Leválthatják Zelenszkijt?

Az amerikai védelmi tárca korábbi főtanácsadója szerint veszélyben van az ukrán elnök széke. Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy dönthet, hogy nem hagyja a védelmi tárca élén Szergej Sojgut az új kormányban.

Van miért izgulnia Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek (Fotó: AFP/Jim WATSON)

Az orosz–ukrán háború árnyékában az ukrán kormány hetek óta a lassú, de biztos szétesés állapotában van, ezt Douglas Macgregor nyugalmazott amerikai ezredes, a Pentagon egykori tanácsadója jelentette ki a közösségi oldalán egy bejegyzésben. Szerinte

A katonai szakértő szerint ez potenciálisan jó hír, eltávolítása kikövezheti az utat ennek a szörnyű háborúnak a befejezéséhez.

Douglas Macgregor korábban egy másik bejegyzésben írt arról, hogy hogyan érhet véget az orosz–ukrán háború. A katonai szakértő azt is megjegyezte, hogy

Douglas Macgregor szerint Washington egy olyan világgal néz szembe, amelyet nem ismer és nem ért.

Eközben orosz oldalról is fontos csere következhet, a Kreml bejelentette ugyanis, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Andrej Belouszovot jelöli védelmi miniszternek, így Szergej Sojgu valószínűleg nem folytathatja tovább a tárca vezetését az új kormányban. Szergej Sojgu az orosz Biztonsági Tanács titkára lesz.

Jelentősen kiéleződött a helyzet Harkiv megyében az orosz csapatok határtérségben megindított támadása következtében – közölte vasárnap Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.

„A héten jelentősen kiéleződött a helyzet Harkiv térségében, az Oroszországi Föderációval közös határ mentén” – írta Szirszkij Telegram-oldalán. „A helyzet nehéz, de az ukrán erők mindent megtesznek a védelmi vonalak és hadállások megtartása érdekében”.

Mindazonáltal elismerte, hogy az orosz csapatok egyes frontszakaszokon „részeredményeket” értek el.

Ukrán és orosz katonai megfigyelők, de más szakértők is abból indulnak ki, hogy a támadás egyelőre nem Harkiv városát célozza. A washingtoni hadtudományi intézet (ISW – Institute for the Study of War) szakemberei „korlátozott műveleti célokról” beszéltek, amelyek keretében a támadásokkal az ukrán erőket visszaszorítják a határtól, ezzel az orosz tüzérség lőtávolságába hozva a várost.

Az ISW szerint Oroszország stratégiai célja rákényszeríteni az ukrán vezetést arra, hogy katonákat csoportosítson át más frontszakaszokról. A művelet korlátozott volta miatt nem valószínű, „hogy az orosz csapatok nagyszabású offenzívát hajtanának végre Harkiv körbekerítésére, vagy elfoglalására”.

Márciusban arra a kérdésre, hogy az orosz erőknek esetleg el kell-e foglalniuk Harkiv régiót, Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy az orosz területet csak úgy lehet biztosítani az ukrán csapásoktól, ha létrehoznak egy ütközőzónát, amely az orosz területeket az ukrán erők lőtávolságán kívülre helyezi.

Több mint négyezer embert evakuáltak Harkiv megyéből a megye kormányzójának vasárnapi bejelentése szerint.

Oleh Szinyehubov a közösségi médián közzétett bejegyzésében azt közölte, összesen 4073 embert telepítettek ki a területről, egy nappal azt követően, hogy a térséget támadó orosz erők öt, a megyében található település bevételéről adtak hírt.

Ugyancsak vasárnap reggel az ukrán hatóságok azt közölték, hogy az orosz fél ismét légitámadást intézett a Harkiv megyében található Vovcsanszk városa ellen, a tájékoztatás szerint egy lakóépületet is találat ért, egy nő életét vesztette.

Az orosz csapatok először 2022 februárjában intéztek támadást a kelet-ukrajnai megye ellen, de az év szeptemberében az ukrán ellentámadás kiszorította őket a megye nagy részéből. A határ másik oldalán fekvő, oroszországi Belgorod régiót azóta rendszeres ukrán drón- és tüzérségi csapások érik.

Márciusban arra a kérdésre, hogy az orosz erőknek esetleg el kell-e foglalniuk Harkiv régiót, Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy az orosz területet csak úgy lehet biztosítani az ukrán csapásoktól, ha létrehoznak egy ütközőzónát, amely az orosz területeket az ukrán erők lőtávolságán kívülre helyezi.

Oroszország Ukrajna területének mintegy 18 százalékát tartja ellenőrzése alatt.

Az orosz sajtó szerint legkevesebb hét ember meghalt, mintegy húszan pedig megsérültek, amikor lövedék csapódott egy lakóházba az oroszországi Belgorodban. Moszkva állítja, hogy az ukránok több rakétát is kilőttek a régióra. Közben kijevi jelentések szerint a határ túloldalán hét ukrán településért is heves harcok folynak, miután orosz csapatok törtek be Harkiv megyébe, kitolva ezzel a frontvonalat.

Egy autót fordítanak át a mentőcsapatok, miközben a túlélők után kutatnak az oroszországi Belgorodban. A közeli lakóházon hatalmas lyukat ütött a vasárnapi légicsapás, egyetlen emelet sem maradt épen. Később pedig az épület teteje is leszakadt maga alá temetve a mentésen dolgozó tűzoltókat, katonákat és civileket. Egy térfigyelő kamera megörökítette a pillanatot, amikor a lövedék becsapódott az orosz területen.

