Mit ér a svájci békekonferencia Oroszország nélkül?

Ukrajna készül a svájci békekonferenciára – derül ki abból a videóból, amit az ukrán elnök tett ma közzé. Ebben úgy fogalmaz: több mint nyolcvan ország erősítette meg, hogy ott lesz a svájci békekonferencián június közepén. Csakhogy a konferenciára Oroszországot nem hívták meg és az amerikai elnök sem lesz ott az Egyesült Államokban zajló kampány miatt. Szakértők szerint így kevés értelme van békecsúcsot tartani.

Az orosz-ukrán háború első heteiben több kísérlet volt a béke, vagy legalább a fegyverszünet elérésére. 2022 áprilisában Isztambulban tartottak ilyen tárgyalást. Az előterjesztés szerint Ukrajna kérhette volna az Európai Uniós tagságot, de megtiltották volna, hogy csatlakozzon a NATO-hoz. A Krímet de facto Oroszországhoz csatolták volna, a keleti területekről pedig Volodimir Zelenszkijnek és Vlagyimir Putyinnak kellett volna megegyeznie.

Április 9-én azonban Boris Johnson Kijevbe érkezett és arról beszélt: bármilyen alku zűrös lenne Putyinnal. Ezután megérkezett az amerikai külügyminiszter és a védelmi miniszter és a nyugat megkezdte a fegyverszállításokat Ukrajnába. A béketárgyalások pedig véget értek.

„Fölteszem a kérdést, gondolva a meggyötört Ukrajnára is, vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések?”

– tette fel a kérdést Ferenc pápa.

Ferenc pápa heti általános audienciát tart a vatikáni Szent Péter téren 2024. április 3-án. (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Ettore Ferrari)

A Vatikán is béketerven dolgozik, amiről Ferenc pápa tavaly májusban Orbán Viktorral is tárgyalt. Nem megerősített információk szerint a szentatya számára az igazságos béke azt jelenti: az oroszok kivonulnak Ukrajnából.

„Hiszem, hogy békét csak a csatornák nyitásával lehet elérni, a lezárásukkal sosem lehet békét teremteni. Tudom, hogy ez nem könnyű, de mindenkit arra buzdítok, hogy pezsdítsék fel újra kapcsolataikat, a barátság csatornáit” – hangsúlyozta Ferenc pápa.

Kínának is van egy béketerve. Hszi Csin-ping elnök 12 pontos tervében pedig kiemelt helyen szerepel a harcok azonnali befejezése, a béketárgyalások megkezdése, és az országok szuverenitásának tisztelete.

Oroszország pedig a napokban jelezte: hajlandó tárgyalni a tűzszünetről, de csak a jelenlegi frontvonalak mentén. Viszont a Kreml azt is egyértelművé tette: ha az ukránok nem tárgyalnak, akkor Moszkva folytatja a harcot.

„Oroszország párbeszédet akar? Ukrajnának van a legnagyobb tapasztalata az orosz párbeszédről” – fogalmazott az ukrán elnök abban a videóban, amit az ukrán béketervről szóló júniusi svájci konferencia előtt tett közzé. Volodimir Zelenszkij szerint svájcban majd kiderül, hogy valójában ki akar békét.

„Több mint nyolcvan ország megerősítette, hogy eljön. És továbbra is dolgozunk a vezetőkkel, meghívjuk őket a csúcstalálkozóra. Köszönöm mindenkinek, aki valóban segít a béke megteremtésében” – mondta az ukrán elnök.

Csakhogy a konferenciára 160 küldöttséget hívtak meg, viszont az egyik hadban álló felet – Oroszországot – nem.

Több meghívott már jelezte, hogy értelmetlennek tartja a részvételt. És már az is biztos, hogy Joe Biden amerikai elnök sem lesz ott, mert inkább Kaliforniában kampányol.

Nincs békefolyamat Oroszország nélkül – jelentette ki kedden Ignazio Cassis svájci külügyminiszter az országa által az ukrajnai háború lezárása érdekében szervezett békekonferenciára utalva.

Hozzátette, hogy Svájc csak a békefolyamat megindításaként tekint a júniusban tervezett konferenciára, amelyre Oroszország nem kapott meghívást. „Megpróbáljuk” – mondta a svájci tárcavezető osztrák hivatali partnere, Alexander Schallenberg oldalán adott közös sajtótájékoztatóján Bernben.

Oroszország korábban élesen bírálta a rendezvényt: Szergej Lavrov külügyminiszter azt vetette Svájc szemére, hogy nem semleges, hanem nyíltan ellenséges ország módjára viselkedik. Cassis nem kívánta kommentálni az orosz diplomácia vezetőjének kijelentését, mindössze annyit mondott, hogy Oroszországot is a fedélzetre kell venni. „Nincs garancia a sikerre, de az alternatíva az volna, hogy egyszerűen nem tesznek semmit” – tette hozzá.

Schallenberg hangsúlyozta, hogy Ausztria támogatja a békekonferenciát, egyben azonban rávilágított annak egyik problémájára is: a rendezvény egyfajta visszhangkamrához lesz hasonló, ahol mindenki ugyanazt mondja, nem lesz ellenvélemény, és csak megtérítettekkel beszél az ember.

Fontos lenne, hogy a globális Dél, különösen Kína, Brazília is India is részt vegyen, amely országok hangját meghallják Moszkvában – fogalmazott Schallenberg.

A svájci miniszter minderre annyit válaszolt, hogy nyílt kommunikációs csatornák vannak, és meglátják majd, hogy az érintettek miként fogják támogatni a konferenciát. Kiemelte, hogy a meghívókat még nem küldték el.

Cassis felhívta a figyelmet arra is, hogy Svájc a semlegességet katonai viszonylatban értelmezi, vagyis nem telepít csapatokat, sem fegyvereket Ukrajnába.

A két külügyminiszter egybehangzóan hangsúlyozta, hogy a katonai semlegesség nem jelenti az értékrendbeli, illetve gondolkodásmódbeli semlegességet.