel Macronnal és támogatóival. Az olasz miniszterelnök-helyettes kijelentette: „kezeltessék magukat és menjenek inkább ők a frontra”.

Matteo Salvini szerint őrültség lenne, ha uniós katonák avatkoznának be az orosz–ukrán háborúba, és a megoldást a párbeszéd, illetve a diplomácia jelenti.

Emmanuel Macron és a háborúpárti nyugati politikusok nyilatkozataira Oroszország hol diplomatikus, hol kemény hangnemben reagált, világossá téve, hogy a nyugati beavatkozásnak súlyos következményei lesznek, majd Fehéroroszországgal közös nukleáris hadgyakorlatba kezdett.

Legutóbb Vlagyimir Putyin orosz elnök szólított fel mindenkit, hogy fejezzék be Oroszország fenyegetését, mert a stratégiai erők harckészültségben állnak.

A New York Times nemrég műholdfelvételeket hozott nyilvánosságra arról a fehéroroszországi katonai bázisról, amelyen szerintük Moszkva már a nukleáris fegyvereket állomásoztatja, vagy hamarosan odaszállítja azokat. A lap szerint az ukrán határtól 190 kilométerre lévő területen jelentős építkezések és bővítések folynak, és megjegyzik: már a szovjet időkben is tároltak atomfegyvereket a bázison.