Minden idők legnagyobb békemenete szerveződik

Talán a világ legnagyobb békemenete lesz.

Ifj Lomnici Zoltán

békemenet

A békemenet ebben az időszakban valószínűleg a világ legnagyobb békepárti megmozdulása lesz.

Minden idők legnagyobb békemenetére készül a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA), ami bizonyságtétel, tanúságtétel is lesz – közölte ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF–CÖKA szóvivője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A június elsejei esemény annyiban mindenképpen más lesz az eddigiekhez képest, hogy új útvonalon, új helyszínen tartják meg, a „béke szigete” szimbóluma alatt zajlik – mondta az alkotmányjogász. A demonstrációra 11 órától várják majd a résztvevőket a gyülekezőhelyen, a Lánchíd pesti oldalán, onnan indul a menet 13 órakor a Margitszigetre. A szóvivő elmondta:

talán még soha nem kaptak ilyen sok visszajelzést a fővárosból, vidékről és a külhoni magyarság részéről.

A jelzésekből hatalmas erő árad, és reményei szerint a tömeg önmagában is megtestesíti majd ezt az erőt. Ennek több oka van, de főként az, hogy az emberek csak a magyar miniszterelnökben bíznak, hogy Magyarországot kívül tudja tartani a háborúból – tette hozzá.

A békemenet ebben az időszakban valószínűleg a világ legnagyobb megmozdulása lesz

Arra a kérdésre, van-e olyan szándék, hogy a kormánypártok szimpatizánsai is szerveznek egy nagy demonstrációt, megmutatva, milyen sokan vannak, többen, mint Magyar Péter támogatói, ifj. Lomnici Zoltán közölte: Egy kisebbségi komplexusból táplálkozó és a bosszú által éltetett politikai méregtelenítő kúrát nem nevezne kampánykörútnak. Magyar Péter háborúpártiságát pedig azzal támasztotta alá, hogy egy lengyel lapnak azt nyilatkozta, az oroszoknak ki kell vonulniuk a Krímből.

A CÖF–CÖKA szóvivője szerint egyre feljebb teszik a lécet az európai politikusok a háborús pszichózis jegyében, emellett van egy polgárháborús hangulat irányába történő elmozdulás, és ennek az érintett politikuspalánta egy zászlóvivője.

Ifj. Lomnici Zoltán hozzátette, ennek a pszichózisnak, gyűlöletkampánynak, polgárháborús hangulatnak esett áldozatául a szlovák miniszterelnök Szlovákiában. A szóvivő közölte, a békemenetre mindenkit várnak, pártpolitikai hovatartozás, ideológiai kötöttségek nélkül, ez alapvetően pártpolitikán túlmutató kérdés.

Kifejtette: a békemenet ebben az időszakban valószínűleg a világ legnagyobb ilyen megmozdulása lesz.

Az Európai Unió helyzetét tekintve elkeserítő, hogy sehol máshol vagy nem hagynak ilyen megmozdulást megvalósítani, vagy egyszerűen nincs az a tömegigény, hogy beszorítsák a saját politikusaikat az emberek egy békepárti álláspontba

– fogalmazott. Ifj. Lomnici Zoltán azt mondta, június elsején olyan tömegre számít, hogy már nem lesz értelme a számháborúnak, és amelynek a hangja elhallatszik Brüsszelig.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Mi, magyarok békét akarunk!

A miniszter azt kérte, fogadjuk meg: a magyarok többé nem fognak idegen érdekekért háborúba menni.

Budapest, 2024. május 26. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszédet mond a magyar hõsök emlékünnepe alkalmából tartott megemlékezésen Budapesten, a Fiumei úti sírkertben, az 52-es hõsi parcellánál 2024. május 26. MTI/Purger Tamás Fotó: Purger Tamás

A hősök adósai vagyunk, de ezt az adósságot nem elsősorban emlékművekkel kell megfizetnünk, hanem azzal, hogy megvédjük mindazt, amiért az életüket adták: a szabad és a sorsáról maga döntő Magyarországot –
mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Fiumei úti sírkertben, az 52-es hősi parcellánál.

A magyar hősök emlékünnepe alkalmából tartott megemlékezésen a miniszter úgy fogalmazott: –Tartozunk minden magyarnak azzal, hogy nem visszük értelmetlen, elkerülhető, mások érdekeiért vívott háborúkba őket. Tartozunk minden magyarnak - azoknak is, akiknek örökösei vagyunk, és azoknak is, akik utánunk jönnek - azzal, hogy megmaradjunk és megvédjük magunkat – tette hozzá.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf felidézte:

Nehéz, háborús időket éltek, amikor báró Abele Ferenc, a vezérkar ezredese 1915-ben megírta levelét gróf Tisza Istvánnak. A hazáért elesett hősök előtti tiszteletadásra akarta felkérni a nemzetet, az emberek pedig értették szándékát és a hősi emlékműveket közadakozásból állították fel.

Az emberek tudták, hogy az emlékmű az övék, az ő családtagjaik, rokonaik, barátaik, ismerőseik, szomszédaik szerepelnek rajta – mondta a miniszter, hozzátéve, ez a kötelék, az emlékezés köteléke a két háború közti Magyarország egyik legerősebb összetartó ereje volt. Megjegyezte: a kommunista diktatúra leértékelte az első világháborút és a hazáért meghozott áldozatokat, a rendszerváltoztatás egyik fontos szimbóluma volt az emlékművek megújulása, amelyekre rákerülhettek a második világháború hősei és áldozatai is.

A hősök napjának az ezredfordulón történt törvénybe iktatása azt jelentette, hogy az ország újra megemlékezik hőseiről, és újra megbecsüli azt az évezredes utat, amelyet katonáink a haza védelmében bejárnak - közölte a honvédelmi tárca vezetője. Kiemelte: a hősök adósai vagyunk, nélkülük ma nem lennénk itt, és akinek van múltja, annak mindenekelőtt jelene van: tudják, kik ők, honnan jöttek, és van fogalmuk arról, mit kell tenniük a világban – fogalmazott.

Akiket nem érdekel a múlt, akik végképp eltörlik a múltat és a soha meg nem érkező szebb jövőbe költöznek, miközben pokollá teszik a jelent, nem értik, mert nem akarják megérteni azt, hogy összetartozunk. Ennek ellenére ez az ország ad otthont nekik is, mert van. Van, mert voltak, akik hajlandók voltak küzdeni érte ezer és egyszáz éven keresztül

– tette hozzá Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A miniszter szerint a 20. század történetét átlapozva látható, hogy azok a politikusok, akik elég ostobák, hogy háborúról álmodjanak, és az emberek és a katonák józan hangját nem hajlandók meghallgatni, sosem hoznak jó döntéseket.

Innen, a hazáért meghalt hősök sírja mellől üzenjük nekik: mi, magyarok nem akarunk háborút, mi békét akarunk, nem halott hősöket, hanem élő férfiakat, férjeket és családapákat akarunk. Magyarországról csak Magyarországon lehet meghozni a döntéseket, háború és béke kérdésében csak mi, magyarok dönthetünk

– fogalmazott a miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt kérte, hogy fogadjuk meg újra: a magyarok többé nem fognak idegen érdekekért háborúba menni.

Az ünnepségen állami, önkormányzati és civil szervezetek helyezték el a megemlékezés virágait. Az Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt, amelynek értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján emlékeznek az elmúlt ezredév magyar hőseire, akik életüket adták a hazáért.