Manfred Weber kötelező katonai szolgálatot akar az EU-ban

A háborús pszichózis egyre inkább eluralkodik a nyugat-európai politikusok körében. Manfred Weber már az „európai atomfegyverről” beszél - idézi a Magyar Nemzet.

                                                                     Fotó: Bodnár Boglárka

Egyre inkább eluralkodik a háborús pszichózis a nyugat-európai politikusok körében, az európai parlamenti választási kampányban pedig láthatóan igyekeznek minél súlyosabb kijelentéseket tenni a háborúpárti oldalon. A minap a BR24 televíziós műsorban például

A német politikus, az Európai Néppárt frakcióvezetője a BR24 választási beszélgetésében kijelentette, hogy „szükségünk van egy európai atomfegyverre”. 

Mint mondta, ha Emmanuel Macron francia elnök felajánlja Európának a francia atomfegyvert, akkor ez egy „olyan ajánlat Franciaország részéről, amelyről beszélnünk kell.”

Ahogy arról lapunk is beszámolt, Emmanuel Macron francia államfő nemrég arról beszélt, hogy 

 – fogalmazott a francia elnök. Mint ismert, Macron az elmúlt hetekben folyamatosan háborús nyilatkozatokat tett. Egészen odáig ment, hogy nem zárta ki a nyugati csapatok küldését sem Ukrajnába, az orosz–ukrán háborúba, és Franciaország atomfegyvereit is felemlegette. 

Manfred Weber most úgy nyilatkozott, hogy „csalódott”, amiért Olaf Scholz német kancellár és a német kormány „szótlan” volt, és nem érkezett válasz Macron javaslatára.

Kötelező sorkatonai szolgálat

A műsorban Manfred Weber arról is beszélt, hogy szerinte a sorkötelezettség bevezetése egy köztes lépés, és kijelentette, hogy

Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy szerinte a fiatalokra kellene hagyni annak eldöntését, hogy milyen szolgálatot teljesítenek, de fontos a fiatalok szerepvállalása. A CDU – amelynek Weber is tagja – a hét elején tartott pártkongresszusán egyébként a „kötelező szolgálati év” mellett foglalt állást.

A BR24 műsorában Katharina Schulze, a bajor tartományi parlament zöld frakciójának vezetője arról beszélt, hogy az atomfegyverek emlegetése helyett inkább a közös védelmi beszerzésekre és a szorosabb együttműködésre kellene koncentrálni a hadsereg, a rendőrség, a hírszerzés terén, valamint a kiberhadviselés terén. 

Stephan Protschka, a bajor AfD elnöke ugyanakkor háborús uszítással vádolta Webert és az őt támogató politikusokat, és kiemelte, hogy 

Az ukrán parlament csütörtökön végleges, azaz második olvasatban elfogadta a mozgósítás, illetve a katonai nyilvántartásba vétel elkerüléséért kiszabható pénzbírságokról szóló törvényjavaslatot – hozta nyilvánosságra Jaroszlav Zseleznyak ellenzéki parlamenti képviselő a Telegramon.

Az előterjesztést 256 képviselő támogatta az elfogadáshoz szükséges 226 helyett. Az Ukrajinszka Pravda hírportál ismertetése szerint a törvény előírja, hogy a katonai nyilvántartásba vétel szabályainak megsértéséért békeidőben 3400-5100 hrivnya (egy hrivnya körülbelül kilenc forint) bírság szabható ki, amennyiben pedig a szabálysértő egy éven belül ismételten elköveti, akkor 5100-8500 hrivnya.

Különleges – azaz háborús – időszakban a büntetési tétele ennek a szabálysértésnek 17 000 és 25 500 hrivnya között van.

A védekezésre és a mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt kiszabható bírság békeidőben 5100-8500 hrivnya magányszemélyeknek, tisztégviselőknek és jogi személyeknek viszont 17 000-25 500 hrivnya.