A moszkvai védelmi minisztérium jelentése szerint az ukrán haderő rakétasorozatvetőkkel indított támadást Belgorod ellen valamivel vasárnap dél előtt.

A belgorodi támadásról Szvetlana Petrenko, az Orosz Nyomozó Bizottság szóvivője nyilatkozott, aki elmondta: a Nyomozó Bizottság főosztálya terrorcselekmény miatt indított büntetőeljárást Belgorod bombázása után. Május 12-én az ukrán fegyveres erők egyik lövedéke Belgorodban egy többszintes lakóépületet talált el. Az incidens következtében infromációink szerint vannak halottak és sebesültek is – mondta.

Eközben Ukrajnában folyamatosan zajlanak a harcok. Mintegy 50 kilométerre Belgorodtól folymatos robbanások zajától hangos a Vovcsanszk nevű ukrán városka is.

A határmenti települést péntek óta hevesen bombázzák az oroszok, így mostanra már szinte minden ház megrongálódott, a harkiv megyei hatóságok pedig százával menekítik ki az embereket a térségből. Harkiv megye kormányzója szerint a hétvégén több, mint négyezer embert szállítottak el az orosz határ közeléből.

Egy név nélkül nyilatkozó nő arról számolt be, hogy „mindenfelé bombák repkedtek, egyszerre öt-hat házat is eltaláltak a lövedékek, de én sértetlen maradtam. Mire hazaértem, a ház lángokban állt, a férjem pedig a romok alatt volt és nem reagált. Most elvisznek engem Harkiv városába, ahol a lányom lakik. Nem tudom, hogy értesítették-e egyáltalán. Nem tudom, mi lesz, semmim sem maradt, még irataim sincsenek” – panaszkodott egy idős asszony.

Mint ismert, Vlagyimir Putyin orosz elnök még márciusban beszélt arról, hogy Oroszországot csak úgy lehet biztosítani az ukrán légicsapásoktól, ha létrehoznak egy ütközőzónát, amely az orosz területeket az ukrán erők lőtávolságán kívülre helyezi.

Így nem érte teljesen váratlanul a kijevi vezetést, amikor Moszkva csapatai átfogó támadást indítottak Harkiv megyében. A légitámadások mellett ugyanis szárazföldi egységek is betörtek az északkelet-ukrajnai régióba.

Volodmir Zelenszkij ukrán elnök szombat este közzétett videóüzenetében úgy értékelte a helyzetet:

Elsősorban a frontvonalra összpontosítunk azokon a területeinken, ahol a legnagyobb az orosz támadás veszélye. Védekező műveleteink folytatódnak a harkivi régióban, hét határmenti falu területén. Csapataink ott már péntek óta ellentámadásokat hajtanak végre az ukrán terület védelmébe.

Az orosz-ukrán háború kapcsán ismét megszólalt a Vatikán is. Ferenc pápa arról beszélt a Szent Péter téren vasárnap, hogy a Vatikán kész a felek közötti fogolycserét minden erőfeszítéssel elősegíteni. A katolikus egyházfő ismét az összes ukrán és orosz fogoly szabadulását sürgette, majd arra kért a hívőket, hogy imádkozzanak Ukrajna és más háborúban álló térségek békéjéért.

Az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban elfoglalta a Harkiv megyei Hatiscse, Kraszne, Morohovec és Olijnikove településeket, miközben öt frontszakaszon sikerült előre nyomulnia az elmúlt nap folyamán – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az orosz fél 18 ukrán ellenrohamot vert vissza, az ukrán hadseregnek pedig mintegy ezerötszáz katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg hat tábori lőszerraktárt, egy MiG-29-es-es repülőgépet, négy Mi-24-es és egy Mi-8-as helikoptert, hat harckocsit, egy Bradley gyalogsági harcjárművet, négy páncélozott harcjárművet, egy M109-es Paladin amerikai, egy AS-90-es Braveheart brit és egy CAESAR francia önjáró löveget, valamint kilenc M777-es vontatott amerikai tarackot, nyolc Tocska-U harcászati rakétát, három HAMMER irányított francia légibombát, továbbá 36 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. Az orosz védelmi tárca beszámolója szerint az ukrán hadsereg több támadást intézett Belgorod és környéke ellen, Tocska-U rakétarendszerekkel, valamint Vilha és RM-70 Vampire cseh sorozatvetőkkel lőve a lakónegyedeket. A tájékoztatás szerint az orosz légvédelem lelőtt 12 lövedéket, de egy Tocska-U darabjai megrongáltak egy lakóházat, amelynek egy egész lépcsőháza, legkevesebb 16 lakás összedőlt.

Három belgorodi házban összesen 62 lakás rongálódott meg. A romok alól 19 embert, köztük két gyereket mentettek ki élve. A túlélők felkutatását a folytatódó támadások miatt többször meg kellett szakítani.

A történteket az orosz védelmi és a külügyminisztérium egyaránt „terrortámadásnak” minősítette, és Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kijelentette, hogy a civilek és a polgári célpontok tudatos lövetése a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vezette „bűnbanda” jellemzőjévé vált.