tóth gabi
A összes erőszakos bűncselekmény 58,5 százalékáért felelősek.
Annak ellenére, hogy a lakosság nagyjából 14,6 százalékát teszik ki, a migránsok az összes erőszakos bűncselekmény 58,5 százalékáért felelősek Németországban, derült ki a német szövetségi kormány friss adataiból.
A számok egészen pontosan azt mutatják, hogy a német útlevéllel nem rendelkező külföldiek 111 517 erőszakos bűncselekmény gyanúsítottját teszik ki az ország egészére vonatkozó 190 605 gyanúsítottból, számolt be róla az NTV televíziós csatorna.
Az erőszakos bűncselekményekkel gyanúsított nem németek száma 14,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest
– hívja fel rá a figyelmet a V4NA.
A bevándorlási bűncselekményeket leszámítva a bármilyen bűncselekménnyel gyanúsított nem németek száma 17,8 százalékkal, 923 269 gyanúsítottra emelkedett 2023-ban, ami a tavalyi 2,25 millió összes gyanúsított közel felét jelenti – írta a Breitbart hírportál, amely szerint az NTV azzal próbálta magyarázni a külföldi migránsok bűnelkövetéseit, hogy
a bevándorlók hazájukban erőszakot tapasztaltak, ami „csökkenti az erőszak alkalmazásának küszöbét”.
Ezek a számok egyébként nem tartalmazzák azokat a külföldi migránsokat, akik később megkapták a német állampolgárságot, illetve azokat, akik valamelyik szülőjük révén migrációs hátterűek, de német állampolgárok.
Alliance of Democracies nemrég közzétett felmérése szerint Európában meredeken nőtt azoknak az aránya, akik szerint a bevándorlás csökkentésének kellene a kormány legfőbb prioritásának lennie. A lista élén Németország áll. Míg 2022-ben a németek mintegy negyede jelölte meg a bevándorlást fő prioritásként, addig a 2024-es felmérésben ez a szám 44 százalékra emelkedett.
Jens Spahn, a CDU alelnöke, korábbi egészségügyi miniszter adott interjút korábban a német Bildnek, amelyben a Scholz-kormányt érintő kritika mellett többek között arról is beszélt, hogy Németországnak ki kell törnie a kontrolláltalan migráció szorításából. Spahn szerint a munkaerőpiac igényeihez igazodó, célzott bevándorlásra van szükségük, valamint az EU határainak védelmére. Ugyanakkor a német politikus szerint még ebben az esetben is éves szinten 300–500 ezer migránst kellene befogadni az EU-ba, akiket aztán a kvótarendszeren keresztül osztanának szét a tagállamok között. A politikus emellett a radikális jobboldali, euroszkeptikus és migrációellenes AfD-t is kritizálta, akiket Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségeseiként állított be.
„A német és a francia kormánynak a bürokrácia befagyasztását kellene érvényre juttatnia az EU-ban”, és egyetlen újabb szabályt sem lenne szabad elfogadni Brüsszelből a következő három évben – többek között erről beszélt Jens Spahn, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) alelnöke a Bildnek vasárnap.
A német kormány működéséről szólva Spahn úgy fogalmazott, hogy az káoszba süllyed.
Felmerült az interjúban, hogy a CDU-nak tizenhat éve volt irányítani Németországot, miközben a Scholz-kabinet még csak 2021 óta kormányoz. Jens Spahn kijelentette: nap mint nap születnek politikai döntések Németország ellen (utalva ezzel a munkavállalókat sújtó magas adókra és a befektetések visszaesésére – a szerk.).
„Németországnak ki kell szakadnia ebből a teljesen ellenőrizetlen menekültvándorlásból” – értékelte az illegális migráció hatásait Spahn. A kereszténydemokrata politikus úgy látja, hogy ennek egyetlen módja, ha az Európai Unió határain feltartóztatják az illegális migránsokat. Noha a Bild kérdésére válaszolva elismerte, hogy Németországnak szüksége van a munkaerő pótlására, azonban azt is hangsúlyozta, hogy a migránsok integrálása komoly erőforrásokat igényel, így csak akkor lehet sikeres, ha csökken a további érkezők és menedékkérők száma.