A szabálysértés egy éven belüli megismétlése esetén a bírság 8500-11900 hrivnyára emelkedik a magánszemélyek esetében, a tisztségviselőknek és jogi személyeknek pedig 25 500-34 000 hrivnyára.

Különleges időszakban a büntetési tétel magánszemélyeknek 17 000 és 25 500 hrivnya közötti, tisztségviselőknek és jogi személyeknek pedig 34 000 és 51 000 hrivnya közötti összeg.

A pénzbírságot a bűncselekmény felfedezésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb az elkövetéstől számított egy éven belül kell kiszabnia a bíróságnak.

Az Ukrajinszka Pravda visszautalt arra, hogy a törvényjavaslat benyújtott változatában még háromtól öt évig terjedő szabadságvesztés kiszabásának lehetősége is szerepelt a katonai mozgósítás kijátszásáért, beleértve az orvosi vizsgálaton való megjelenés megtagadását. Az előterjesztés módosításakor viszont ezt a rendelkezést kizárták.

A magyar kormány álláspontja továbbra is egyértelmű az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban: Magyarország ki akar maradni a háborúból, és a NATO ukrán missziójában sem kíván részt venni – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.

A miniszter azt mondta: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ne kelljen magyar katonákat, illetve Magyarországról fegyvereket küldeni Ukrajnába. Hozzátette: továbbra is az a kormány véleménye, hogy a háborúnak a csatatéren nem lesz megoldása, ezért a NATO-nak is minden erejével a béketárgyalások minél hamarabbi megkezdését, és azonnali tűzszünetet kellene szorgalmaznia.

Közölte: a kormány szerdai ülésén elemezte a háborús helyzetet, ami annyival lett súlyosabb, hogy újabb és újabb részletek derülnek ki azokról a NATO-tervekről, amelyek a háborúba való közvetlen beavatkozás veszélyével járnak. A Kormányzati Tájékoztatási Központ erről egy „tényszerű tájékoztatást” ad majd mindazoknak, akik az ilyen kapcsolattartáshoz hozzájárultak.

A NATO ukrán missziója fegyveres katonai kiképzést és a fegyverszállítások koordinálását jelentené, emellett 100 milliárd dollárt kívánnak fordítani a következő öt évben a háborúra – tette hozzá Gulyás Gergely. Azt mondta: önmagában aggasztó, hogy a háború ötéves elhúzódásával számolnak. Ezekhez a tervekhez valamennyi NATO-tagország részvételét tartják szükségesnek, Magyarországon is óriási nyomás van, hogy ezeket a terveket támogassa – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Támogatásáról biztosította az ukrajnai konfliktus lezárását célzó kínai békekezdeményezést csütörtökön, a Hszi Csin-ping kínai államfővel közösen tett sajtónyilatkozatában Orbán Viktor miniszterelnök.

Európa ma a háború oldalán áll, az egyetlen kivétel Magyarország, amely azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz, és támogat minden nemzetközi erőfeszítést, ami a béke felé mutat – fogalmazott a miniszterelnök. Hangsúlyozta:

így támogatjuk a Hszi Csi-ping által bemutatott kínai békekezdeményezést is.

Ennek a konfliktusnak, ennek a háborúnak nincsen megoldása a csatatéren; a csatatéren csak halottak vannak és pusztítás – tette hozzá Orbán Viktor, hangsúlyozva: „fegyverszünet kell és béketárgyalások”.

Telefonon tárgyalt egymással szerdán Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A közlemény szerint a megbeszélés során áttekintették a magyar–ukrán kapcsolatok minden fontos elemét. A tárgyalás kiemelt témája a háború és a béke kérdése volt.

Orbán Viktor megerősítette, hogy Magyarország kész hozzájárulni minden olyan kezdeményezéshez és erőfeszítéshez, amely elvezet a békéhez.

Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij megegyeztek abban, hogy a kétoldalú konzultációkat folytatni fogják – közölte Havasi Bertalan.