NATO-gépeket akar az ukrán légtérbe Zelenszkij

NATO-tagállamok vadászgépeivel védené az ukrán légteret Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök a Reuters hírügynökségnek azt mondta: ha a Nyugat nem tud legalább 120 harci repülőt biztosítani Ukrajnának, akkor – ahogy fogalmazott: „Térjünk vissza a repülőkre, amelyek most a szomszédos NATO-tagállamok területén vannak, küldjétek fel őket, lőjétek le a célpontokat”. Közben váratlanul Kijevbe érkezett a német külügyminiszter, aki további nemzetközi segítséget sürgetett az ukrán légvédelem megerősítésére.

„Június végéig további Leopard harckocsikat szállít Ukrajnának Spanyolország” –  jelentette be hétfőn a spanyol védelmi miniszter, Margarita Robles. Madrid szerint az ország be fogja tartani az ígért szállítási időket, illetve további Patriot légvédelmi rakétákat és különböző típusú lőszereket is küld a kijevi vezetésnek.

Ukrajna a komoly veszteségek miatt már egyre nehezebben tud utánpótlást küldeni a frontra. Kijev így folyamatosan segítséget kér a harcok folytatásához. Emiatt példátlan háborús spirál indult meg nyugaton.

Először Franciaország, később más uniós és NATO-tagállamok vezetői is arról kezdtek beszélni, hogy akár nyugati katonák is mehetnének a frontra.

„Újabb lépés a világháború felé, titokban érkezhetnek Ukrajnába a NATO-katonák” – írta a Magyar Nemzet. A lap rámutat: egyre nő a lehetősége annak, hogy nyugati katonák harcoljanak az orosz–ukrán háborúban. Robert Gates, Amerika korábbi védelmi minisztere ugyanis egy tévéműsorban azt mondta: néhány kormány túl sokat beszél. Néha jobb, ha egyszerűen megteszel dolgokat, és nem mondod el másoknak, hogy csinálod. A politikus ezzel arra utalhatott, hogy gyakorlatilag titokban  mehetnek Ukrajnába nyugati katonák.

Közben a háborúpárti politikusok jól láthatóan folyamatosan kampányolnak Ukrajna minél jelentősebb katonai támogatása mellett.

Kedden reggel váratlanul Kijevbe érkezett a német külügyminiszter. Annalena Baerbock is további nemzetközi segítséget sürgetett az ukrán légvédelem megerősítésére. „Ukrajnának az orosz rakéták és drónok ellen sürgősen szüksége van a további légvédelemre” – mondta a miniszter.

Volodimir Zelenszkij mégis elégedetlen, szerinte túl sokat kell várni a nyugati segítségre.

„Zelenszkij egyre jobban pánikol: NATO-tagállamok vadászgépeivel védené az ukrán légteret” – írta a Mandiner, miután az ukrán elnök hétfőn a Reuters hírügynökségnek azt mondta: minimum 120–130 harci repülőre van szükségük, hogy ellenállást tudjanak tanúsítani az égen. Ezután feltette a kérdést: „Nem tudjátok ezt most biztosítani? Rendben. Térjünk vissza a repülőkre, amelyek most a szomszédos NATO-tagállamok területén vannak, küldjétek fel őket, lőjétek le a célpontokat.”

„Több felmérés is egybehangzóan mutatja azt, hogy az európai emberek nem kérnek a háborúból” – hangsúlyozta Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője a Kossuth Rádióban. Hozzátette: az európai emberek többsége nem akar fegyverszállításokat és eszkalációt sem.

Hidvéghi Balázs úgy fogalmazott: az emberek nem akarnak háborút, és nem fogadják el azt sem, hogy az orosz–ukrán konfliktus, a mi háborúnk lenne. „Annál is fontosabb, hogy egy megújulás jöjjön most el június 9-ét követően, új emberekre van szükség, új látásmódra, elsősorban arra egyébként, hogy az európaiak és az Európai Unió érdeke legyen az első, ne pedig külső érdekeknek akarjon megfelelni az uniós elit. Akár gazdasági döntésekben, akár politikai-katonai döntésekben.”

A magyar álláspont a kezdetektől változatlan: azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Hazánk kisebbségben van ezzel a véleményével az EU-ban, mégis vannak tagállamok, amelyek egyetértenek vele.

Nemrég a bolgár elnök is hasonlóan nyilatkozott, amikor azt mondta: elképzelhetetlen és lehetetlen, hogy Ukrajna legyőzze Oroszországot. Rumen Radev azt is mondta: a választásokon a háború és a béke között kell majd dönteni.

Magyarországnak fegyvereket kellene szállítania Ukrajnának – erről beszélt a párbeszédes Tordai Bence egy online műsorban. Karácsony Gergely párttársa nincs egyedül ezzel a véleményével a baloldalon. Egyre gyakoribbak a háborúpárti nyilatkozatok Európa-szerte. A hétvégén például a francia elnök azt mondta: eljön majd az a pont, amikor a nyugati erőknek be kell szállni az orosz–ukrán háborúba.

Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője így nyilatkozott: „Én rendszeresen elmondom, hogy igen, Magyarországnak is fegyvert kellene szállítania Ukrajnának.”

„Az lenne a természetes, ha Magyarország fegyvereket szállítana Ukrajnának” – jelentette ki a Klikk TV-nek adott interjúban is Tordai Bence. Karácsony Gergely párttársa többször is megerősítette álláspontját. Szerinte azért kellene fegyvereket vinni a konfliktusban álló országba, mert mások is ezt csinálják.

„A fegyverek menjenek a háborúba, a katonák, pláne a nem katonák meg maradjanak itthon, de hát minden másik ország is ezt csinálja. És rólam már leírták nagyon sokan, hogy a háborúpárti Tordai fegyvereket akar küldeni. Hát igen!” – hangsúlyozta a politikus.

Karácsony Gergely főpolgármester korábban egyértelmű kijelentést tett arról, hogy szerinte Magyarország háborúban áll Oroszországgal.

A baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter pedig többször is hangsúlyozta, hogy ő akár katonákat is küldene Ukrajnába.

A magyar baloldali politikusok kijelentései egybecsengenek a nyugati vezetőkével – fogalmaztak az M1-en.

Emmanuel Macron francia elnök a hétvégén közösségi oldalán beszélt arról, hogy a francia csapatoknak ugyan nem kell közvetlenül részt venniük az orosz–ukrán háborúban, de valószínűleg eljön egy olyan pont, amikor Oroszország túlságosan is előrenyomul Ukrajnában, akkor pedig a nyugati erőknek kell beszállni a háborúba.

A francia elnök korábban is többször beszélt arról, hogy nyugati katonákat kellene küldeni Ukrajnába, és azt is kijelentette: Európa nem maradhat ki a konfliktusból. Sőt, nemrég azt mondta: nukleáris fegyvereket is magába foglaló európai védelmi politikáról nyitna vitát, mert szerinte csak egy atomarzenállal lehet elrettenteni Oroszországot.

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője Macronhoz csatlakozva azt mondta: közös európai atomfegyverre van szükség, és ha Franciaország felajánlja a nukleáris fegyvereit, akkor arról beszélni kell. Egyes német politikusok szerint pedig a NATO területéről kellene védeni Ukrajna légterét.

„A légvédelmi rakéták bevetése vagy a szárazföldi csapatok Ukrajnába küldése vörös vonal átlépését jelentene” – jelentette ki a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének kutatója az M1-en.

Somkuti Bálint arról is beszélt: vannak olyan körök, amelyeknek anyagi vagy politikai hasznuk származik egy háborúból.

Somkuti Bálint hozzátette: egyre több helyen szólalnak fel a háború ellen, ez azonban nem egyezik bizonyos nyugati érdekkel, ezért az ilyen megszólalókat azonnal orosz propaganda terjesztésével vádolják meg. A szakértő úgy látja, hogy az európai elit komolyan készül arra, hogy konfliktusba keveredik Oroszországgal – hangzott el az M1-en.

Ha a nyugati országok a harctéren akarják megoldani az ukrán válságot, Moszkva készen áll erre – jelentette ki Szergej Lavrov megbízott külügyminiszter az orosz parlament felsőházának külügyi bizottságában, a tisztségére való újra jelöléséről folytatott konzultáción.

„Joguk van erre. Ha a csatatéren akarják, akkor a csatatéren lesz (a döntés)” – mondta a diplomata a RIA Novosztyi hírügynökség beszámolója szerint.

Lavrov a Svájcban Oroszország részvétele nélkül tartandó ukrajnai rendezési konferenciát – amelyen szerinte Moszkvának szóló ultimátumokat fognak megfogalmazni – egy „iskolás gyerek megrovásához” hasonlította, akit akkor hívnak be a tantestület elé, amikor már döntöttek a sorsáról.

„Így nem lehet senkivel sem beszélni, nemhogy velünk” – jelentette ki.

Az ügyvezető és kijelölt külügyminiszter kifogásolta, hogy Svájcban kizárólag Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendezési képletéről fognak tárgyalni, holott több más elképzelés is létezik. Ezek közül a kínait nevezte a legátfogóbbnak.

Grigorij Karaszin, a parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy Lavrov meghallgatásán az orosz külpolitikai tevékenység legszélesebb spektrumát tekintették át. Egyebek között szóba került az ukrajnai válság és „annak a Nyugatnak a magatartása, amely nyíltan kijelentette, hogy Ukrajnának győznie kell a csatatéren” – tette hozzá.

A felsőház sajtószolgálata közölte, hogy a konzultációnak nem lesz nyilvános értékelése, tartalmát egy levél foglalja majd össze, amelyet a kamarai határozattal együtt megküldenek majd az orosz elnöknek.

A jelölttel a konzultáció a kamara keddi plenáris ülésén folytatódik.