Le Pen a konzervatív európai erők egységét szorgalmazza

Együtt győzünk Európában, nem halaszthatjuk el a mostani lehetőséget – hangoztatta Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) vezetője a Corriere della Sera című olasz napilapban politikai egységet szorgalmazva az olasz jobboldalt vezető Giorgia Melonival vasárnap.

Marine Le Pen úgy vélte, hogy az Olasz Testvérekkel (FdI) fenntartott egység segítségével a jobboldali erők a második legnagyobb frakciócsoporttá válhatnak az Európai Parlamentben a júniusi választásokat követően.

Kifejtette, hogy Melonival egyetértenek az Európát érintő leglényegesebb kérdésekben, a többi között abban, hogy vissza kell szereznünk az országaink feletti ellenőrzést.

„Itt az ideje az egységnek. Nagyon hasznos lenne, a mostanihoz hasonló lehetőséget nem szabad elszalasztanunk” – mondta Marine Le Pen a Corriere della Serának.

A jobboldali politikus szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság távozó elnöke „tudja, hogy lejárt az ideje, és szavazatokat igyekszik vásárolni.

Marine Le Pen szerint az RN EP-képviselői soha nem fognak Ursula von der Leyenre szavazni, aki pusztító politikát folytatott az európai népek számára. „Elérkezett az ideje, hogy végleg pontot tegyünk mérgező mandátumára” – fogalmazott a francia politikus.

Meloni az FdI elnöke, s egyben az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) európai pártcsalád vezetője is.

Meloni pénteken úgy nyilatkozott, hogy az ECR bizonyos témákban, ahogyan eddig is történt, továbbra is együtt kíván működni az Identitás és Demokrácia (ID) európai frakciójával, amelynek a Nemzeti Tömörülés és a Matteo Salvini vezette Liga olasz kormánypárt is a tagja.

Meloni hangsúlyozta, hogy az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint az Identitás és Demokrácia nem terveznek fúziót.

Jens Stoltenberg kérjen bocsánatot vagy mondjon le, ha Ukrajnába akarnak menni harcolni, menjen ő vagy Emmanuel Macron – mondta vasárnap Matteo Salvini olasz helyettes miniszterelnök, a Liga jobboldali párt főtitkára, elfogadhatatlannak nevezve az Oroszország elleni támadás felvetését.

A Liga vezetője szombat este reagált Jens Stoltenberg kijelentéseire, miszerint a NATO-országok enyhíthetnék azokat a korlátozásokat, amelyeket az általuk Ukrajnának szállított fegyverek orosz területen lévő célpontok elleni bevetésére szabtak.

Hozzátette: „Ha harcolni akarnak menni Ukrajnába, menjen Stoltenberg, Emmanuel Macron és az összes bombázgató, aki háborút akar. Stoltenberg az én nevemben is beszél, mivel a NATO-t képviseli, kérjen bocsánatot vagy mondjon le. Az olasz nép semmilyen mandátummal nem hatalmazta fel arra, hogy Oroszországba menjen lőni.”

Mint mondta, veszélyes az, aki újfajta fegyverekről nyilatkozik, melyekkel egy másik országot kell célba venni és máshol kell embereket megölni. „Kezdettől fogva segítséget nyújtunk Ukrajnának katonai, gazdasági, humanitárius támogatással, befogadva a háború elől menekülő nőket és gyerekeket” – fejtette ki.

Az olasz védelmi miniszter, Guido Crosetto hangsúlyozta, hogy Stoltenberg egy szervezetet vezet, és bármilyen állásfoglaláshoz a NATO-tagállamok vezetőinek szavazata szükséges.

„Stoltenberg véleménye legitim, de jelenleg hibának számít a drámai feszültség fokozása. Segítsünk Ukrajnának védekezni a harmadik világháború kirobbanása elkerülése érdekében, és hagyjunk nyitva lehetőséget a minél előbbi béke megteremtésére” – nyilatkozta Crosetto, a jobboldali kormánypárt Olasz Testvérek (FdI) politikusa.

