Oroszországban lefoglalták a Deutsche Bank vagyonát

Egy orosz bíróság elrendelte a Deutsche Bank eszközeinek, számláinak, ingatlanjainak és részvényeinek lefoglalását egy jogvita keretében – számolt be szombaton a Reuters hírügynökség a vonatkozó bírósági dokumentumokat ismertetve. Megszólalt a pénzintézet is.

A Deutsche Bank hitelgaranciát vállalt a német Lindével egy oroszországi gázfeldolgozó üzem építésére vonatkozó szerződésben, amelyet a nyugati szankciók miatt felmondtak. A keresetet a projekt fővállalkozója, a Gazprom 50 százalékos tulajdonában lévő, szentpétervári székhelyű RusChemAlliance vegyes vállalat nyújtotta be.

A szentpétervári bíróság megtiltotta a Deutsche Banknak, hogy éljen az orosz leányvállalata, valamint a Deutsche Bank Technology Center LLC jegyzett tőkéjében tartott tulajdonjogával.

A bíróság emellett elrendelte a Deutsche Bank, valamint az orosz leányvállalat és a Deutsche Bank Technology Center értékpapírjainak, ingatlanjainak és bankszámláinak lefoglalását 238,6 millió euró értékben.

Az orosz bíróság pénteken egy hasonló per keretében elrendelte az UniCredit bank eszközeinek, számláinak és ingatlanjainak, valamint két leányvállalatában tartott tulajdonrészének a lefoglalását.

A Deutsche Bank frankfurti központjában az értesülést kommentálva közölték, hogy még nem tudni, hogy az orosz bíróságok hogyan hajtják végre a döntést, és az milyen következményekkel jár majd a bank oroszországi tevékenységére nézve.

„A Deutsche Bank úgy véli, hogy az ügyféllel kötött kártérítési megállapodás teljes mértékben fedezi önmagát”

– fogalmaz a közlemény. Eszerint a Deutsche Bank 260 millió eurós céltartalékot képzett és a kártérítési megállapodás alapján a visszatérítésekből elegendő aktívumot könyvelt el.

Az Európai Unió Tanácsa pénteken felfüggesztette négy sajtóorgánum, az Európa Hangja (Voice of Europe), a RIA Novosztyi, az Izvesztyija és a Rosszijszkaja Gazeta műsorszolgáltatási tevékenységét az Európai Unióban arra hivatkozva, hogy az érintett médiumok orosz propagandát terjesztenek és támogatják az Ukrajna elleni háborút.

A tanács pénteki brüsszeli közleménye szerint az uniós intézkedést indokolja, hogy a szóban forgó műsorszolgáltatók „az orosz vezetés állandó, közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt állnak”, „alapvető és fontos szerepet játszottak és játszanak továbbra is Oroszország Ukrajna elleni háborújának előmozdításában és támogatásában, valamint a szomszédos országok destabilizálásában”.

Az uniós Alapjogi Chartával összhangban a pénteken elfogadott intézkedések nem akadályozzák a célzott sajtóorgánumokat és személyzetüket abban, hogy a műsorszolgáltatáson kívül más tevékenységeket folytassanak az EU-ban, például kutatást végezzenek, vagy interjúkat készítsenek – jegyezték meg.

Az uniós tanács kijelentette: Oroszország szisztematikus, nemzetközi kampányt folytat a média és az információk manipulálására,

a tények befolyásolására és elferdítésére annak érdekében, hogy igazolja és támogassa Ukrajna elleni agresszióját, és fokozza a szomszédos országok, valamint az EU és tagállamai destabilizálására irányuló stratégiáját.

A propaganda, az információmanipuláció és a beavatkozási tevékenységek ismételten és következetesen az ukrán államot és hatóságait, az ukrán állampolgárokat, valamint az európai politikai pártokat, a civil társadalmat, a menedékkérőket, az etnikai és nemi kisebbségeket, valamint az EU és tagállamai demokratikus intézményeinek működését veszik célba, különösen a választási időszakokban – írták.

Emlékeztettek: a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács március végén tartott csúcstalálkozójának keretében megerősítette, hogy az EU szilárdan támogatja Ukrajna függetlenségét,

önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, valamint az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez való jogát.

