kulcsár edina
Létrehozva: 2024.05.07.
Ma iktatják be Vlagyimir Putyint a Kremlben
Ez lesz az ötödik elnöki ciklusa.
Ma iktatják be ötödik elnöki ciklusára Vlagyimir Putyin orosz elnököt Moszkvában. A Kreml egyik legszebb terme ad otthont a ceremóniának.
Forrás: TASZSZ2024. 05. 07. 7:06
Vlagyimir Putyin orosz államfő (Fotó: MTI/EPA/Kreml pool/VALERIY SHARIFULIN / KREMLIN POOL / POOL)
Hirdetés
Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Feliratkozom a hírlevélre
Élőben közvetíti az orosz állami televízió ma moszkvai idő szerint déltől Vlagyimir Putyin orosz elnök beiktatását – írja a TASZSZ orosz hírügynökség. Az esemény budapesti idő szerint 11-kor kezdődik.
Az államfő az ötödik ciklusát kezdi meg, miután márciusban fölényes győzelmet aratott a rekordrészvétellel megtartott elnökválasztáson. Putyin először 2000-ben lett az Oroszországi Föderáció elnöke, majd 2004-ben újraválasztották. 2008 és 2012 között a miniszterelnöki posztot töltötte be, 2012-ben azonban ismét ő lett az államfő, immár hat évre, és 2018-ban is újraválasztották.
A beiktatási ceremónia dátuma már hagyománynak számít, csakúgy, mint a helyszíne, a Szent András rend csarnoka a Kremlben. Az ünnepség során a megválasztott államfő leteszi a hivatali esküt. A meghívottak között a hagyományoknak megfelelően ott vannak Oroszország Föderációs Tanácsának tagjai, az Állami Duma képviselői, az Alkotmánybíróság bírái, az Oroszországi Föderáció kormányának és a szövetségi hatóságok képviselői, továbbá az országba akkreditált diplomaták.
Nem képviselteti magát az ünnepségen az Egyesült Államok és az Európai Unió tagállamainak többsége – számol be róla a Reuters hírügynökség.
A fokozódó nyugati háborús retorika arra sarkallhatja a tovább erősödött Putyint, hogy kihasználja a harctéren a novemberi amerikai elnökválasztásig hátralévő időt. A hasonló jogi állapot Ukrajnának is lehetővé tehette volna a választások megtartását, arra azonban nem került sor, mondták el a Magyar Nemzet megkeresésére szakértők.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és elnökjelölt találkozik a médiával kampányközpontjában Moszkvában 2024. március 18-án. Fotó: NATALIA KOLESNIKOVA Forrás: AFP
Vlagyimir Putyin a szavazatok több mint 87 százalékát szerezte meg az orosz elnökválasztáson – közölte korábban az orosz Központi Választási Bizottság az eredményeket. Az államfőnek újabb, 2030-ig tartó ciklust szavaztak meg, ami azt jelenti, Putyin 77 éves koráig maradhat elnökként az ország élén.
A választáson Vlagyimir Putyin mellett Vlagyiszlav Davankov, a parlament alsóházának, az állami dumának az alelnöke, és az Új Emberek politikai párt törvényhozója; Leonyid Szluckij, a duma vezető tagja, az Oroszországi Liberális Demokrata Párt (LDPR) vezetője, valamint Nyikolaj Haritonov, a duma távol-keleti és sarkvidéki régiók fejlesztéséért felelős bizottságának vezetője, a kommunista párt jelöltje indult. Ők valamennyien a szavazatok kevesebb, mint öt százalékát szerezték meg.
Meglepetés nem történt, beigazolódtak az elvárások, talán csak a 75 százalékos részvételi arány okozott meglepetést. Putyin 87 százalékos győzelme nagyon jelentős eredmény,
hangsúlyozta a Magyar Nemzet kérdésére Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója, a Neumann János Egyetem Eurázsia-központ szakértője.
A rendszeren belüli ellenzéki (oroszul szisztyemnaja oppozicija) jelöltek legitimitását a kapott néhány százalék erősítette meg, ami meglepő volt, az a jelenlegi elnök új régiókban elért kiváló eredménye volt – tette hozzá.
Seremet Sándor szerint az új régiókban, vagyis a megszállt régiókban elért eredményeket nem igazán fogják elismerni a nyugati partnerek, mivel ez Ukrajna területi integritását sértené. A szavazatok alapján ott is viszonylag magas Putyin elismertsége, hangsúlyozta a szakértő, de azt nehéz megállapítani, hogy ezek úgynevezett kényszerített szavazatok-e, vagy pedig azt mondható el, hogy akik e területeken maradtak, azok oroszpártiak.
– A Nyugat által antidemokratikusnak tartott és nevezett orosz elnökválasztás kapcsán a szakértő arra mutatott rá, hogy a Nyugat Oroszországot mindig egy autoriter rendszernek, jobb esetben egy hibrid rendszernek tartotta, ahol szerintük demokratikus köntösben mindig megtartják a választásokat, de ez a posztszovjet térség országaira is jellemző – folytatta Seremet Sándor.
