Ezekkel a vadászrepülőkkel csaphat össze a Nyugat az oroszokkal

Az orosz–ukrán háború egyelőre Ukrajna határain belül zajlik, azonban egy szempillantás alatt megváltozhat a helyzet, ha a nyugati vezető politikusok továbbra is a háborút elnyújtó törekvésekkel igyekeznek beleszólni a konfliktusba. Azontúl, hogy további pénzbeli segélyeket és fegyverek szállítását szorgalmazzák, már a NATO-katonák ukrajnai jelenlétét is követelik. Oroszország azonban többször jelezte, hogy ez egyet jelentene egy újabb világháborúval, amelyben nem akármilyen vadászrepülők ellen kellene helytállnia a NATO csapatainak. Az alábbi videóban egy Szu–34-es orosz vadászrepülő bevetését mutatták meg az orosz–ukrán háborúban.

A Szu–34-es repülők elképesztő pusztítást tudnak okozni.

Az orosz vadászrepülők akár egy egész lakótelepet képesek egyetlen csapással a földdel egyenlővé tenni.

Az orosz Szu–25-ös vadászrepülők is nagyon veszélyesek, az általuk kilőtt rakéták legtöbbször több kisebb robbanást tudnak okozni.

Harkiv megyében továbbra is súlyos a helyzet, heves orosz tüzérségi támadások zajlanak, az ukrán védelmi erők azonban visszaverik az ellenséges rohamokat – jelentette ki Dmitro Lihovij, az ukrán vezérkar szóvivője egy hétfői tévéműsorban.

A tisztségviselő kifejtette, hogy Harkiv megyében, ahol az ellenség május 10-én átlépte az ukrán-orosz államhatárt, vasárnap estig 31 támadást hajtottak végre az orosz erők ukrán települések ellen. A vezérkar szóvivője megerősítette, hogy az ellenség taktikai sikereket ér el, a helyzet azonban szavai szerint továbbra is összetett és dinamikusan változik. A Harkiv megyei rendőrség hétfői közlése szerint május 10-e óta hétfő délig 1741 helyi lakost evakuáltak a megye határ menti térségéből.

Eközben leváltották a Harkiv megyei hadműveleti-taktikai csapat (OTUV) eddig parancsokát – adta hírül az RBK-Ukrajna hírportál a keleti országrészben harcoló Horticja hadműveleti és stratégiai csoporttól származó információra hivatkozva. A katonai vezetés döntése értelmében május 11-étől Mihajlo Drapatij dandártábornok váltja az OTUV élén Jurij Haluskin dandártábornokot, aki mindössze április óta töltötte be ezt a posztot.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) elmondták az Ukrajinszka Pravda hírportálnak, hogy

az éjjel drónokkal csapást mértek az oroszországi lipecki és belgorodi régiókban, aminek eredményeként kigyulladt Sztarij Oszkol városa közelében egy olajraktár és a Jeleckaja elektromos alállomás.

A hírportál hozzátette, hogy az eltalált „Oszkolnyeftyesznab” olajraktár a Belgorodi terület legnagyobb regionális üzemanyagtároló vállalata.

A 47. ukrán különálló gépesített dandár arról számolt be a Telegramon, hogy légvédelmi rakéta- és tüzér zászlóaljának katonái lelőttek egy orosz Ka-52-es felderítő és támadó helikoptert.

Artem Liszohor, a Donyec-medencében fekvő Luhanszk megye kormányzója arról adott hírt a Telegramon, hogy az ukrán erők csapást mértek egy orosz lőszerraktárra a megszállásuk alatt lévő Szorokine településen. Kiemelte, hogy egy héten belül ez a harmadik ukrán csapás, amelyet az orosz vonalak mögötti területre mértek a régióban.

A 63. ukrán különálló gépesített dandár a Telegramon arról számolt be, hogy egy támadással tíz darab orosz haditechnikai felszerelést semmisítettek meg, beleértve öt harckocsit. A támadásról videofelvételt is közzétettek, azt azonban nem fedték fel, hogy hol mérték a csapást az orosz erőkre.

Az ukrán vezérkar hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 484 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett 31 orosz harckocsit, 15 tüzérségi rendszert és 26 drónt.

Az ukrán katonai hírszerzés hivatalos honlapján közzétette, hogy eddig 31 orosz pilótának a nevét derítették ki, akik Tu-95MS és Tu-160 típusú repülőgépekről mértek csapásokat Ukrajnára, közülük áprilisban kettőt harcképtelenné tettek.

Vadim Filaskin, Donyeck megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy orosz ágyúzások következtében az elmúlt nap során két civil vesztette életét és további kettő sebesült meg. Az északkeleti Szumi megye katonai közigazgatása arról tájékoztatott, hogy az oroszok 26 támadást hajtottak végre a régió ellen, amelyek következtében egy helyi lakos meghalt, további két ember pedig megsebesült.

Több mint négyezer embert evakuáltak Harkiv megyéből a megye kormányzójának vasárnapi bejelentése szerint.

Oleh Szinyehubov a közösségi médián közzétett bejegyzésében azt közölte, összesen 4073 embert telepítettek ki a területről, egy nappal azt követően, hogy a térséget támadó orosz erők öt, a megyében található település bevételéről adtak hírt.

Ugyancsak vasárnap reggel az ukrán hatóságok azt közölték, hogy az orosz fél ismét légitámadást intézett a Harkiv megyében található Vovcsanszk városa ellen, a tájékoztatás szerint egy lakóépületet is találat ért, egy nő életét vesztette.

