Kína hazánk EU-n kívül legfontosabb gazdasági partnere

Tavaly is Kína volt Magyarország legfontosabb Európán kívüli kereskedelmi partnere. A kormány szerint a kínai vállalatok bizalmát jelzik hogy a CATL itt hozta létre második európai akkumulátorgyárát, a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója, a BYD pedig szintén Magyarországot választotta első európai gyárának helyszínéül.

Javában tart a kínai BYD szegedi gyárának építése. A világ legnagyobb elektromosautó-gyártója több milliárd eurós beruházást hozott Magyarországra, ami több ezer munkahelyet teremt majd. Ez lehetővé teszi, hogy Magyarország a zöldipari átállás éllovasai közé tartozzon.

Épül a világ vezető akkumulátorgyárának, a kínai CATL-nek a debreceni gyára is. A beruházás 9000 új munkahelyet teremt Magyarországon. Mindkét fejlesztésért nagy volt a nemzetközi verseny, amiből végül Magyarország profitálhat.

A legnagyobb beruházások mellett

Magyarországon jelenleg 380 kínai vállalat is sikeresen működik.

Közéjük tartozik az egyik Budapesten működő, táplálékkiegészítőket előállító gyár. A 4000 négyzetméteres üzemben 300 terméket állítanak elő, amit Magyarországon forgalmaznak. Az ügyvezető az M1-nek arról beszélt: számukra nagy öröm, hogy a kínai elnök Budapestre érkezik.

Vang Fan, az Oriental Herbs Kft. ügyvezető igazgatója már harminc éve Magyarországon él, az M1 Híradójának elmondta, hogy amikor 2009-ben itt járt a kínai miniszterelnök még fotózkodott is vele. Kiemelte, fontosnak tartja, hogy a két ország segítse egymást és haladjon előre.

Magyarország 2010-ben hirdette meg a keleti nyitás politikáját.

Sikerességét az is bizonyítja, hogy mára már Kína hazánk 9. legjelentősebb kereskedelmi partnere. Tavaly a külföldi befektetők közül a kelet-ázsiai ország hozta be a legtöbb külföldi tőkét. Ezzel Magyarország 10. legnagyobb tőkebefektetője.

A nemzetgazdasági miniszter szerint szükségünk van a kínai kapcsolatokra annak érdekében, hogy növeljük versenyképességünket. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt mondta:

Kína egyre jelentősebb szerepet tölt be a világgazdaságban.

A magyar kormánynak pedig célja, hogy hazánk kereskedelmi és logisztikai központjává váljon a Kína és Európa közötti kereskedelemnek. Találkozási pontja legyen a keleti és a nyugati világnak, ahogy a tőkének és a csúcstechnológiának is.

Ennek egyik legfontosabb lépése a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítése. A Kínából a görög kikötőkbe érkező áruknak Magyarországon keresztül ez az útvonal biztosítja majd a leggyorsabb szállítást Nyugat-Európába.

A szárazföldi mellett a légi közlekedés is folyamatosan erősödik a két ország között.

Április közepén Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be, hogy közvetlen járat indul Budapest és Kuangcsou között is. A kínai metropoliszban olyan vállalatóriásoknak vannak központjai, mint a BYD vagy a Huawei.

„A két ország közötti összeköttetések tovább bővülnek, ezáltal még jobb feltételeket biztosítanak a kereskedelmi, gazdasági együttműködés fejlesztésének” – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Az egyre erősödő üzleti és diplomáciai kapcsolatokat mutatja, hogy alig több mint egy hét múlva már érkezett is az újabb bejelentés.

Hszian, Kína egyik fontos ipari és pénzügyi központja is közvetlenül elérhető lesz Budapestről, ahogy a híres technológiai központ, Sencsen is.

Így júniustól már hét kínai városba hetente 19 légi járat indul a magyar fővárosból. Így a Kínába irányuló légi közlekedésben Magyarország vezető szerepet tölt be Kelet-Európában.

Magyarországnak a versenyképesség javítása érdekében szüksége van a kínai kapcsolatokra, a két ország közötti együttműködés erősítésére – mondta a nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten, a Kína–Magyarország Övezet és Út Pragmatikus Együttműködés Tematikus Fórumon.

Nagy Márton szerint Magyarország minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy a kínai áruk logisztikai központja legyen, hiszen fekvése kiváló, infrastruktúrája fejlett, a befektetői környezet európai szinten is versenyképes.

Nagy Márton szerint

az együttműködésben kiemelt helyet foglal el az infrastukturális fejlesztések közös finanszírozása.

A közúti, vasúti és logisztikai infrastruktúra fejlesztését Kína is érdekének tekinti, mert ezen keresztül juttathatja el áruit Magyarországról a nyugati és északi országokba. A magyar-kínai kapcsolatok fontos területe a jövőben a digitalizáció lehet, hiszen Kína ebben is a világ vezető hatalmainak egyike, a magyar vállalkozásoknak pedig szükségük van technológiai fejlesztésekre. A kormány ezért is támogatja a 4iG és a Huawei együttműködésének erősítését.

