kulcsár edina
Létrehozva: 2024.05.14.
Készen állnak a világháborúra az oroszok
Ha a Nyugat így akarja.
Ha a nyugati országok a harctéren akarják megoldani az ukrán válságot, Moszkva készen áll erre – jelentette ki Szergej Lavrov megbízott külügyminiszter az orosz parlament felsőházának külügyi bizottságában hétfőn, a tisztségére való újra jelöléséről folytatott konzultáción.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2024. március 21-én Moszkvában találkozik szerb kollégájával. (Fotó: Olga MALTSEVA / POOL / AFP) Fotó: AFP
– Joguk van erre. Ha a csatatéren akarják, akkor a csatatéren lesz (a döntés) – mondta a diplomata a RIA Novosztyi hírügynökség beszámolója szerint.
Szergej Lavrov a Svájcban Oroszország részvétele nélkül tartandó ukrajnai rendezési konferenciát – amelyen szerinte Moszkvának szóló ultimátumokat fognak megfogalmazni – egy „iskolás gyerek megrovásához" hasonlította, akit akkor hívnak be a tantestület elé, amikor már döntöttek a sorsáról.
Így nem lehet senkivel sem beszélni, nemhogy velünk
– jelentette ki.
Az ügyvezető és kijelölt külügyminiszter kifogásolta, hogy Svájcban kizárólag Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendezési képletéről fognak tárgyalni, holott több más elképzelés is létezik. Ezek közül a kínait nevezte a legátfogóbbnak.
Grigorij Karaszin, a parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy Lavrov meghallgatásán az orosz külpolitikai tevékenység legszélesebb spektrumát tekintették át. Egyebek között szóba került az ukrajnai válság és „annak a Nyugatnak a magatartása, amely nyíltan kijelentette, hogy Ukrajnának győznie kell a csatatéren” – tette hozzá.
A felsőház sajtószolgálata közölte, hogy a konzultációnak nem lesz nyilvános értékelése, tartalmát egy levél foglalja majd össze, amelyet a kamarai határozattal együtt megküldenek majd az orosz elnöknek. A jelölttel a konzultáció a kamara keddi plenáris ülésén folytatódik.
Csak az atomfegyverek használata segíthet a Nyugatnak befolyásolni az ukrajnai helyzetet – ismerte el Douglas MacGregor volt Pentagon-tanácsadó.
Férfi nézi a nukleáris robbanást a televízión, illusztráció. Fotó: FANATIC STUDIO Forrás: Science Photo Library/AFP
Douglas MacGregor a Judging Freedom YouTube-csatornának adott interjújában úgy fogalmazott: csak atomfegyverek segítségével lehet befolyásolni Ukrajna helyzetét a háborúban. Szót ejtett arról is, hogy rengeteg az ukrán halott, és sokan elhagyták az országot.
Nem tudom, ki fogja megírni Ukrajna sírfeliratát, de elég komor lesz.
– fogalmazott a nyugdíjas ezredes.
– Azt hiszem, hogy csak egy lassú, de szándékos szétesést látunk. És akkor fogunk többet tudni, amikor az MI6 és a CIA lényegében azt ajánlja majd, hogy hagyjuk el a hajót – folytatta.
– Oroszország támadást indított Ukrajna ellen, és Ukrajnának joga van visszavágni. Szerintem az orosz erők már most is támadóbbak, 100 000 katonát összpontosítanak északabbra. Az orosz hadsereg egyre jobb, és készen állnak reagálni, ha az ukránoknak küldött nyugati fegyvereket orosz állampolgárok megölésére és az orosz infrastruktúra elpusztítására használják Oroszországban.
Ezeknek a kifinomult nyugati fegyverrendszereknek a nagy részét vagy vállalkozók, vagy a NATO katonái és tisztjei üzemeltetik. Ez nyílt titok, de ha mi szállítjuk ezeket a fegyvereket és ukrán földről indítjuk őket az ukrán rezsim nevében, akkor Nagy-Britannia, Franciaország társtettesként öngyilkosságot követ el, mert Oroszország visszavág. Már hét francia katonát öltek meg, azt hiszem.
– folytatta. Douglas MacGregor elmondta, hogy a régió egyik szakértője szerint a britek és a franciák úgy bánnak az oroszokkal, mint 1854-ben, a krími háború idején.
„Oroszország akkoriban elmaradott volt, de ma modern, tudományos ipari állam, valószínűleg a legjobb szárazföldi haderővel. Rengeteg rakétával és drónhadsereggel, emellett harcban kipróbált katonasággal. Hogy szembe szállhatunk velük, az abszurdum, nem tudunk, tudják, hogy nem akarjuk beismerni, és ez nagyon veszélyes.”