További lépésekre szólított fel annak érdekében, hogy gyengítse Oroszország képességét háborújának folytatására, egyebek között a szankciók megerősítése révén – tették hozzá.

A nyugati államok 282 milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyasztottak már be, ennek több mint kétharmadát az Európai Unióban. Abban mindenki egyetért, hogy ezt a vagyont Oroszország nem kaphatja meg, kivéve, ha kötelezettséget vállal arra, hogy segít Ukrajna újjáépítésében.

Európának vannak fenntartásai

Abban viszont már nincs egyetértés, hogy lehet-e törvényesen konfiskálni ezt a pénzt. 

Az európaiaknak azonban vannak fenntartásaik, Franciaország, Németország és az Európai Központi Bank (EKB) is óvatos a kérdésben. Amiatt aggódnak, hogy Moszkva hasonló ellenlépéssel válaszol, és az aggodalmuk nem alaptalan, mivel az első perctől kezdve ezzel fenyegetőznek, és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint már kész a lista az amerikai, európai és egyéb külföldi vagyonról, amelyet elkoboznak ebben az esetben.

Precedenst teremtene egy ilyen drasztikus lépés

Párizs, Berlin és az EKB amiatt is aggódik, hogy egy ilyen lépésnek milyen hatása lenne a pénzügyi stabilitásra és az euró tartalékvaluta-státuszára, értesült a portál megbízható forrásokból. 

arra késztetne más államokat is, hogy ne nyugati devizákban tartsák a tartalékaikat arra az esetre, ha egy nap hasonló szankciókkal sújtanák őket.

„Nincs jogi alapunk jelenleg az orosz vagyon lefoglalására. Még dolgoznunk kell rajta” – figyelmeztetett korábban Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter.

Minden javaslat azonban kockázattal jár, mert a vagyonnak mindenképpen át kell kerülnie egyik kézből egy másikba, mielőtt felhasználható lenne. Az egyik szóba jöhető megoldás talán jobban fog tetszeni a kétkedőknek, mert anélkül használná fel a tőkét, hogy ténylegesen lefoglalná azt.

A halogatás is megoldás

Charles Lichfield, az Atlantic Council munkatársa állt elő az ötlettel, amelynek a lényege, hogy a G7-ek kormányai „garanciákat” adnak a piacoknak arra, hogy a befagyasztott eszközöket nem adják vissza Oroszországnak, hacsak az nem hajlandó finanszírozni Ukrajna újjáépítését. Vagyis lényegében megígérik, hogy szükség esetén a jövőben lefoglalják az orosz vagyont, hogy visszafizessék belőle Ukrajna hiteleit.

Így biztosítékot tudnak nyújtani Ukrajnának anélkül, hogy a szóban forgó eszközökhöz – egyelőre – hozzányúlnának, és elkerülhetik a jogi aknamezőt. A hitelezők pedig tudnák, hogy az orosz vagyontárgyak végső soron a hitelük fedezetét képezik.

Ez a lépés azonban csak a döntés elhalasztását jelenti, és ugyanazokkal a kockázatokkal jár, mint a vagyon azonnali elkobzása.

A lehetőségek között szerepel az is, hogy érintetlenül hagyják az eszközöket, de felhasználják azokat a globális piacokon értékesített kötvények biztosítékaként, hogy forrásokat gyűjtsenek Ukrajna számára.

Az EU halad lassan előre abban, hogy extra profitadót vessen ki az immobilizált pénzeszközökből származó nyereségre. 

– ez most fordult elő először, emlékeztetett a Politico.

Az uniós tagállamok január végén egyeztek meg arról, hogy külön számlára helyezik a nyereséget, amelyet a belgiumi székhelyű Euroclear elszámolóház kezel. A profit tavaly 4,4 milliárd eurót tett ki.  A Világbank, az ENSZ és az Európai Bizottság legfrissebb jelentésében 486 milliárd dollárra becsülte Ukrajna újjáépítésének költségét – ez a 2,8-szorosa az ország valószínű 2023-as GDP-jének.