tóth gabi
Azt hazudja, hogy Johann Strauss leszármazottja.
A Mandiner cikke szerint Magyar Péter legnagyobb rajongója, a gyulai Strausz Róbert az első sorban volt, amikor Magyar a Békés vármegyei városban megkezdte országjárását. Strausz Róbert szervezte meg a Tisza Párt Békés vármegyei Facebook-csoportjait, de ő segített az országjárás során Magyarék elszállásolásában is. A férfi a német köztévének az országjárás állomásán nagy hanggal szidta a kormányt és emelte az égig Magyar Pétert. Strauszról a lap kiderítette, hogy az eredeti neve Kliegl Róbert, a névváltoztatását azért igényelte, mert berögződése, hogy ő Johann Strauss világhírű osztrák zeneszerző leszármazottja.
Magyar Péter baloldali segítője nem most kezdte politikai karrierjét, ugyanis korábban a DK egyik eligazításán vett részt, amelyet Arató Gergely, Gyurcsány pártjának vezető politikusa tartott.
A Kliegl Róbert néven született férfi egy Békés vármegyei lap tájékoztatása szerint korábban betört a helyi könyvtárba és művelődési házba, ugyanis saját koncertjeit akarta hirdetni. Az 1999. december 5-én megjelent lapban megkérdezték Klieglt, ugyan miért tört be a közintézményekbe, a gyulai férfit állítása szerint csak a bosszú vezérelte.
A könyvtárban nem engedték, hogy kifüggesszem a koncertem plakátját, a művelődési házban sem népszerűsítették estemet a lehetőségekhez mérten
– fogalmazott a névváltoztatása után már Strausz Róbertként élő elkövető, aki tettét azzal magyarázta, hogy elragadta a hév. Strausz minden erejével azon próbált dolgozni, hogy minél sikeresebb zenei karriert fusson be, több hakniját és koncertjét azzal hirdette, hogy ő nem más, mint az osztrák világhírű zeneszerző, Johann Strauss ükunokája, még úgy is, hogy az eredeti Straussok elhajtották, mondván biztos csak az örökségért teper.
Ahogy így elnézegetjük magát, mintha tényleg hasonlítana az osztrák komponistára. Vagy már képzelődünk?
– tette fel a kérdést a vármegyei lap munkatársa Magyar Péter újdonsült szárnysegédjének, amire Strausz úgy reagált, „az egyik tévécsatorna készített vele egy műsort, ők javasolták a sötét hajat, a bajuszt és a szakállt, hogy így tényleg olyan vagyok, mint az üknagyapám. Egyébként szőkésbarna a hajam. Többet nem festetem be, inkább önmagamat adom” – jegyezte meg.
Strausz Róbert elindul az önkormányzati választáson. A Magyarországi Régiókért Egyesület (Marég) gyulai jelöltje lesz, a szervezet kompenzációs listáján szerepel. Ez azért érdekes, mert a Marég elsőre civilnek tűnik, de közel sem független a Magyar Péter alelnökölte Tisztelet és Szabadság Párttól (Tisza Párt). A Mandiner információi szerint a Marég az önkormányzati választáson induláshoz szükséges aláírásokat Tisza pártos pólóban gyűjtötte. A lenti fotón látszódik, ahogy Strausz Róbert Tisza pártos pólóban, többedmagával adja át Csige Gábor jegyzőnek az induláshoz szükséges aláírásokat.
A következő fotón a Marég gyulai listájának második helyezettje, Mikóné Hirth Beáta szerepel Magyar Péter társaságában. Mikóné sem számít pártoktól független szereplőnek a gyulai közéletben, egyértelműen a Momentumhoz kötődik, és több botránya is volt a városban. A hölgy azzal tett szert országos ismertségre, hogy 2019-ben háziorvosi asszisztensként a rendelőben a betegeknek a férje önkormányzati választási szórólapjait osztogatta, vagy csempészte a receptek közé. Tehát közpénzen, közalkalmazottként politizált. Ura, Mikó János ugyanis 2019-ben az MMM színeiben indult helyhatósági képviselőjelöltként. A második emlékezetes akciója a járvány első időszakára esett: O1G feliratú szájmaszkos szelfit posztolt magáról a közösségi oldalon. Mikóné is indult egyébként előválasztáson, méghozzá a Momentum jelöltjeként a 2021-es baloldali előválasztáson, a DK-s Leel-Őssy Gábor azonban megverte őt.
20240426 Budapest Működő gyermekvédelem létrehozását követelte demonstráción Magyar Péter fotó: Havran Zoltán (HZ) Magyar Nemzet
A Magyar Nemzet információi szerint a Magyar Péter nevével fémjelzett Tisza Párt korábbi alelnökét, Deák Boldizsárt azután szervezhette be a Kádár-rezsim állambiztonsági szolgálata, hogy a férfit elkapták több betöréses lopás – más források szerint bolti lopás – miatt. Helyi, egri illetőségű informátoraink szerint az is alátámasztja a beszervezést, hogy tudomásuk szerint Deák Boldizsárnak nem kellett letöltenie büntetését.