Végzetes játékot játszik a Nyugat, mert ez elkerülhetetlenül az eszkaláció lehetőségéhez vezet, mondta a szakértő. Ahhoz hogy megváltozzon a stratégiai kép, az egyetlen dolog, amihez fordulhatnak a szövetségesek az egy nukleáris fegyver.
Putyin világossá tette, hogy nem akarja nukleáris szintre eszkalálni, de ha mégis megtesszük, akkor válaszolni fognak, és azt mondták, hogy ebben az esetben mi mindannyian meghalunk, idézőjel nélkül.
– Meg kell értenünk, hogy ez esetben 90 millió embert veszítenénk el egy óra alatt. Miért akarnánk egyáltalán valami ilyen nevetséges és ostoba dologra gondolni, a tűzzel játszunk – jelentette ki.
– A vágyálmok világában élünk – mondta MacGregor. – Az uralkodó elit, akik jelenleg kormányoznak Európában és az Egyesült Államokban, mind azt hiszik, hogy van még egy esélyük – tette hozzá.
Közelebb vagyunk a fordulóponthoz mint valaha. Tényleg kétségbe vagyok esve.
A tábornok arra figyelmezetett, hogy a NATO drámaian megnyílt, el fog bukni. Szerinte ez egy olyan dolog, amit a NATO nem fog túlélni.
Lengyelország vagy Románia területéről lőjék le az Ukrajnát támadó orosz rakétákat – fogalmazta meg korábban javaslatát Nico Lange, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, valamint Heinrich Brauss, a német fegyveres erők nyugalmazott altábornagya.
Lange szerint ugyanis ezzel a megoldással akár egy 70 kilométer széles biztonsági zónát is létre tudnak hozni Ukrajna Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Romániával közös határán – idézte a politikus még a müncheni biztonságpolitikai konferencián felvetett ötletét cikkében a német Frankfurter Allgemeine Zeitung nevű lap.
A szintén CDU-t erősítő Roderich Kiesewetter is kiállt társa javaslata mellett: Izraelt hozta fel példaként, ahol többek közt amerikai, brit és francia egységek is segítik a légvédelmet – mondván, a felsorolt országok erői sem vesznek részt a közel-keleti háborúban.
További Külföld híreink
Kérdéseket vet fel azonban, hogy a közel-keleti helyzet mennyire jó példa, hiszen Oroszország minden bizonnyal erőteljesebben reagálna arra, ha nyugati csapatok jelennének meg Ukrajnában – tekintve, hogy a Kreml már többször leszögezte, vörös vonalnak tekinti a NATO beavatkozását. Ennek ellenére meglepő támogatottságot kapott a javaslat. A zöldpárti Anton Hofreiter részéről például, ám álláspotja szerint most sürgetőbb, hogy Ukrajna kapjon elegendő fegyvert és lőszert.
Macron világháborús tervei nem túl népszerűek
Annak ötlete, hogy a NATO-t is vonják be az ukrán légvédelembe, azt követően kapott nagyobb teret, hogy még a háborúpárti Nyugaton is vannak olyan politikusok, akik nem értenek egyet Emmanuel Macron tervével. A francia köztársasági elnök ugyanis azt mondta, küldjenek szárazföldi csapatokat Ukrajnába, ám minden bizonnyal egy ilyen döntés világháborúhoz vezetne – ezzel kapcsolatban a Kreml több alkalommal figyelmeztette Kijev szövetségeseit. Vannak azonban olyan német és francia politikusok is, akik egyetértenének Ukrajna erőteljesebb támogatásával, de Macron terveit kivitelezhetetlennek tartják.
Sébasiten Lecornu francia védelmi miniszter márciusban utalt arra, a francia hadsereg nem áll készen ekkora konfliktusra.
Nils Schmid, a Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) parlamenti szóvivője pedig arra figyelmeztetett, a NATO-t nem szabad bevonni közvetlenül az orosz–ukrán háborúba. Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban is, Macron mit akar elérni a világháborúra utaló kijelentéseivel – ennek kapcsán a Német Szabaddemokrata Pártot (FDP) képviselő Marcus Faber úgy vélekedett, a francia elnök azt akarja, „Oroszország kockázatként tekintsen agressziójának növelésére”. Hozzátette: nem látja sem az akaratot, sem annak esélyét, hogy Berlin szárazföldi csapatokat küldjön Ukrajnába.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
