origo.hu
kulcsár edina
Létrehozva: 2024.05.13.
Ijesztő közelségben az atomháború
Ezt már az Egyesült Államokban is tudják.
Csak az atomfegyverek használata segíthet a Nyugatnak befolyásolni az ukrajnai helyzetet – ismerte el Douglas MacGregor volt Pentagon-tanácsadó.
Férfi nézi a nukleáris robbanást a televízión, illusztráció. Fotó: FANATIC STUDIO Forrás: Science Photo Library/AFP
Douglas MacGregor a Judging Freedom YouTube-csatornának adott interjújában úgy fogalmazott: csak atomfegyverek segítségével lehet befolyásolni Ukrajna helyzetét a háborúban. Szót ejtett arról is, hogy rengeteg az ukrán halott, és sokan elhagyták az országot.
Nem tudom, ki fogja megírni Ukrajna sírfeliratát, de elég komor lesz.
– fogalmazott a nyugdíjas ezredes.
– Azt hiszem, hogy csak egy lassú, de szándékos szétesést látunk. És akkor fogunk többet tudni, amikor az MI6 és a CIA lényegében azt ajánlja majd, hogy hagyjuk el a hajót – folytatta.
– Oroszország támadást indított Ukrajna ellen, és Ukrajnának joga van visszavágni. Szerintem az orosz erők már most is támadóbbak, 100 000 katonát összpontosítanak északabbra. Az orosz hadsereg egyre jobb, és készen állnak reagálni, ha az ukránoknak küldött nyugati fegyvereket orosz állampolgárok megölésére és az orosz infrastruktúra elpusztítására használják Oroszországban.
Ezeknek a kifinomult nyugati fegyverrendszereknek a nagy részét vagy vállalkozók, vagy a NATO katonái és tisztjei üzemeltetik. Ez nyílt titok, de ha mi szállítjuk ezeket a fegyvereket és ukrán földről indítjuk őket az ukrán rezsim nevében, akkor Nagy-Britannia, Franciaország társtettesként öngyilkosságot követ el, mert Oroszország visszavág. Már hét francia katonát öltek meg, azt hiszem.
– folytatta. Douglas MacGregor elmondta, hogy a régió egyik szakértője szerint a britek és a franciák úgy bánnak az oroszokkal, mint 1854-ben, a krími háború idején.
„Oroszország akkoriban elmaradott volt, de ma modern, tudományos ipari állam, valószínűleg a legjobb szárazföldi haderővel. Rengeteg rakétával és drónhadsereggel, emellett harcban kipróbált katonasággal. Hogy szembe szállhatunk velük, az abszurdum, nem tudunk, tudják, hogy nem akarjuk beismerni, és ez nagyon veszélyes.”
Végzetes játékot játszik a Nyugat, mert ez elkerülhetetlenül az eszkaláció lehetőségéhez vezet, mondta a szakértő. Ahhoz hogy megváltozzon a stratégiai kép, az egyetlen dolog, amihez fordulhatnak a szövetségesek az egy nukleáris fegyver.
Putyin világossá tette, hogy nem akarja nukleáris szintre eszkalálni, de ha mégis megtesszük, akkor válaszolni fognak, és azt mondták, hogy ebben az esetben mi mindannyian meghalunk, idézőjel nélkül.
– Meg kell értenünk, hogy ez esetben 90 millió embert veszítenénk el egy óra alatt. Miért akarnánk egyáltalán valami ilyen nevetséges és ostoba dologra gondolni, a tűzzel játszunk – jelentette ki.
– A vágyálmok világában élünk – mondta MacGregor. – Az uralkodó elit, akik jelenleg kormányoznak Európában és az Egyesült Államokban, mind azt hiszik, hogy van még egy esélyük – tette hozzá.
Közelebb vagyunk a fordulóponthoz mint valaha. Tényleg kétségbe vagyok esve.
