Mire jó a kínai kapcsolat?

Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője a Kína–Magyarország közötti új, energetikai megállapodások jelentőségéről beszélt a hirado.hu-nak adott interjúban. A szakértő beszélt a két ország erőfeszítéseiről a megújuló energia felhasználása terén, illetve arról is, hogy az új kínai beruházások milyen hatással lesznek hazánk versenyképességére, s milyen technológiai robbanás előtt áll az autóipar.

– Előző héten Magyarországon járt Hszi Csin-ping kínai elnök. Peking Magyarországgal 18 stratégiai megállapodást kötött. Az energetikával kapcsolatos megállapodás értelmében hazánk és Kína a nukleáris ipar teljes vertikumára készítenek együttműködési programot annak érdekében, hogy a villamosenergia-előállítás legolcsóbb, legbiztonságosabb és leghatékonyabb módját mindkét ország megfelelően tudja alkalmazni. Mit jelent ez pontosan?

– Az országok közötti nagyszabású energetikai együttműködések gyakran olyan magas szintű politikai megállapodásokkal indulnak, amelyek keretet biztosítanak a további technikai részletek kidolgozásának. Az elmúlt időszakban hasonlót láthattunk a gázbeszerzések területén is, ahol például a magyar és azeri vezetés rögzítette az együttműködés szándékát, majd ezt a szakmai szint gyakorlati tartalommal – leszállítandó volumennel, ütemezéssel, útvonallal stb. – töltötte meg. A nukleáris iparágban Magyarország és Kína korábban nem kooperált, de a mostani megállapodást követően a felek szakmai képviselői a teljes értékláncban elkezdhetik feltárni azokat a lehetséges együttműködési pontokat, amelyekben a felek helyzetét előmozdíthatja a közös munka.

– Kína az élen jár a szivattyús energiatározó vízerőművek használatában. Magyarország hogyan áll ezzel kapcsolatban, miért jók ezek az erőművek?

– Az időjárásfüggő megújulók arányának növekedésével az energiamixben, egyre jobban felértékelődik a rugalmassági kapacitások, részben az energiatárolás jelentősége. A funkció ellátására több műszaki megoldás is létezik, amelyek különböző karakterisztikájú rugalmassági szolgáltatást képesek hatékonyan kínálni, így ezek gyakran jól kiegészítik egymást. Magyarország energiapolitikájának rugalmassági lába is több pilléren nyugszik: a kormány támogatja a lakossági és ipari méretű akkumulátoros energiatárolókat, implementálja az innovatív piaci megoldásokat (például energiaközösségeket), lehetővé teszi új, gyorsindítású erőművi blokkok fejlesztését, és szivattyús-tározós erőművek létesítésének lehetőségeit is vizsgálja. Utóbbi előnye a hosszú élettartam, az alacsony üzemeltetési költség, az alacsony importanyag (például ritkaföldfém) igény és a több órás karbonmentes rendelkezésreállás, hátránya pedig a fajlagosan magas beruházási költség. Általánosságban elmondható, hogy a rugalmassági megoldásokat – az energiatermelő technológiákhoz hasonlóan – nem célszerű egymással szembe állítani, érdemesebb több megoldást együttesen, mixben alkalmazni.

„Magyarország a nyugati blokk talán utolsó olyan országa, amely jó kapcsolatot ápol Kínával, így hazánk számára adott a lehetőség, hogy a nyugati és a keleti technológiák találkozási pontjává váljon” (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

– A Global Carbon Atlas szerint a világ egyik legszennyezőbb országa Kína, ugyanakkor rendkívül fejlett technológiákkal rendelkezik az elektromobilitás, az energia, az infrastruktúra-fejlesztés és a telekommunikáció területén. Ezt az ellentmondást hogyan próbálják meg feloldani?

– Zöld-gazdaságfejlesztési szempontból Kína ellentétes megközelítést alkalmaz, mint az Európai Unió. Az EU szigorú szabályokkal rákényszeríti saját gazdaságának szereplőit a kibocsátásaik csökkentésére, és ettől azt reméli, hogy a vállalatok – versenyképességük megőrzése érdekében – kénytelenek lesznek innovatív, exportképes zöldmegoldásokat kifejleszteni. Ezzel szemben Kína sokkal kevésbé állít korlátokat saját vállalatai elé, inkább különböző módon, nagy összegekkel támogatja a zöldtechnológiákhoz kapcsolódó ipari tevékenységeket. Az eltérő szemléletmód mérlege, hogy az elmúlt években az Európai Unió képes volt jelentős eredményeket felmutatni a kibocsátások csökkentésében, de a versenyképessége a zöld technológiák gyártásában folyamatosan romlott. Kína károsanyag-kibocsátása növekedett, de a zöldtechnológiák gyártásában behozhatatlannak tűnő előnyre tett szert, ami európai szemmel valóban ellentmondásosnak tűnhet. Egyfelől Kína villamosenergia-igényének több mint 60 százalékát még mindig széntüzelés biztosítja, másfelől azonban az országban épül a világ legtöbb atomreaktora, megújuló kapacitása, és kínai vállalatok felügyelik a globális napelemgyártás 90 százalékát, valamint az elektromos autó és energiatároló piacának körülbelül kétharmadát.

– A debreceni BMW-CATL, a BYD járműgyár Szegeden, a valószínűleg Pécs környékén megvalósuló GWM autógyár mind gigantikus kínai fejlesztések. Miért jók ezek a beruházások hazánknak?

