Megérkezett Európába a kínai elnök

Megérkezett Franciaországba a kínai elnök. Hszi Csin-ping főként a gazdasági együttműködésről tárgyal Emannuel Macron francia elnökkel, de fontos téma lesz az ukrajnai háború is. A kínai elnök ezután Szerbiába, majd szerdán Magyarországra utazik tovább.

Gabriel Attal francia miniszterelnök köszöntötte a kínai elnököt a párizsi Orly repülőtéren. Hszi Csin-ping öt év után látogatott el ismét Európába. A két ország idén ünnepli a diplomáciai kapcsolataik helyreállításának 60. évfordulóját, de nem csak ez az oka Hszi Csin-ping útjának. Az unió Kína-politikájának meghatározásában ugyanis Franciaországnak fontos szerepe van.

Gabriel Attal francia miniszterelnök (j) Hszi Csin-ping kínai elnököt fogadja a párizsi Orly repülőtéren 2024. május 5-én. A kínai elnöki pár kétnapos hivatalos látogatást tesz Franciaországban (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Stephane De Sakutin).

A francia elnökkel, Emmanuel Macronnal és az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel hétfőn találkozik majd.

Sajtóértesülések szerint az egyeztetések középpontjában a vitás kereskedelmi ügyek állnak majd.

A kínai Global Times arról írt, hogy a látogatás átrendezheti a kínai–európai kapcsolatokat. Kína a gazdaságon keresztül közelíti a politikát, vagyis az egyre szorosabb gazdasági együttműködés révén akar hatni Európára. Célja az, hogy Európa ne kövesse az Egyesült Államokat, ne szálljon be az amerikaiak kezdeményezte kereskedelmi háborúba.

Kína és Franciaország várhatóan több együttműködési megállapodást ír alá, például az atomenergia, a légiipar és a mezőgazdaság területén, és több magáncég beruházásának bejelentése is várható.

Szerbiába kedden utazik tovább Hszi Csin-ping.

Nem véletlen, hogy látogatását a belgrádi kínai nagykövetség elleni NATO-bombázás 25. évfordulójára időzítették.

A kínai elnök szerdán érkezik Magyarországra,

szintén egy évforduló, a kínai–magyar diplomáciai kapcsolatok létesítésének 75. évfordulója kapcsán.

Sulyok Tamás köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök meghívására állami látogatásra Magyarországra érkezik május 8-án Hszi Csin-ping kínai államfő – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár.

Az elnök május 10-ig tartó budapesti programja során tárgyalást folytat a magyar miniszterelnökkel és a köztársasági elnökkel kétoldalú politikai, gazdasági és nemzetközi kérdésekről.

A látogatás célja Magyarország és Kína államközi és gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak további erősítése, valamint az együttműködés kiterjesztése újabb területekre – írta közleményében a miniszterelnök sajtófőnöke.

„A Budapest–Belgrád-vasútvonal egy folyamatban lévő közös kínai–magyar fejlesztés. Úgy gondolom, ha a forgalom elindul ezen a vasúton, azzal hozzájárul a még jobb gazdasági kapcsolat kialakításához. Jelenleg elsősorban a budapesti repülőtérre koncentrálunk, ezt a regionális repülőteret szeretnénk fejleszteni, ami jó terepe a kínai partnerekkel való együttműködésnek” – nyilatkozta a kínai CCTV televíziónak Varga Mihály pénzügyminiszter.

Hszi Csin-ping Sulyok László köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is tárgyal,

felkeresi a Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolát és Gimnáziumot, majd Pécsre is ellátogat. A várakozások szerint jelentős gazdasági bejelentést is tesznek majd.

Az együttműködés Kínával nem veszélyt, hanem hatalmas lehetőséget jelent az Európai Unió számára, a kockázat éppen az, ha valaki el akarja vágni ezeket a kötelékeket – közölte korábban a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. 

A tárcavezető az EU-s külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján abbéli reményét fejezte ki, hogy a közösség nem ideológiai alapon fog közelíteni a kérdéshez, hanem a valóságot figyelembe véve. Mint rámutatott, a kétoldalú kereskedelmi forgalom évi 860 milliárd euró, s ennek elvágása óriási problémát okozna az európai gazdaságnak.

„Mi úgy gondoljuk, hogy a Kínával való együttműködés nem kockázat. A kockázat épp az, hogy ha valaki el akarja vágni ezt az együttműködést. Mi azt gondoljuk, hogy az együttműködés Kínával hatalmas nagy lehetőséget jelent”

– szögezte le.

Ennek alátámasztására pedig arra emlékeztetett, hogy Kína tavaly átvette az Európai Uniótól a második helyezést a bruttó hazai termék (GDP) világranglistáján. Az EU részesedése 22 százalékról 17 százalékra csökkent tíz év alatt, míg Kína 9 százalékról 18 százalékra nőtt – tájékoztatott.

„Ebből az látszik, hogy nekünk érdekünk lenne Kínával együttműködni, mert ha egy gyorsabban fejlődő térséggel, országgal együtt tudunk működni, akkor az a mi gazdaságunkat is húzni, hajtani és fejleszteni fogja. Tehát az együttműködés korlátozása helyett én az együttműködés bátorítását tartanám a helyes megoldásnak”

– mondta.

És aláhúzta, hogy a legnagyobb európai vállalatok is ezt az észszerű utat követik, feltételezhetően azért, mert ez a „legjobb, technológiailag legmegfelelőbb és gazdaságilag legjobban megérő” megoldás.