Antonio Tajani külügyminiszter azt mondta, hogy az Ukrajnába küldött olasz fegyvereket az országon belül kell felhasználni. „A NATO tagjai vagyunk, minden döntést testületileg kell meghozni” – hangsúlyozta Tajani, a kormánypárti Hajrá Olaszország (FI) vezetője.

Az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom elnöke, Giuseppe Conte volt olasz miniszterelnök azt mondta: „Álljatok le! Egyenesen a harmadik világháborúba vezettek minket!”

A baloldali Demokrata Párt (PD) nevében az európai parlamenti jelölt Domenico Tarquinio, a L'Avvenire katolikus napilap volt főszerkesztője kijelentette: „Nem bízom olyan urakban mint Stoltenberg, nem hiszek neki és nem bízom benne jobban, mint Putyinban.”

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azonnal engedélyt adna Ukrajnának, hogy NATO-tagok fegyvereivel megtámadja Oroszországot, ez pedig egyértelműen egy világháború kezdetét jelentené.

Jens Stoltenberg figyelmeztette Oroszországot arra a lehetőségre, hogy az Észak-atlanti Szerződés ötödik cikkelye – a kollektív védelemről – vonatkozhat egy NATO-ország elleni „komoly” kibertámadásra is – számolt be róla az Economist nyomán a Magyar Nemzet. Az angol nyelvű heti hírmagazin interjút készített a NATO-főtitkárral. Ebben a beszélgetésben Stoltenberg elmondta a véleményét a nyugati fegyverek oroszországi területen történő felhasználásáról is.

„Úgy vélem, eljött az ideje, hogy a szövetségesek megfontolják, hogy feloldják az Ukrajnának adományozott fegyverek használatára vonatkozó korlátozások egy részét, mert különösen most, amikor a harcok nagy része Harkivban, a határ közelében zajlik, ha megtagadjuk Ukrajnától annak lehetőségét, hogy ezeket a fegyvereket az orosz területen lévő legitim katonai célpontok ellen használja, az nagyon megnehezíti a védekezést”

– vélekedett a NATO-főtitkár.

Ezzel a kijelentésével Stoltenberg csatlakozott azon politikusokhoz, akik arra ösztönzik Ukrajnát, hogy még hevesebben támadja Oroszországot. Miközben több orosz vezető is kijelentette, hogy a nyugati fegyverek használata Oroszország területén egyértelműen azt jelenti, hogy Oroszország számára azok az országok is célponttá válnak.

Stoltenberg elismerte az eszkaláció veszélyét

A feladat az, hogy megakadályozzuk, hogy ez a háború teljes értékű háborúvá váljon Oroszország és a NATO között Európában. Ugyanakkor különbséget tett a fegyverellátás és a kiképzés és a közvetlen katonai szerepvállalás között.

„Kiképzést biztosítunk, fegyvereket, lőszert biztosítunk Ukrajnának, de közvetlenül a NATO területéről nem veszünk részt Ukrajna feletti vagy Ukrajnában zajló harci műveletekben”

– mondta el az interjúban a NATO-főtitkár.

Ukrajna NATO-csatlakozásának lehetősége továbbra is távoli

Jens Stoltenberg ugyanakkor kijózanító őszinteséggel tette egyértelművé Volodimir Zelenszkij számára is, hogy Ukrajna nem lesz a NATO tagja, amíg ez a háború tart, akkor sem, ha vannak olyan tagok, akik ezzel ellentétes nyilatkozatokat tesznek. A szövetség egyhangúsággal működik, mondta el a főtitkár.

Stoltenberg terve az, hogy ha véget ért a háború és rendeződnek Ukrajna határai, akkor az ország technikailag készen állhat a tagságra. Mivel Ukrajna készlete egyre inkább NATO-szabványú fegyverekből áll, és haderejét NATO-módszerekkel képezik ki, a műszaki követelmények teljesítésének viszonylag egyszerűnek kell lennie, fejtette ki véleményét a politikus. Még ha a háború jól is menne Ukrajnának, akkor is lehetséges, hogy hosszú évekig nem lesz a NATO tagja.

Az interjúban beszélt arról is, hogy 2024-ben 18 NATO-tag lesz, amelyik eléri vagy meghaladja a védelmi kiadásaiban célként meghatározott GDP két százalékát.