– Az orosz határterületek választások alatti intenzív támadása és a Nyugat az orosz választások tisztaságát megkérdőjelező álláspontja szerinte a jelenlegi putyini rendszer malmára hajtotta a vizet. Az, hogy a nyugati sajtó egésze az orosz demokratikus rendet kérdőjelezi meg, az láthatóan kontraproduktív. Ezek az ellenséges hangvételű megnyilvánulások sokak számára csak igazolták azt a narratívát, hogy az egész világ ellenük van és fel kell sorakozni Putyin mögött. Az orosz rendszerben ez úgy tűnik, működik – tette hozzá Seremet Sándor.
Putyin a megválasztása utáni sajtótájékoztatón a béketárgyalások pártján állt, de azt is hangsúlyozta, hogy Moszkvának gondolkodnia kell azon, hogy kivel tárgyaljon majd az ukrajnai békekötésről. Emellett új elnöki ciklusa egyik fő céljának a „különleges hadművelet” feladatainak teljesítését nevezte meg.
Sem a Kremlben, sem a világ más részein sem hatott meglepetésnek Putyin választási győzelme. A két éve tartó háború miatt az orosz társadalom jelentős része az elnök mögött áll
– mondta el a Magyar Nemzetnek Horváth József.
Az Alapjogért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint Putyin most olyan felhatalmazást kapott, hogy egyrészről a minimálprogram az lehet, hogy folytatják a harctéren a lassú felőrlő taktikát az ukrán féllel szemben, ami eddig eredményre vezetett, másrészről pedig a weimari háromszög és a balti államok vezetőitől hallott nyilatkozatok arra sarkallhatják az orosz vezetést, hogy kihasználják azt az időablakot, ami az amerikai elnökválasztásokig tart, és felgyorsítsák a katonai műveleteket.
– A magam részéről úgy vélem, hogy az oroszok igyekeznek egyre inkább olyan stratégiai pozíciókat kialakítani a fronton, ami a későbbiekben is lehetővé teszi a számukra, hogy egy befagyott konfliktus esetén is az olyan tartható frontvonalakat eredményezzen, amit akár egy újabb népszavazással Oroszországhoz tudjanak csatolni – folytatta a szakértő.
A fokozódó háborús retorika és veszély kapcsán Horváth József arra mutatott rá, hogy Európa-szerte erősödik a félelem a háborúba való belesodródástól. Macron népszerűsége meredeken zuhan kijelentései óta, de a háborúpártiak kialakulófélben lévő koalíciója, Franciaország, Németország, Lengyelország és a balti államok úgy gondolják, hogy most van itt a pillanat számukra, hogy az ősellenségüknek tekintett Oroszországgal leszámolhatnak – mondta a szakértő.
Ők ebből a szempontból nem veszik figyelembe sem a katonai realitásokat, sem az országaik hátországának a teherbíró képességét, sem pedig társadalmaik háborús konfliktustól való félelmét. Ők a politikai túlélőképességüket és esetleg más politikai megrendelők elvárásait igyekeznek ezzel teljesíteni
– tette hozzá Horváth József.
Ukrajna hétfőn felszólította partnereit, hogy ne ismerjék el Vlagyimir Putyin orosz elnök legitimitását.
„Ukrajna nem látja jogi alapját annak, hogy elismerjék őt (Vlagyimir Putyint) az Oroszországi Föderáció demokratikusan megválasztott, illetve legitim elnökeként” – áll a kijevi külügyminisztérium állásfoglalásában, amelyet Putyin keddi beiktatására tekintettel adtak ki.
A kijevi diplomáciai tárca ezt azzal indokolta, hogy az orosz elnökválasztáskor a voksolást Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyék orosz ellenőrzés alá került térségeiben is megtartották, valamint az elcsatolt Krím félszigeten is. A minisztérium állítása szerint „ukrán állampolgárok millióit vették rá kényszerrel és fenyegetéssel” a voksolásra.
Az orosz belügyminisztérium szombaton körözést adott ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen. Indokként az orosz büntetőtörvénykönyv megsértését tüntették fel, de azt nem, hogy milyen bűncselekményekkel gyanúsítják. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint az utóbbi napokban több más ukrán politikus ellen is körözést adtak ki Oroszországban.
A március közepén megtartott orosz elnökválasztást a hivatalos végeredmények szerint a leadott szavazatok 87,28 százalékával nyerte meg Vlagyimir Putyin, aki újabb hatéves ciklusát kedden kezdi meg. Zelenszkij már akkor is úgy fogalmazott, hogy „semmilyen legitimitása sincs” Putyin elnök újabb választási győzelmének.
Mindemellett az ukrán elnök tavaly novemberben kijelentette, hogy felelőtlenség lenne választások megtartásáról beszélni most Ukrajnában. Noha Zelenszkij mandátuma május 20-án lejár, az ukrán alkotmány szerint hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
