Kijev kirobbanthatja a III. világháborút

Ukrajna egyre inkább afelé tolja, bíztatja nyugati szövetségeseit, hogy csatlakozzanak hozzájuk a fronton. Ez pedig egyenlő az újabb világháború kirobbanásával, a Nyugat és Oroszország összecsapásával. Ekkor a világ két legnagyobb atomfegyver- arzenálja feszülne egymásnak.

Autóroncsoknál helyszínelnek ukrán rendőrök a Harkiv megyei Zolocsiv településen, amelyet az orosz erők irányított bombákkal támadtak 2024. május 1-jén. Fotó: Szergej Kozlov Forrás: MTI/EPA

Akár még Ukrajna is kérheti, hogy európai szövetségesei csapatokat küldjenek Ukrajnába, hogy részt vegyenek az Oroszországgal vívott háborúban – erről beszélt szombaton a francia La Chaine Info  hírcsatornának Olekszij Goncsarenko, az ukrán parlament vezetőjének helyettese.

Felidézte, Emmanuel Macron francia köztársasági elnök beszélt korábban hasonló javaslatról, melyet az interjú során jó jelnek nevezett. Az államfő a napokban a The Economist brit lapnak beszélt arról, hogy továbbra is fenntartja ötletét – mindannak ellenére, hogy Oroszország figyelmeztetett, a háború eszkalálódásának esélyét hordozza magában egy ilyen döntés.

Azt, hogy Ukrajna valóban készül-e ilyen kérdéssel fordulni nyugati szövetségeseihez, egyelőre nem tudni, ám aggodalomra ad okot, hogy a parlament helyettes vezetője részéről felmerült ennek javaslata. Az ugyanis már világos, hogy Moszkva sem fogja következmények nélkül hagyni, ha más országok katonái is megjelennek a fronton, így támogatva a posztszovjet országot.

Az európaiaknak szárazföldi csapatokat kell küldeniük az ukrán háborús zónába, erről a francia elnök beszélt egy lapinterjúban. Emmanuel Macron azt mondta: Oroszország nem győzhet Ukrajnában. Közben a brit külügyminiszter Kijevben járt és éveken át tartó támogatást ígért. Azt mondta: az sem gond, ha a brit fegyvereket az ukránok orosz területen vetik be. A lengyelek is fokozták a háborús pszichózist, szerintük ugyanis a háborúnak nincs diplomáciai megoldása. Szakértők szerint egyre közelebb lehet Európa a nukleáris háborúhoz.

Ha nem vállalunk katonai konfliktust Oroszországgal, akkor Moszkva megtámadhatja a lengyeleket és a litvánokat, ezért nem zárok ki semmit – nyilatkozta a The Economistnak Emmanuel Macron, melyről a Mandiner számolt be.

A francia elnök megerősítette: kitart a nyugati szárazföldi csapatok Ukrajnába küldéséről szóló korábbi kijelentései mellett.

A harmadik világháború kitörésével fenyegető francia nyilatkozatra válaszul a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov figyelmeztette Emmanuel Macront: az ilyen kijelentéseknek komoly következményei lehetnek.

„Ez egy nagyon fontos és nagyon veszélyes kijelentés. Franciaország, amelyet a francia államfő képvisel, továbbra is folyamatosan arról beszél, hogy esetleg közvetlenül is részt vesz a helyszínen az Ukrajna körüli konfliktusban. Ez egy nagyon veszélyes tendencia” – fogalmazott a Dmitrij Peszkov.

A mostani már a sokadik Emmanuel Macron háborúpárti kijelentéseinek sorában. A francia elnök február óta beszél nyugati katonák Ukrajnába küldéséről, nemrég pedig már a nukleáris fegyvereket is szóba hozta.

Nemrég a NATO-főtitkár is beállt a háborúpárti európai vezetők sorába.

Jens Stoltenberg a hét elején felszólította a szövetség tagjait, hogy a saját érdekeiket is rendeljék alá Kijev igényeinek.

„Ha azzal a választással szembesülnek, hogy a saját üres készleteiket töltsék fel, megfelelve a NATO elvárásainak, vagy Ukrajnát segítsék, akkor az ukránok támogatásának kell elsőbbséget élveznie” – fogalmazott a NATO főtitkára, aki a fegyverszállítások fokozását is kérte.

Kedden aztán azt a javaslatot is megkapták a NATO tagjai, amely arról szólt, hogy a szövetség még 100 milliárd dollárt akar belepumpálni az ukrajnai háborúba. Szijjártó Péter külügyminiszter erről azt mondta:

a NATO öles léptekkel halad a vörös vonalak átlépése felé, amiben Magyarország nem hajlandó részt venni.

„Továbbra is azért fogunk küzdeni, hogy Magyarország kimaradhasson ebből az őrületből. Magyarország kimaradhasson a fegyverszállításokból, Magyarország kimaradhasson az ukrán katonák képzéséből, és Magyarország kimaradhasson ennek a 100 milliárd dollárnak az összegyűjtéséből és a háborúba történő belepumpálásából” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A Századvég tanácsadója szerint a vezető nyugati politikusok egyre többet beszélnek a nukleáris fegyverekről, pedig Moszkva korábban nem fenyegetett ezzel.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint beszédes, hogy az Egyesült Államok több európai országba is telepített atomtölteteket, majd provokációval vádolta Oroszországot, amikor Moszkva ugyanezt tette Fehéroroszországban.

„Az Orosz Föderáció ebben a kérdésben most, ami az atomháborút illeti, visszaüt. Először nem ők vetették föl – ez azt hiszem időbelileg tényszerű –, az esetleges nukleáris háború lehetőségét” – mondta az alkotmányjogász.