– Az európai és hazai gazdaság húzóágazatát jelentő járműgyártás gyors és drasztikus átalakuláson megy keresztül. Az EU a gyártókkal fokozott ütemben kivezetteti a hagyományos hajtásra épülő értékláncokat, és helyettük az alternatív hajtásokat, elsősorban az elektromobilitás terjedését támogatja. Ahhoz tehát, hogy hazánk a meglévő piaci pozícióját fenntartsa, önmagában alkalmazkodásra és az elektromos hajtásra épülő értékláncok fejlesztésére van szükség. Úgy tűnik ráadásul, hogy a zöldtechnológiákhoz kapcsolódó ipari tevékenységek a következő évtizedek sikerágazatai lesznek, mert a világ országainak többsége által vállalt zöldátálláshoz jóval több eszközre lesz szükség, mint amennyi a ma rendelkezésre álló és tervezett gyártókapacitásokkal leszállítható. Márpedig ezek csak kínai közreműködéssel valósíthatók meg, hiszen Kína globális piaci részesedése a zöldtechnológiák többségében megkerülhetetlenül nagy. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdasági igények a geopolitikai feszültségektől függetlenül, valahol mindig találkoznak, és azoknak az országoknak a jelentősége, amelyek ezt lehetővé teszik, megnő. Magyarország a nyugati blokk talán utolsó olyan országa, amely jó kapcsolatot ápol Kínával, így hazánk számára adott a lehetőség, hogy a nyugati és a keleti technológiák találkozási pontjává váljon. Ez ráadásul nem csak gazdasági, de biztonsági szempontból is előnyös lehet Magyarország számára, hiszen – ha a két igény itt kapcsolódik össze – az érdekelté teheti a feleket abban, hogy kihagyják hazánkat a konfliktusok további lehetséges eszkalációjából.

Magyarország fejlődési pályáját hosszú távon pozitívan befolyásolják a kínai elnökkel kötött megállapodások – nyilatkozta Szijjártó Péter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A külgazdasági és külügyminiszter a kínai elnök és 400 tagú delegációjának háromnapos látogatását négy szempontból is történelmi jelentőségűnek nevezte. Kifejtette: legutóbb húsz évvel ezelőtt járt kínai elnök Magyarországon; ráadásul a két ország idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját.

Kína a világgazdaság legalapvetőbb folyamataiban utcahosszal előzi a nyugati gazdasági folyamatokat; és a nyugati gazdasági stratégiai sikereknek alapvető feltétele a jó együttműködés a kínai gazdasággal. Emellett háború idején jött el a békét akaró globális többség legerősebb országának a vezetője – közölte.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, egy olyan stratégiai partnerségi együttműködési szintre emelték a két ország közti kapcsolatrendszert, amely kategóriában a kínaiak csak öt országot tartanak számon, Európában egyedüliként Magyarországot. Efölött csupán egyetlen kategória létezik számukra, oda az orosz-kínai kapcsolatrendszer tartozik.

A tárcavezető kifejtette, a világgazdaság jövőbeni folyamatait leginkább befolyásoló fejlemény az autóipar átállása az elektromos meghajtásra. „Ahol ezen technológiai forradalomhoz kapcsolódó beruházások létrejönnek, ott jönnek létre a jövő munkahelyei, ott lesz megélhetés, ott lesz biztos fizetés, ott lesz gazdasági növekedés, ott lesz gazdasági erő” – fogalmazott.

Hozzátette, a világ jelenleg legsikeresebb elektromos autógyártó és elektromos akkumulátorgyártó vállalatai közül több kínai, amely vállalatok egy jelentős része úgy döntött, hogy az európai gyártási központjaikat ide hozzák Magyarországra. Példaként említette, hogy a BYD elektromos autógyártó vállalat és három kínai elektromos akkumulátorgyártó Magyarországon épít gyárat.

„Ezzel sikerült előidézni azt a helyzetet, amire nagyon régóta nem volt példa a magyar gazdaságtörténetben, hogy egy technológiai forradalomban Magyarország élen jár” – jelentette ki.

Szólt arról is, ahhoz hogy egy ország kutatás-fejlesztési központokat tudjon magához vonzani, arra van szükség, hogy a termelésben is „legalább egy kritikus mennyiség mértékéig” jelen tudjon lenni. „Ma Magyarországra az elektromos autóipari forradalomban résztvevő és ott vezető szerepet játszó vállalatok már nem csak termelési, hanem kutatás-fejlesztési, mérnöki helyszínként is tekintenek” – hangsúlyozta.

Szijjártó Péter elmondta, hogy nukleáris területen kutatás-fejlesztésre, a nukleáris ipar és az egészségtudomány kapcsolódására, környezetvédelmi és újrafelhasználási kérdésekre fognak koncentrálni; nem a paksi erőműre. A paksi erőmű bővítését a Roszatom végzi, ő dönti el, kiket von be a munkába, eddig leginkább francia, német, amerikai cégeket vont be – jegyezte meg.

A külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett, Ukrajnában békét kell teremteni, a fegyverszállítások újabb és újabb pusztítást, halált okoznak; a brüsszeli és a washingtoni válasz kudarcot vallott. Magyarország és Kína azt akarja, hogy béke legyen, ezért támogatja Magyarország az orosz-ukrán konfliktus lezárását célzó kínai békekezdeményezést.

A féléves uniós magyar elnökségről szólva a tárcavezető közölte, a gazdasági és üzleti döntéshozók pontosan tudják, hogy a nagy európai vállalati stratégiák nem tudnak sikeresek lenni a kínai beszállítások, a kínai vállalatokkal fenntartott partnerségek nélkül.

A kínai és az európai gazdaság szétválasztására vonatkozó terveket – amelyeket egyes baloldali politikusok emlegetnek – meg kell akadályozni – mondta Szijjártó Péter.