A férfi azzal is felkelthette az állambiztonság figyelmét, hogy valamikor az 1960-as évek végén, a 70-es évek elején érkezett Magyarországra Erdélyből, Kolozsvárról a családjával.
Deák „Sólyom” fedőnéven jelenthetett ismerőseiről, egyik, kézzel írott beszámolója is előkerült nemrég.
Áprilisban Máthé Áron történész a Huszárvágás című blogján írt arról, hogy előkerítette „Sólyom” munkadossziéját, amelyet 1973. október 27-én nyitottak meg, és 1983. december 28-án zárták le. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának összefoglalója szerint a titkos megbízottat a Heves megyei Rendőr-főkapitányság III/II. Osztálya foglalkoztatta, elsősorban az amnesztiával Nyugatról hazatért személyek, valamint az idegenforgalom ellenőrzése és a kutatás területén.
Jelentéseiben beszámolt külföldi kapcsolatairól, külföldi útjairól (NSZK, Hollandia, USA, Jugoszlávia többek között),
a Technolux KTSZ alkalmazottairól, egri ismerőseiről, gazdasági és pénzügyi bűncselekményekről, jogellenesen külföldön maradt személyekről – írta Máthé a bejegyzésében, amelyben „Sólyom” egyik jelentését is ismerteti.
A kézzel írt dokumentumokban többnyire ehhez hasonló információk olvashatók:
Vékony János egri lakos, Technolux KTSZ anyagbeszerzője. Lakása előtt többször áll nyugati rendszámú kocsi. Munkatársi viszonyon kívül barátkozunk is.
A történész szerint a dokumentumok összesen 256 oldalt tesznek ki. „Sólyom” utolsó állambiztonsági kapcsolattartója megjegyzi: több esetben jelentősebb értékű információt szolgáltatott, egyes esetekben csempészekről, de gyakrabban Nyugatról hazatért és jogellenesen Nyugaton tartózkodó személyekről. Máthé Áron a dossziék értékelése kapcsán megjegyzi: számos arra utaló jel van, hogy „Sólyom” valóban Deák Boldizsár, ám ez teljes bizonyossággal nem jelenthető ki.
Deák Boldizsár személye azért került az érdeklődés középpontjába, mert ő és Szabó Attila hozta létre a Tisztelet és Szabadság Pártot (Tisza Párt) 2021-ben. Akkor azt ígérték, hogy mind a 106 egyéni körzetben indítanak jelöltet, ám végül egy aspiránsuk sem mérettette meg magát a 2022-es országgyűlési választásokon. Egyes forrásaink szerint a cél csak a pártoknak járó állami kampánypénzek átvétele és elköltése volt, ám ezt nem egyszerű bizonyítani.
A politikai formáció a voksolást követően partvonalra került, majd 2024-ben Magyar Péter vette át: Szabó Attila elnök és Somodi Erzsébet alelnök megtarthatta pozícióját, míg Deák Boldizsár távozott, és Magyar vette át a helyét.
Ennek ellenére a Tisza Párt ma is virtuális képződmény:
lényegében a nyilvánosság előtt csak Magyar Péter látszódik, jelöltjei, alelnöktársa vagy épp a párt elnöke kerülnek minden médiaszereplést, megszólalást.
Deák Boldizsárhoz másfél tucatnyi cég kötődik az Opten adatbázisa szerint, ezek legtöbbje ellen végrehajtás indult, kényszertörlés vagy felszámolás alatt állnak. Jelenleg maga Deák el van tiltva a cégvezetéstől, a szankció 2021. október 16. és 2024. október 16. között van érvényben a nyilvánosan elérhető adatok alapján.
Mint azt megírtuk, egyik vállalkozásával pont a legszegényebbeken nyerészkedett, ugyanis kaszinót működtetett, amelyben főleg „félkarú rablók”, azaz játékgépek voltak.
A vállalkozás egészen 2012-ig virágzott, amikor a kormány szabályozta ezen gépek működtetését.
A férfinak ugyancsak köze lehetett egy nyolcmilliárdos piramisjátékhoz, a Metropol szerint éveken át részt vett az 1200 embert megkárosító cselekményben.
Mint a portál írja, Deák szerepe az volt, hogy hamis ingatlan jelzálogot biztosítson a kicsalt pénzek „fedezeteként”. Így csalták lépre, tévesztették meg az áldozatokat. Szándékosan kamuszerződéseket kötöttek velük, volt, hogy „elírták” a helyrajzi számot, de hamis aláírások is szerepelnek a bűnlajstromon.
A bűnbanda vezetői arra használták a Deák által felajánlott ingatlanokat, hogy azokra jelzálogjogot jegyeztessenek be a „befektetők” javára, „biztosítékként”.
Így győzték meg őket, hogy a befektetésük biztonságban van, aggodalomra semmi ok. A Tisza Párt politikusa ezekért a szerződésekért ingatlanonként és havonta 2-2,5 millió forintot kapott.