Az orosz csapatok először 2022 februárjában intéztek támadást a kelet-ukrajnai megye ellen, de az év szeptemberében az ukrán ellentámadás kiszorította őket a megye nagy részéből. A határ másik oldalán fekvő, oroszországi Belgorod régiót azóta rendszeres ukrán drón- és tüzérségi csapások érik.

Márciusban arra a kérdésre, hogy az orosz erőknek esetleg el kell-e foglalniuk Harkiv régiót, Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy az orosz területet csak úgy lehet biztosítani az ukrán csapásoktól, ha létrehoznak egy ütközőzónát, amely az orosz területeket az ukrán erők lőtávolságán kívülre helyezi.

Oroszország Ukrajna területének mintegy 18 százalékát tartja ellenőrzése alatt.

Megkezdődött a nukleáris fegyverek alkalmazására kiképző hadgyakorlat Oroszországban. Az alakulatok azt gyakorolják, hogyan készüljenek fel az Iszkander műveleti-taktikai rendszer rakétáinak indítására. Az orosz légierő légi egységei speciális töltetekkel, köztük hiperszonikus Kinzsalokkal szerelik fel a repülőgépeket, amelyekkel járőrözni indulnak. Az orosz védelmi minisztérium május elején jelentette be: Vlagyimir Putyin elnök utasította az orosz fegyveres erőket a hadgyakorlat megtartására, amely szerintük válasz a nyugatról érkező fenyegetésekre.

Kedden elkezdődött az a hadgyakorlat, amin az orosz hadsereg a taktikai atomfegyverek előkészítésére és alkalmazására készül fel. A művelet első szakaszában Iszkander és Kindzsal rakétákat vetnek be, és azok felszerelését, illetve szárazföldi és légi indítását gyakorolják.

A Kreml szóvivője még a hónap elején közölte: a gyakorlat válaszlépés az Oroszország elleni  korábbi agresszív nyugati kijelentésekre és fenyegetésekre.

„Macron úr és a brit képviselők nyilatkozatáról van szó, akikhez csatlakozott az amerikai szenátus képviselője is. Ez egy teljesen új és példátlan fordulója a feszültség eszkalálódásának, ami különleges intézkedéseket igényel” – nyilatkozott Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Az orosz elnök pedig a néhány hete arra figyelmeztetett, hogy fejezzék be Oroszország fenyegetését. „Nem engedjük, hogy bárki is fenyegessen minket. Stratégiai erőink mindig harckészültségben vannak” – mondta Vlagyimir Putyin.

Emmanuel Macron francia elnök néhány hete vetette fel, hogy nyugati katonákat is kellene Ukrajnába küldeni, és a nukleáris fegyverek használatáról is beszélt.

Erősödnek azok a hangok is, amik szerint Ukrajna légterét a NATO-országok területéről kellene védeni. Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Franciaország pedig engedélyezi, hogy az általuk Ukrajnába szállított fegyvereket Kijev oroszországi célpontok ellen is bevesse. Moszkva korábban jelezte: ennek nagyon komoly következményei lesznek.

Az ukrán külügyminiszter mégis arról beszélt: a háború akkor ér véget gyorsan, ha Ukrajnát nem akadályozzák meg, hogy orosz területeket támadjon a nyugati fegyverekkel. Dmitro Kuleba arról is meg van győződve, hogy nem vezet a konfliktus kiterjedéséhez, ha a NATO látja el az ukrán légtér védelmét.

Volodimir Zelenszkij pedig további katonai segítséget és vadászgépeket akar a Nyugattól. Az ukrán elnök arról beszélt: túl lassan döntenek a segélyekről.

„Legalább 120-130 harci repülőre van szükségünk, hogy ellenállást tudjunk tanúsítani az égen. Nem tudjátok ezt most biztosítani? Rendben. Térjünk vissza a repülőkre, amelyek most a szomszédos NATO-tagállamok területén vannak, küldjétek fel őket, lőjétek le a célpontokat” – fogalmazott az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij.

A liberális észt miniszterelnök egy lapinterjúban felszólította a NATO-tagállamokat, hogy az ukrán katonákat közvetlenül Ukrajnában képezzék ki. Kaja Kallas ugyanakkor visszautasította azokat az aggályokat, hogy a nyugati kiképzők megjelenése Ukrajnában a háború elmérgesedéséhez vagy a NATO hadviselő féllé válásához vezetne.

Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint a NATO egyre kevésbé viselkedik védelmi szövetségként. Dornfeld László az M1-en arról beszélt, hogy a NATO-ban olyan folyamatok indultak el, amik oda vezethetnek, hogy a szervezet belekeveredik a háborúba.

Dornfeld László hangsúlyozta: „Lesz júliusban egy NATO-csúcs, ahol várható az, hogy százmilliárdos tételben állapodnak meg, hogy Ukrajnának fegyveres segítséget nyújtanak fegyverszállítások által, és ezt a NATO fogja koordinálni. Az egyértelműen olyan lépés, ami az eszkaláció irányába mutat. Hiszen a NATO, mint hivatalos szervezet jelenik meg ebben az ukrán segélyezésben.”

Az elemző szerint a nyugati politikusok nem mernek kilépni a háborúpárti álláspont mögül, ugyanis már annyi adófizetői pénzt költöttek Ukrajna támogatására, ami a politikai karrierjüket veszélyezteti – hangzott el az M1 híradóban.