Nagy Márton fontosnak tekinti a pénzügyi kapcsolatok erősítést, ezért üdvözölte, hogy a legnagyobb kínai bankok már megjelentek Magyarországon. A Bank of China, a China Construction Bank és a China Developement Bank után hamarosan az ICBC is megjelenhet, így Magyarország pénzügyi téren is Kína kiemelt régiós partnere lehet – tette hozzá.

A tárcavezető megjegyezte, hogy

a kormány a nemzetközi kapcsolatokat diverzifikálása érdekében hirdette meg a keleti nyitás politikáját, és kezdetektől fogva arra törekedett, hogy Magyarország a keleti és nyugati világ találkozási pontja legyen, itt találkozzon a tőke és a csúcstechnológia.

A kormány a továbbiakban azt szeretné elérni, hogy újabb belföldi projektek kerüljenek a társfinanszírozású beruházások listájára. A Budapest-Belgrád vasútvonal jövő nyárra elkészülhet, a fejlesztések 5 logisztikai, vasúti és töltőhálózat-fejlesztéssel folytatódhatnak, ennek részleteiről hamarosan a miniszterelnök tájékoztat – közölte.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy Kína megbízható partnerként számíthat Magyarországra, hiszen a kormány kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik, és elutasít minden törekvést, amely protekcionista módon kizárná a kínai termékeket az európai piacról, hiszen „Európának nem bezárkóznia kell”, hanem a világgal együtt fejlődnie. Kína megkerülhetetlen tényező a világgazdaságban, Magyarország számára pedig kiemelten fontos a távol-keleti ország, ugyanis ma tőlük érkezik a legtöbb külföldi tőke az elektromos autózáshoz kapcsolódóan, és a 9. legnagyobb kereskedelmi partnerként a magyar külkereskedelemből 4 százalékkal részesednek.

A miniszter kiemelte,

a globális gazdaság súlya egyre inkább Ázsiába helyeződik át, Magyarországon pedig az ázsiai országok közvetlen befektetéseinek aránya 2014-hez képest 19 százalékról 34 százalékra emelkedett, Kína ötszörösére emelte közvetlen befektetéseinek arányát.

Kína Magyarország 10. legnagyobb tőkebefektetője. Magyarországon épít gyárat többek közt a csúcstechnológiát képviselő CATL és a BYD – tette hozzá.

Kína magyarországi nagykövetségének miniszteri tanácsosa üdvözölte, hogy Kína Egy övezet, egy út programja összekötődött a magyar kormány keleti nyitásával. Liu Bu szerint a kapcsolatok erősítése, a fejlődés előmozdítása, a közös sikerek mindkét országnak egyformán fontosak.

Magyarország ma már a kínai áruk egyik elosztó központja Európában, és a magyar áruk is egyre nagyobb mennyiségben jutnak el a távol-keleti piacra. Az együttműködésnek kedvez a közlekedési összeköttetések bővülése, valamint a márciusban bejelentett vízummentesség, amely Auszrtia, Belgium, Írország, Luxemburg és Svájc mellett Magyarországra is kiterjed – tette hozzá.

A szervezők nevében a Hszinhua kínai állami hírügynökség vezetője – aki az eseményt megelőzően személyesen találkozott Nagy Mártonnal – méltatta a kapcsolatok fejlődését.

Fu Hua üdvözölte, hogy a magyar kormány a kezdetek óta aktívan, más európai országoknak példaként szolgálva vesz részt az Egy övezet, egy út programban.

A két ország vezetői a megosztott előnyök elvét követve elkötelezettek a közös építkezés iránt, amelynek eddigi sikerét az infrastruktúraberuházások, a technológiai fejlesztések, a kulturális központok megnyitása is jelzi – mondta.

A barátság a nagy távolság ellenére is közel hozza az embereket, amit az is jelez, hogy a kínainak nagyra értékelik a magyar kultúrát, egyre többen el is látogatnak Magyarországra, és a magyarok is egyre nagyobb számban tanulnak kínaiul. A magyar-kínai együttműködés ígéretes jövő előtt áll, a kapcsolatépítés eseményeit a kínai média kiemelt figyelemmel követi – hangsúlyozta Fu Hua.

Hszi Csin-ping elnök látogatása azért is történelmi jelentőségű, mert a kínai államfő a koronavírus-járvány után először utazik Európába és mindössze két európai uniós tagállamot keres fel, Magyarországot és Franciaországot – mondta korábban Vitályos Eszter kormányszóvivő. A kínai elnök magyarországi útjának jelentőségéről beszélt a Kossuth Rádiónak Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is.

A magyar–kínai gazdasági együttműködés további fejlesztése az egyik fő témája Hszi Csin-ping kínai elnök magyarországi látogatásának – közölte a kormányszóvivő. Vitályos Eszter elmondta, a kínai elnök Sulyok Tamás köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök meghívására tesz „diplomáciatörténeti” látogatást Magyarországon szerdától péntekig.

