Nem küldünk sem fegyvert sem katonát a háborúba

A NATO önálló nemzeti haderők nélkül nem más, mint néhány jól kidekorált tábornok Brüsszelben, akik parancsokat ugyan adnak, csak nincs, aki végrehajtaná őket – mutatott rá a honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf az Indexnek adott interjúban kitért többek között a haderőfejlesztésre, az orosz–ukrán háborúra és a csádi misszióra is.

Fotó: Hegedüs Róbert

– Magyarország az EU és a NATO tagja, mi békét akarunk, de fel kell készülnünk arra is, hogy megvédjük magunkat – mondta a honvédelmi miniszter az Indexnek. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint az az ország tudja megvédeni magát – még a NATO tagjaként is –, amelyiknek önálló, valóban hadra fogható, harcképes hadereje van. Ha ilyennel nem rendelkezik a tagállam, akkor a NATO sem jelent elegendő védelmet – tette hozzá.

Kifejtette: a NATO ereje a nemzeti haderők felajánlásaiból áll össze, ha ezt a feladatot a többi ország és mi sem végeznénk el – ez az eshetőség nálunk nem áll fenn –, akkor a NATO nem maradna más, mint néhány jól kidekorált tábornok Brüsszelben, akik parancsokat ugyan adnak, csak nincs, aki végrehajtaná őket.

– hangsúlyozta.

Szólt arról is, hogy mindenkivel vitában vagyunk, aki azt állítja, hogy elkerülhetetlen vagy szükséges NATO-csapatok, NATO-tagállamok katonáinak Ukrajnába küldése. Ez a felvetés a magyar kormány számára egyértelmű eszkalációs problémát jelent, ezért vitatjuk szándékait és céljait, támogatni pedig végképp nem tudjuk.

– fogalmazott a miniszter, rámutatva, hogy az álláspontunk változatlan: sem fegyvert, sem lőszert, sem embert nem küldünk a konfliktusba.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a csádi misszió kapcsán elmondta, hogy nekünk, magyaroknak – tágabban Európának – az az érdekünk, hogy aki onnan eddig el akart indulni, annak legyen oka otthon maradni. Ha a stabilitáshoz és a migráció fékezéséhez hozzá tudunk járulni, akkor ezt örömmel és büszkén tesszük. Erről szól ez a történet – mondta.

A honvédséget érintő jogszabályi változásról a tárcavezető közölte, hogy az a jogi környezet, amely a honvédek jogállását szabályozta, békeidőszakra tervezett, inkább az egyenruhás munkavállaló hangulatára és értékrendszerére telepített jogszabályi környezet volt. A miniszter rendkívül fontosnak nevezte a hadiipar fejlesztését, ami a szavai szerint messze túlmutat a haderő korszerűsítésén, de katonai szuverenitás szempontjából is jelentős katonai védelmi iparra van szükség.

A NATO három fő értékelőpontja

A lapnak adott interjúban a miniszter mellett a Honvéd Vezérkar főnökét is kérdezték. Böröndi Gábor vezérezredes egyebek mellett arról beszélt, hogy a NATO-ban elfoglalt helyünket három fő értékelőpont határozza meg:

• Az első, hogy mennyi a GDP-arányos összeg, amit a honvédségre fordítunk. Magyarország eléri a 2 százalékot, ezzel az európai élmezőnyben vagyunk.
• A második a békeműveletekben történő szerepvállalás. Magyarország az egyik legnagyobb csapat-hozzájáruló a KFOR-ban, ami a NATO legnagyobb szárazföldi missziója.
• A harmadik pont a haderőfejlesztési célok teljesítése. Magyarország két fő célt kapott a NATO-tól, az egyik a légtérellenőrzés, légtérvédelem. Jelezte, hogy a NASAMS-alegységek elkezdtek beérkezni, új típusú radarokat építenek, és ezzel jól haladnak.

Mindezek mellett fontosnak nevezte egy nehézdandár felállítását is. Itt is látványos eredményekről tudott jelenteni, a harckocsik közül megérkeztek az első Leopard 2A7+-ok, amelyek a magyar igényeknek megfelelő legmodernebb harckocsik Európában.

A honvédelmi tárca vezetője szerint jól felfegyverzett, high-tech haderő épül, ehhez pedig nagy szükség van a tudomány támogatására.

Fotó: MTVA/Váli Miklós

– A haderőfejlesztésnek szüksége van a legmagasabb tudományos körök támogatására – emelte ki honvédelmi miniszter a Magyar Tudományos Akadémián. Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Freund Tamás, az MTA elnöke amikor néhány napja írta alá a Honvédelmi Minisztérium és az MTA közötti együttműködésről szóló megállapodást. 

A tárcavezető az aláírást követően hangsúlyozta: a veszélyek korában szükség van a haderő fejlesztésére, a társadalom ellenálló képességének megerősítésére, de ezt a fejlődő és átalakuló hadsereg esetében csak a legmagasabb tudományos körök támogatásával tudják megtenni.

– húzta alá. Emlékeztetett: a kapcsolat és az együttműködés az MTA-val régi, még az 1880-as években kezdődött, amikor megalakult a hadtudományi társaság. Hozzátette: onnan kezdve számos katona volt a tudományos akadémia tagja, de nevük mára feledésbe merült, és mostanában kevesebb az egyenruhás a legmagasabb tudományos körökben, de jelezte, örülne, ha ez megváltozna.

Mint mondta, a most aláírt együttműködési megállapodás nem a 2007-ben született formális újra kötése, hanem mély, tartalmi újra gondolása. Mint mondta, az MTA minden szekciójában vannak olyan kérdések, ahol azonnali és közvetlen hatása lesz az együttműködésnek, példaként említette az oktatás, nevelést, a védelemipart, a mesterséges intelligenciát és a kiberbiztonságot. Kiemelte: 

Freund Tamás, az MTA elnöke arról beszélt: korunkban a tudomány és technika szerepe meghatározó jelentőségű a társadalom, gazdaság és állam működésében. Hozzátette: ez valamennyi kormányzati szakpolitikára érvényes, de különösen az a honvédelem és biztonságpolitika tekintetében. Felhívta a figyelmet, hogy az objektív és elfogulatlan tudományos információ értékelése a politikai döntésekben nélkülözhetetlen. Mint mondta, az Akadémia maga választotta küldetése és törvényben foglalt közfeladata a tudományos tanácsadás a kormány és az Országgyűlés részére.

A döntések legitimitásának és hitelességének erősítése is fontos cél, amiben a társadalomban leghitelesebbnek tartott akadémia sokat segíthet – jegyezte meg. Szavai szerint a honvédelemhez kapcsolódó tudományos kérdések, témák, feladatok olyan sokrétűek, hogy előbb-utóbb az MTA mind a 11 tudományos osztálya bevonódhat az együttműködésbe.