Oroszország űrfegyvert lőtt fel a múlt héten?

Az Egyesült Államok azt állítja, hogy Oroszország valószínűleg egy olyan űrfegyvert állított alacsony Föld körüli pályára a múlt héten, amely alkalmas más műholdak megtámadására – jelentette be kedden Pat Ryder, a Pentagon szóvivője.

Harbin, 2024. május 17. Az állami látogatáson Kínában tartózkodó Vlagyimir Putyin orosz elnök a Harbini Mûszaki Egyetem diákjaival tartott találkozóján az északkelet-kínai Hejlungcsiang tartomány fõvárosában, Harbinban 2024. május 17-én. MTI/EPA/Szputnyik/Mihail Metzel Fotó: Mihail Metzel

Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője azt is közölte, hogy a kilövésre május 16-án került sor, és az orosz műhold jelenleg ugyanazon a pályán kering, mint egy amerikai kormányzati műhold. A Pentagon szerint nem ez az első alkalom, hogy Oroszország ilyen űrfegyvereket indít.

Az amerikai hírszerzés már februárban arra figyelmeztetett, hogy Oroszország űrbe telepíthető műholdelhárító nukleáris fegyvert próbál meg kifejleszteni, amely fenyegetést jelenthet az Egyesült Államok és más országok nemzetbiztonságára.

A Kreml februárban tagadta, hogy Oroszország új nukleáris űrfegyver kifejlesztésén dolgozna, és koholmánynak, a washingtoni Fehér Ház trükkjének minősítette a megjelent beszámolókat. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig emlékeztetett arra, hogy Oroszország mindig is kategorikusan ellenezte nukleáris fegyverek telepítését a világűrbe.

Megkezdődött a taktikai nukleáris fegyverek előkészítésére és alkalmazására kiképző hadgyakorlat első szakasza Oroszországban – közölte kedden a védelmi minisztérium.

„Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői Legfelsőbb Főparancsnokának parancsával összhangban az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői Főparancsnokságának vezetésével a Déli Katonai Körzetben megkezdődött a nem stratégiai nukleáris fegyverek előkészítésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket gyakorlatilag fealdolgozó hadgyakorlat első szakasza” – állt a közleményben.

A tárca szerint az orosz déli katonai körzet rakétaalakulatai az Iszkander műveleti-taktikai rakétarendszer rakétáinak indítására való felkészülést gyakorolják. Az orosz légierő légi egységeinek személyzete speciális töltetekkel, köztük hiperszonikus Kinzsalokkal szereli fel a repülőgépeket, és indul járőrözni.

Az orosz védelmi minisztérium május 6-án jelentette be: Vlagyimir Putyin elnök utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát, hogy készüljön fel egy ilyen hadgyakorlatra. Ennek célja a tárca szerint az érintett egységek személyi állománya és felszerelése reagálási készségének fenntartása, valamint az orosz állami területi integritás és szuverenitás biztosítása.

A tájékoztatásban kitértek arra, hogy a hadgyakorlat egyben válasz azon „provokatív kijelentésekre és fenyegetésekre”, amelyeket egyes nyugati tisztségviselők Oroszországgal szemben tettek.

Orosz hivatalos személyek ezzel kapcsolatban rámutattak:

Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába, ha Oroszország áttöri a frontot, és Kijev ilyen kéréssel fordul hozzá, David Cameron brit külügyminiszter pedig lehetségesnek nevezte, hogy az ukrán hadsereg brit fegyverekkel csapásokat mérjen orosz területre.

Putyin május 9-én bejelentette, hogy a gyakorlat második szakaszához Fehéroroszország is csatlakozik. Hozzáfűzte, hogy a manővereknek három szakasza lesz. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt közölte akkor, hogy fehérorosz katonák harmadik alkalommal fognak részt venni ilyen gyakorlaton.

Moszkva 2023-ban telepített taktikai atomfegyvereket Fehéroroszországba, megtartva felettük a teljes körű ellenőrzést. A lépés bírálatokat váltott ki Nyugaton, miközben, amint arra Moszkvában rámutattak, az amerikai nukleáris megosztási (Nuclear Sharing) program keretében az Egyesült Államok atomfegyvereket telepített olyan NATO-országokba, amelyek nem rendelkeznek ilyenekkel.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint Európában és Törökországban száz taktikai nukleáris robbanótöltet található.

A B61-3 és B61-4 bombákhoz való 0,3 és 50 kilotonna közötti robbanóerejű tölteteket hat bázison tárolják Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban. Lengyelország többször jelezte: kész amerikai atomfegyvereket befogadni a területén.

Putyin március közepén egy interjúban kijelentette: Oroszország csak abban az esetben kész atomfegyvereket bevetni, ha az orosz állam léte forog kockán, vagy ha sérülhet az ország szuverenitása és függetlensége.

A Nyugat információs háborúval igyekszik igazolni hibrid agresszióját Moszkva ellen, különleges hadművelete céljainak feladására próbálja meg rákényszeríteni, de ez nem fog sikerülni – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a RIA Novosztyi hírügynökség által csütörtökön közölt interjújában.

A Nyugat ebben az információs háborúban azzal riogat, hogy Oroszország meg akarja támadni a NATO-t. „Ha úgy tetszik, ez egy arra irányuló kísérlet, hogy Oroszországot megfélemlítsék a NATO-val való közvetlen fegyveres konfliktus kirobbanásának veszélyével. A nyugatiak a harciasságukat, a mozgósítási készségüket hangsúlyozzák abban a reményben, hogy befolyásolni tudják Oroszországot, hogy Oroszország, az Oroszországi Föderáció politikai vezetése feladja a különleges katonai hadműveletre vonatkozó terveit, terveit és céljait. De sem Oroszország, sem az Oroszországi Föderáció vezetése nem fogja feladni céljait” – mondta Nariskin.

„Ma, amikor a Nyugat éppen vereséget szenved Ukrajna területén, nagyon nagy lehet számára a csábítás arra, hogy különböző módokon provokáljon. (…) Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy az ilyen provokációk hatása kicsi és nagyon rövid ideig tart, különösen azért, mert modern világunkban minden titkos információ, beleértve a hazugságot is, nagyon gyorsan kiderül” – mondta az SZVR igazgatója.

Álláspontja szerint a nyugati blokk által kiprovokált ukrán válság bőven szolgáltat példát arra, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és szövetségeseik a legszörnyűbb provokációkra is képesek annak érdekében, hogy az események menetét a maguk javára fordítsák”. Ezek közé sorolta a malajziai Boeing utasszállító 2014-ben történt lelövését, a bucsai „provokációt”, a kramatorszki vasútállomásra 2022 áprilisában mért ukrán rakétacsapást és a zaporizzsjai atomerőmű ágyúzását.