Magyarországnak a versenyképesség javítása érdekében szüksége van a kínai kapcsolatokra, a két ország közötti együttműködés erősítésére – mondta a nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten, a Kína–Magyarország Övezet és Út Pragmatikus Együttműködés Tematikus Fórumon.

Nagy Márton szerint Magyarország minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy a kínai áruk logisztikai központja legyen, hiszen fekvése kiváló, infrastruktúrája fejlett, a befektetői környezet európai szinten is versenyképes.

Nagy Márton szerint

az együttműködésben kiemelt helyet foglal el az infrastukturális fejlesztések közös finanszírozása.

A közúti, vasúti és logisztikai infrastruktúra fejlesztését Kína is érdekének tekinti, mert ezen keresztül juttathatja el áruit Magyarországról a nyugati és északi országokba. A magyar-kínai kapcsolatok fontos területe a jövőben a digitalizáció lehet, hiszen Kína ebben is a világ vezető hatalmainak egyike, a magyar vállalkozásoknak pedig szükségük van technológiai fejlesztésekre. A kormány ezért is támogatja a 4iG és a Huawei együttműködésének erősítését.

Nagy Márton fontosnak tekinti a pénzügyi kapcsolatok erősítést, ezért üdvözölte, hogy a legnagyobb kínai bankok már megjelentek Magyarországon. A Bank of China, a China Construction Bank és a China Developement Bank után hamarosan az ICBC is megjelenhet, így Magyarország pénzügyi téren is Kína kiemelt régiós partnere lehet – tette hozzá.

A tárcavezető megjegyezte, hogy

a kormány a nemzetközi kapcsolatokat diverzifikálása érdekében hirdette meg a keleti nyitás politikáját, és kezdetektől fogva arra törekedett, hogy Magyarország a keleti és nyugati világ találkozási pontja legyen, itt találkozzon a tőke és a csúcstechnológia.

A kormány a továbbiakban azt szeretné elérni, hogy újabb belföldi projektek kerüljenek a társfinanszírozású beruházások listájára. A Budapest-Belgrád vasútvonal jövő nyárra elkészülhet, a fejlesztések 5 logisztikai, vasúti és töltőhálózat-fejlesztéssel folytatódhatnak, ennek részleteiről hamarosan a miniszterelnök tájékoztat – közölte.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy Kína megbízható partnerként számíthat Magyarországra, hiszen a kormány kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik, és elutasít minden törekvést, amely protekcionista módon kizárná a kínai termékeket az európai piacról, hiszen „Európának nem bezárkóznia kell”, hanem a világgal együtt fejlődnie. Kína megkerülhetetlen tényező a világgazdaságban, Magyarország számára pedig kiemelten fontos a távol-keleti ország, ugyanis ma tőlük érkezik a legtöbb külföldi tőke az elektromos autózáshoz kapcsolódóan, és a 9. legnagyobb kereskedelmi partnerként a magyar külkereskedelemből 4 százalékkal részesednek.

A miniszter kiemelte,

a globális gazdaság súlya egyre inkább Ázsiába helyeződik át, Magyarországon pedig az ázsiai országok közvetlen befektetéseinek aránya 2014-hez képest 19 százalékról 34 százalékra emelkedett, Kína ötszörösére emelte közvetlen befektetéseinek arányát.

Kína Magyarország 10. legnagyobb tőkebefektetője. Magyarországon épít gyárat többek közt a csúcstechnológiát képviselő CATL és a BYD – tette hozzá.

Kína magyarországi nagykövetségének miniszteri tanácsosa üdvözölte, hogy Kína Egy övezet, egy út programja összekötődött a magyar kormány keleti nyitásával. Liu Bu szerint a kapcsolatok erősítése, a fejlődés előmozdítása, a közös sikerek mindkét országnak egyformán fontosak.

Magyarország ma már a kínai áruk egyik elosztó központja Európában, és a magyar áruk is egyre nagyobb mennyiségben jutnak el a távol-keleti piacra. Az együttműködésnek kedvez a közlekedési összeköttetések bővülése, valamint a márciusban bejelentett vízummentesség, amely Auszrtia, Belgium, Írország, Luxemburg és Svájc mellett Magyarországra is kiterjed – tette hozzá.

A szervezők nevében a Hszinhua kínai állami hírügynökség vezetője – aki az eseményt megelőzően személyesen találkozott Nagy Mártonnal – méltatta a kapcsolatok fejlődését.

Fu Hua üdvözölte, hogy a magyar kormány a kezdetek óta aktívan, más európai országoknak példaként szolgálva vesz részt az Egy övezet, egy út programban.

A két ország vezetői a megosztott előnyök elvét követve elkötelezettek a közös építkezés iránt, amelynek eddigi sikerét az infrastruktúraberuházások, a technológiai fejlesztések, a kulturális központok megnyitása is jelzi – mondta.

A barátság a nagy távolság ellenére is közel hozza az embereket, amit az is jelez, hogy a kínainak nagyra értékelik a magyar kultúrát, egyre többen el is látogatnak Magyarországra, és a magyarok is egyre nagyobb számban tanulnak kínaiul. A magyar-kínai együttműködés ígéretes jövő előtt áll, a kapcsolatépítés eseményeit a kínai média kiemelt figyelemmel követi – hangsúlyozta Fu Hua.