A Hszinhua állami hírügynökség által közreadott képen Hszi Csin-ping kínai elnök (Fotó: MTI/AP/Hszinhua/Ju Peng)

Az államfő és delegációja az európai látogatása során mindössze két európai uniós tagállamot keres fel, Magyarországot és Franciaországot.

Vitályos Eszter tájékoztatása szerint Hszi Csin-ping csütörtökön találkozik Sulyok Tamással, majd a két állam miniszterei megállapodásokat írnak alá. A szóvivő azt is elmondta, hogy a látogatás során mintegy másfél tucat megállapodást biztosan alá fognak írni a felek, további megállapodásokról még egyeztetés folyik. Kiemelte azt, amely az Egy övezet, egy út kínai programhoz kapcsolódó esetleges magyarországi infrastrukturális fejlesztéseket tartalmazza. Ezek között vasúti, közúti és energetikai projektek is lehetnek – jegyezte meg.

Vitályos Eszter azt mondta: Kína 2023-ban Magyarország kilencedik legfontosabb kereskedelmi partnere volt, és továbbra is az Európán kívüli első legfontosabb kereskedelmi partnere az országnak. Hozzátette: 2020-ban és 2023-ban is Kínából érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra, részben ennek is köszönhető, hogy Magyarország a világ éllovasai közé került az autóipar technológiai forradalmában. A kormányszóvivő jelezte, Magyarország továbbiakban is nyitott a kínai befektetésekre, és egyedülállóan kedvező befektetési környezettel várja a befektetőket.

Szerinte a kínai vállalatok Magyarország iránti bizalmát jelzik, hogy a CATL a legnagyobb magyarországi zöldmezős beruházás keretében itt hozta létre második európai akkumulátorgyárát, míg az elektromos buszok gyártásával Magyarországon több éve jelenlévő BYD szintén Magyarországot választotta első európai elektromos autógyárának helyszínéül.

A pénzügyi együttműködést Vitályos Eszter a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok egyik legperspektivikusabb területeként jellemezte, amellyel elmondása szerint Magyarországnak az a célja, hogy regionális pénzügyi központ legyen a régióban és ennek révén minél több kínai pénzintézetnek jelentsen hídfőállást az európai pénzügyi piac irányába.

Vitályos Eszter elmondta azt is, a megbeszélések másik fő napirendi pontja az ukrajnai háború, a kínai béketerv lesz, amelyet Magyarország is üdvözöl. Kína egyértelműen a béketáborhoz tartozó egyik legerősebb állam, amely folyamatosan beszél a béke jelentőségéről – mutatott rá, hozzátéve, ebben a kérdésben abszolút egyetértés van Kína és Magyarország között.

A kormányszóvivő beszélt arról is, hogy Magyarország és Kína idén októberben ünnepeli a diplomáciai kapcsolatok felvételének hetvenötödik évfordulóját. A jubileumra gazdag kulturális programokkal készülnek mind a két országban – tette hozzá. Szólt arról is, hogy Magyarország nagyra értékeli az egyoldalú vízummentességi programot, amely révén március 14-től a magyar állampolgárok tizenöt napot vízummentesen tartózkodhatnak Kínában. Vitályos Eszter szerint a magyar emberek körében mind nagyobb érdeklődés tapasztalható Kína, a kínai kultúra és a kínai nyelv iránt. Jelenleg 214 hallgató tanul az ELTE-n kínai nyelvet, a mostani tanévben az általános iskolákban 556, míg a gimnáziumokban 294 gyermek tanulja a kínai nyelvet – részletezte. Hozzátette: Magyarország kétszáz ösztöndíjas helyet ajánl fel Kínának a Stipendium Hungaricum-program keretében.

A kormányszóvivő elmondta, a kínai elnök is nagyon fontosnak tartja a család szerepét, így ez is egy fontos kapcsolódási pont a két ország között.

A kínai elnök magyarországi útjának jelentőségéről beszélt a Kossuth Rádiónak Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is. Orbán Balázs szerint a kínai elnök látogatása nagyban elősegítheti, hogy Magyarország a régióban kulcsállammá váljon.

„Magyarországnak az a célja, hogy ez a fejlett, magas hozzáadott értékkel rendelkező technológia – a többi között az IT, a telekommunikáció, az elektromobilitás, elektromosautó-gyártás, a gyorsvasutak kiépítése – megjelenjen a magyar gazdaságban. A cél az, hogy a keleti és a nyugati technológia itt találkozzon, mert ebből lesznek munkahelyek és bérek, valamint gazdasági növekedés”.

Hozzátette: a magyar gazdaságnak mint exportorientált gazdaságnak célja az is, hogy Kína piaca egyre szélesebb körben befogadja a magyar termékeket. Szólt arról is, hogy reményei szerint Magyarország a kínai befektetések által az európai elektromosautó-gyártás központja lesz.