A tábornok arra figyelmezetett, hogy a NATO drámaian túllép eredeti szerepén, ezért el fog bukni. Szerinte ez egy olyan dolog, amit a NATO nem fog túlélni.
Nem mindenkit tudott meggyőzni még a háborúpári Nyugaton sem Emmanuel Macron francia elnök arról, hogy szárazföldi csapatokkal kellene csatlakozni Kijev oldalán az orosz–ukrán háborúba. A német politikusok is aggódnak amiatt, hogy egy ilyen lépés végzetes lehet Európa számára, hiszen a NATO belekeveredne a háborúba, ezért most egy új ötlettel álltak elő: a NATO területéről biztosítsák Ukrajna légvédelmét.
Rakétavetõ a Opanez román folyami hadihajó fedélzetén a NATO vezetésével tartott Sea Shield 23 (Tengeri Pajzs 23) fedõnevû hadgyakorlaton a Duna-deltában fekvõ Mahmudia közelében 2023. március 30-án. Fotó: Robert Ghement Forrás: MTI/EPA
Lengyelország vagy Románia területéről lőjék le az Ukrajnát támadó orosz rakétákat – fogalmazta meg korábban javaslatát Nico Lange, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, valamint Heinrich Brauss, a német fegyveres erők nyugalmazott altábornagya.
Lange szerint ugyanis ezzel a megoldással akár egy 70 kilométer széles biztonsági zónát is létre tudnak hozni Ukrajna Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Romániával közös határán – idézte a politikus még a müncheni biztonságpolitikai konferencián felvetett ötletét cikkében a német Frankfurter Allgemeine Zeitung nevű lap.
A szintén CDU-t erősítő Roderich Kiesewetter is kiállt társa javaslata mellett: Izraelt hozta fel példaként, ahol többek közt amerikai, brit és francia egységek is segítik a légvédelmet – mondván, a felsorolt országok erői sem vesznek részt a közel-keleti háborúban.
Kérdéseket vet fel azonban, hogy a közel-keleti helyzet mennyire jó példa, hiszen Oroszország minden bizonnyal erőteljesebben reagálna arra, ha nyugati csapatok jelennének meg Ukrajnában – tekintve, hogy a Kreml már többször leszögezte, vörös vonalnak tekinti a NATO beavatkozását. Ennek ellenére meglepő támogatottságot kapott a javaslat. A zöldpárti Anton Hofreiter részéről például, ám álláspotja szerint most sürgetőbb, hogy Ukrajna kapjon elegendő fegyvert és lőszert.
Macron világháborús tervei nem túl népszerűek
Annak ötlete, hogy a NATO-t is vonják be az ukrán légvédelembe, azt követően kapott nagyobb teret, hogy még a háborúpárti Nyugaton is vannak olyan politikusok, akik nem értenek egyet Emmanuel Macron tervével. A francia köztársasági elnök ugyanis azt mondta, küldjenek szárazföldi csapatokat Ukrajnába, ám minden bizonnyal egy ilyen döntés világháborúhoz vezetne – ezzel kapcsolatban a Kreml több alkalommal figyelmeztette Kijev szövetségeseit. Vannak azonban olyan német és francia politikusok is, akik egyetértenének Ukrajna erőteljesebb támogatásával, de Macron terveit kivitelezhetetlennek tartják.
Sébasiten Lecornu francia védelmi miniszter márciusban utalt arra, a francia hadsereg nem áll készen ekkora konfliktusra.
Nils Schmid, a Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) parlamenti szóvivője pedig arra figyelmeztetett, a NATO-t nem szabad bevonni közvetlenül az orosz–ukrán háborúba. Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban is, Macron mit akar elérni a világháborúra utaló kijelentéseivel – ennek kapcsán a Német Szabaddemokrata Pártot (FDP) képviselő Marcus Faber úgy vélekedett, a francia elnök azt akarja, „Oroszország kockázatként tekintsen agressziójának növelésére”. Hozzátette: nem látja sem az akaratot, sem annak esélyét, hogy Berlin szárazföldi csapatokat küldjön Ukrajnába.