A tömeges migráció kérdéséhez kapcsolódóan a Bild megkérdezte a politikust, hogy szerinte mi állíthatná meg az Alternatíva Németországért (AfD) radikális jobboldali párt erősödését. Jens Spahn szerint elsősorban az lassíthatná a radikális jobboldal erősödését, ha a német kormány megoldaná a fennálló problémákat.
2016 óta nem látott szintre emelkedett Németországban a lopások és az erőszakos bűncselekmények száma – derült ki a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) 2023-as bűnügyi statisztikájának berlini bemutatóján. A statisztikából az is kiolvasható, hogy amíg a német elkövetők száma egy százalékkal emelkedett 2022-höz képest, addig a nem német – vagyis bevándorló hátterű – bűnelkövetők körében 17,8 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma egyetlen év alatt. A migránsbűnözés megfékezése érdekében Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter a kitoloncolási eljárások felgyorsítására tett ígéretet.
Jelentősen, 2026 óta a legmagasabb szintre emelkedett a bűncselekmények száma Németországban – derült ki a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) 2023-as bűnügyi statisztikájának keddi bemutatóján. A rendőrség összesen 5,941 millió bűncselekményt regisztrált, ez 5,5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A pandémia előtti utolsó évhez, 2019-hez viszonyítva pedig 9,3 százalékkal emelkedett a bűnügyek száma.
Kiemelkedően magas a bevándorlók – a hivatalos megfogalmazás szerint „német útlevéllel nem rendelkezők” – magas aránya a bűnügyeken belül. Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter ezért ígéretet tett a kitoloncolási eljárások felgyorsítására a berlini sajtótájékoztatón.
Míg a német állampolgárságú gyanúsítottak száma egy év alatt egy százalékkal – 1,32 millióra – nőtt, addig a migrációs hátterű bűnelkövetők száma 17,8 százalékkal, mintegy 923 ezer főre emelkedett. A migráns bűnelkövetők aránya az összes bűncselekményhez viszonyítva egy év alatt 3,7 százalékponttal 41,1 százalékra nőtt – derül ki a hivatalos statisztikából.
A belügyminiszter újságírói kérdésre válaszolva sürgette a rendőrség következetes fellépését és a zéró toleranciát, valamint „gyorsabb eljárásokat, következetes ítéleteket és reális büntetéseket” ígért. A Die Welt beszámolója szerint Faeser kilátásba helyezte német büntető törvénykönyv szigorítását és a kitoloncolások felgyorsítását, emellett a kormány – ígérete szerint – új bűnmegelőzési kampányokat is tervez.
Michael Stübgen (CDU) brandenburgi belügyminiszter a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a Németországban élő bevándorlók „átlagon felüli mértékben” követnek el bűncselekményeket.
A fiatalkorú elkövetők száma, s azon belül a bevándorló hátterűek aránya is jelentősen emelkedett 2023-ban. A hatóságok valamivel több mint 104 ezer kiskorú (14 év alatti) gyanúsítottat tartottak nyilván, ami rendkívüli, 43 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest. A 14–18 éves elkövetőkkel szemben indított bűnügyi eljárások száma mintegy 177 ezer volt, ez 17 százalékkal több, mint öt évvel ezelőtt.
A növekedés mindkét csoportban leginkább a bevándorlók körében volt tapasztalható. A lopások esetében a migránsok által elkövetett bűncselekmények száma szintén nagyobb mértékben nőtt, mint a német gyanúsítottak körében – mutat rá a Die Welt.
Cem Özdemir német zöldpárti agrárminiszter is kommentálta a rendőrségi statisztikákat.
– írta a miniszter az X-en.
„De a német elkövetők száma is növekszik. Túl könnyű lenne mindent a migráció növekedésére fogni. A neuralgikus pontokon, például a vasútállomásokon a videokamerás megfigyelés megerősítése építőelem lehet a közterületi bűnözés ellen” – tette hozzá Özdemir.