Szakértők úgy látják: az egyre fokozódó háborús helyzetben csak az amerikai és az európai uniós választások hozhatnak változást.

Elhúzódó háborúra készül a brit kormány Ukrajnában. A brit külügyminiszter kijevi látogatásán hangsúlyozta, hogy nemcsak idén, hanem jövőre, sőt az azt követő években is készek több mint ezermilliárd forintnak megfelelő katonai támogatást adni. David Cameron arról is beszélt, hogy az Egyesült Királyság nem ellenzi az általuk szállított fegyverek bevetését orosz területen. Közben Moszkva ismét nyugati fegyverek megsemmisítéséről számolt be.

Hatalmas krátert hagyott maga után egy lövedék Harkiv elővárosában. Ukrán jelentések szerint csütörtökön az orosz határ közelében fekvő településen több irányított bomba is becsapódott. Találat ért egy telephelyet, a robbanás erejétől pedig egy közeli edzőterem ablakai kitörtek.

„Nyolc gyerek vett részt az edzésen a támadás idején. A légvédelmi sziréna nem szólt, éppen kint voltam, így teljesen biztos vagyok benne. Azt viszont hallottam, hogy egy rakéta süvít a levegőben. A sporttelep mögött csapódott be. Kitörte az ablakokat, és mivel a teremben a gyerekek mezítláb járnak, a szilánkok megvágták a kezüket és a lábukat” – mondta az edzőterem vezetője.

Nagy erőkkel dolgoznak a helyreállításon egy ukrán hőerőműben is, amelyet az elmúlt hetekben többször ért légicsapás. A munka azonban lassan halad, mert a szovjet gyártmányú eszközöket nehéz javítani és pótolni.

„A kár elég komoly. Létesítményünk gyakorlatilag a termelőkapacitás 70 százalékát elveszítette. A megmaradt kapacitással továbbra is teljesítjük a lakosság villamosenergia-, víz- és hőellátásával kapcsolatos kötelezettségeinket” – nyilatkozta egy munkás.

Több mint 16 milliárd forintnak megfelelő összeggel támogatja az Egyesült Királyság Ukrajna energetikai infrastruktúráját – jelentette be a brit külügyminiszter csütörtöki kijevi látogatásán. David Cameron ukrán kollégájával és Volodimir Zelenszkij elnökkel is találkozott, és többször megerősítette, hogy a londoni vezetés kész évente hárommilliárd fontos, vagyis

ezermilliárd forintot meghaladó összegű katonai támogatást nyújtani Ukrajnának.

„Ez a hárommilliárd font nemcsak erre az évre jut, hanem a jövő évre és az azt követőre is, ameddig szükségük van rá. Mi voltunk az elsők a fegyverszállításban, a kiképzésekben és a biztonsági megállapodás megkötésében. Most pedig mi jelentettünk be először a többéves támogatási csomagot, példát mutatva más országoknak is” – fogalmazott a brit külügyminiszter, hozzátéve, hogy nem szólnak bele, Ukrajna hogyan használja a leszállított fegyvereket.

Lettország fővárosában pedig már készenlétben vannak az Ukrajnának szánt drónok, amelyeket civil adományokból finanszíroztak. Az elsősorban felderítéshez használt eszközökből az ukrán rendőrség és hadsereg is kap. A több mint száz lett gyártmányú drónt várhatóan még ebben a hónapban leszállítják.

Közben az orosz haderő rendszeresen beszámol a nyugati fegyverek megsemmisítéséről. A moszkvai védelmi tárca pénteken egy drónelhárító rendszerről közölt felvételeket. Jelentésük szerint a napokban két amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőre is csapást mértek, és több ukrán fegyverraktárat is támadás ért.

Háború helyett békét, atombombák helyett tűzszünetet és tárgyalásokat akarunk! – írta a Facebookon közzétett videójához a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A videóban azt mondta: a nyugat-európai háborús őrület újabb dimenzióba lépett, és egyfajta atomháborús őrületté alakult át. Hallhattuk a francia elnököt, de hallhattuk a lengyel elnököt is megnyilatkozni az atomháború esetleges lehetősége kapcsán.

„Tegyük világossá, hogyha atomháború lesz, akkor minden és mindenki elveszik, hogyha atomháború lesz, akkor abba mindenki belehal, minden elpusztul. Józan eszű ember nem akarhat atomháborút. Márpedig egyre inkább úgy tűnik, hogy ha az Ukrajnában zajló háború továbbterjed, eszkalálódik és harmadik világháborúvá alakul, akkor az a harmadik világháború atomháború lesz” – fogalmazott Szijjártó Péter.

Emlékeztetett arra: ne felejtsük el, sisakok küldésétől atomháborús őrületig jutottunk el gyakorlatilag két éven belül. „Annak érdekében, hogy véget vessünk ennek az atomháborús őrületnek, minél előbb le kell zárni az ukrajnai háborút. Minél előbb fegyverszünetet kell kötni és minél előbb asztalhoz kell ültetni béketárgyalásokra a háborúzó feleket” – hangsúlyozta a videóban.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint ehhez egy nagy lépést tehetünk majd június 9-én az európai parlamenti választásokon, ahol ha az emberek békepárti politikusokra szavaznak, akkor meg tudják menteni Európát, meg tudják menteni a világot ettől az atomháborús őrülettől.

„Ezért Magyarországon is az embereknek minden eddiginél fontosabb talán, hogy a szavazóurnákhoz járuljanak, és ne felejtsék el, hogy a béke színe a narancs, a béke neve a Fidesz, a Fideszre való szavazással lehet az atomháborús őrületnek véget vetni” – jelentette ki.