Atomfegyverrel felszerelt közös uniós hadsereg, kötelező katonai szolgálat, évekig tartó háborúk – így képzeli el Európa jövőjét Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője. A Magyar Nemzetnek azonban arról beszélt Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója, hogy amiket mostanában a német politikus szájából lehet hallani, azok a kétségbeesés jelei.
Litván katonák a Griffin Storm 2023 fedőnevű litván-német NATO-hadgyakorlaton a Vilniustól mintegy 60 kilométerre, északra fekvő Pabrade gyakorlóterén 2023. június 26-án. Fotó: Valda Kalnina
– Elméletileg minden terv megvalósulhat, hogy ha elszántak a politikusok és ezt végigverik akár a társadalom ellenkezése dacára is. Láttuk ezt az illegális migráció kapcsán is, hogy hiába nem akarták az emberek, Nyugat-Európán végigverték. Gyakorlatban azonban azt gondolom, hogy Manfred Weber részéről ez egy kétségbeesett próbálkozás – fogalmazott a Magyar Nemzet megkeresésére Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója. A szakértőt azzal kapcsolatban kerestük, hogy az Európai Néppárt frakcióvezetője egészen őrült ötlettel állt elő a napokban.
Azt javasolta ugyanis, hogy az egész Európai Unióban vezessék be a kötelező katonai szolgálatot.
Felidézte, Emmanuel Macron francia köztársasági elnök arról beszélt, felajánlja Európának a francia atomfegyvert – Manfred Weber erre úgy reagált, hogy ez egy olyan ajánlat, „amelyről beszélnünk kell”. Horváth József azonban úgy látja, a német politikus súlyos kijelentéseinek köze van ahhoz, hogy kevesebb, mint egy hónapon belül, június 9-én sor kerül az európai parlamenti (EP) választásokra: Weber ugyanis így próbálja magára felhívni a figyelmet.
A szakértő továbbá rámutatott, hogy a nyugat-európai politikusok útkeresésben vannak, „nem tudják, hogyan kellene megfelelő módon reagálni arra az általuk is kialakított politikai helyzetre, amit az orosz–ukrán háború jelent”.
Horváth József szerint egy közös uniós hadsereg létrehozásáról még fényévekre vagyunk, ehhez ugyanis számtalan alapfeltételt meg kell teremteni.
Macron szavaira térve pedig azt emelte ki a szakértő, hogy francia részről egy jól hangzó gesztusról van szó – hiszen az elnök a francia atomütőerőt ajánlotta fel –, ugyanakkor nehezen tudja elképzelni, hogy az utolsó olyan eszközt is kiadná a kezéből Franciaország, amivel nagyhatalmi státusát fenn tudja tartani, legalább a látszat szintjén. Emlékeztetett, a nyugat-európai hadseregek vezérkaraiban is 5–10 éves távlatokról beszélnek, amikor a közös uniós hadsereg gondolata felmerülhet. Figyelmeztetett, hogy mindehhez viszont fel kell számolni a „nemzetek Európáját”.
Ukrajna összeomlása a tét
Horváth Józsefet egyúttal arról is kérdeztük, kijelenthetjük-e, hogy elhúzódó háborúval számol a Nyugat – hiszen egy európai közös hadsereg felállítása nem kevés idő, emellett a védelem továbbra is tagállami hatáskörbe tartozik.
Az európai uniós politikusok, csakúgy, mint az amerikai kollégáik a Biden-adminisztrációban, először is azt a minimál célt tűzték ki maguk elé, hogy az uniós és az amerikai elnökválasztásig ne omoljon össze Ukrajna
– fogalmazott az Alapjogokért Központ munkatársa.
Emlékeztetett, a nyugat-európai hadseregek vezérkaraiban is 5–10 éves távlatokról beszélnek, amikor a közös uniós hadsereg gondolata felmerülhet. Figyelmeztetett, hogy mindehhez viszont fel kell számolni a „nemzetek Európáját”.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
