Így látja a kínai és az orosz elnök a világ stabilitását

Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki pekingi találkozóján a világ stabilitásának tényezőjeként méltatta a két ország közötti kapcsolatot.

A megbeszélésen kínai elnök ígéretet tett arra, hogy együttműködik Vlagyimir Putyinnal országaik „megfiatalítása” érdekében, amikor a kínai állami média szerint megkezdték pekingi tárgyalásaikat, és kijelentette, hogy Kína „mindig jó partnere” lesz Oroszországnak.

Putyin csütörtökön érkezett kétnapos állami látogatásra, amelynek keretében megbeszéléseket folytat majd Ukrajnáról, Ázsiáról, az energiáról és a kereskedelemről Hszivel.

Hszi Csin-ping a pekingi Nép Nagy Csarnokában folytatott eszmecserén azt mondta: a kínai-orosz viszony „nemcsak a két ország és a két nép alapvető érdeke, hanem a békét is szolgálja. Kína kész együttműködni Oroszországgal, hogy (…) támogassa a méltányosságot és az igazságosságot a világban”.

Az orosz elnök válaszában azt hangsúlyozta, hogy „a mai kínai-orosz kapcsolat keményen kivívott, és mindkét félnek meg kell becsülnie és ápolnia kell”. Ez a kapcsolat „a stabilitás tényezője a nemzetközi színtéren” – fűzte hozzá. Ez „nem opportunista és nem irányul senki ellen”.

„Együtt támogatjuk az igazságosság elveit és a többpólusú valóságot tükröző, a nemzetközi jogon alapuló demokratikus világrendet”

– hangoztatta az orosz elnök.

Putyin a két politikus közös sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy Moszkva hálás Kínának, amiért megpróbálja megoldani az ukrán válságot. Közölte, tájékoztatja a kínai vezetőt az ukrajnai helyzetről.

Egyben szólt arról, hogy „károsnak” tart minden „zárt” politikai és katonai szövetséget az ázsiai-csendes-óceáni térségben, ahol az Egyesült Államok Ausztráliával és Nagy-Britanniával működik együtt az AUKUS szövetségben. „Nincs helye zárt katonai-politikai szövetségeknek. Úgy gondoljuk, hogy nagyon káros és ellentétes hatású ilyen szövetségeket létrehozni” – fogalmazott az orosz elnök.

Később „meleg és elvtársias” találkozónak nevezte a kínai elnökkel folytatott megbeszélését, és felvázolta azokat az ágazatokat, amelyekben a két fél szorosabbra fűzi kapcsolatait, a nukleáris és energetikai együttműködéstől kezdve az élelmiszer-ellátáson át az oroszországi kínai autógyártásig.

A vezetők hivatalosan nyilatkozatot írtak alá, amelyben elmélyítik stratégiai kapcsolataikat, és Hszi azt mondta, mindkét fél egyetért abban, hogy az ukrán válság politikai rendezése a „helyes irány”.

Kína az elmúlt években megerősítette kereskedelmi és katonai kapcsolatait Oroszországgal, miközben az Egyesült Államok és szövetségesei szankciókat léptettek életbe Moszkvával szemben az ukrajnai háború miatt.

kétnapos látogatást tesz Pekingben és Harbinban. Ez az első külföldi útja, amióta megkezdte újabb elnöki periódusát.

A Hszinhua kínai állami hírügynökség közlése szerint

Vlagyimir Putyin gépe helyi idő szerint hajnalban érkezett a pekingi repülőtérre. Reggel Hszi Csin-ping kínai államfő személyesen is üdvözölte. A két elnök első programpontként személyes tárgyalást folytat.

Az orosz elnök sajtószolgálata a látogatást bejelentve közölte, hogy Putyin Hszi Csin-ping kínai államfő meghívására látogat Pekingbe, ahol a várakozások szerint „részletesen megvitatják az átfogó partnerség és a stratégiai együttműködés kérdéseinek egész sorát”, valamint „meghatározzák az orosz-kínai gyakorlati együttműködés továbbfejlesztésének kulcsfontosságú területeit”.

Megemlékeznek a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulójáról is.

Harbinban

Vlagyimir Putyin részt vesz a nyolcadik orosz-kínai expó és a negyedik orosz-kínai régióközi együttműködési fórum megnyitó ünnepségén, valamint találkozik a helyi műszaki egyetem diákjaival és tanáraival.

Vlagyimir Putyin legutóbb tavaly októberben járt Pekingben, ahol a csúcsszinten megrendezett Egy övezet, egy út fórum vendége volt.

Alig egy hét telt el a kínai elnök budapesti látogatása óta.

Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője a Kína–Magyarország közötti új, energetikai megállapodások jelentőségéről beszélt a hirado.hu-nak adott interjúban. A szakértő beszélt a két ország erőfeszítéseiről a megújuló energia felhasználása terén, illetve arról is, hogy az új kínai beruházások milyen hatással lesznek hazánk versenyképességére, s milyen technológiai robbanás előtt áll az autóipar.

– Előző héten Magyarországon járt Hszi Csin-ping kínai elnök. Peking Magyarországgal 18 stratégiai megállapodást kötött. Az energetikával kapcsolatos megállapodás értelmében hazánk és Kína a nukleáris ipar teljes vertikumára készítenek együttműködési programot annak érdekében, hogy a villamosenergia-előállítás legolcsóbb, legbiztonságosabb és leghatékonyabb módját mindkét ország megfelelően tudja alkalmazni. Mit jelent ez pontosan?

– Az országok közötti nagyszabású energetikai együttműködések gyakran olyan magas szintű politikai megállapodásokkal indulnak, amelyek keretet biztosítanak a további technikai részletek kidolgozásának. Az elmúlt időszakban hasonlót láthattunk a gázbeszerzések területén is, ahol például a magyar és azeri vezetés rögzítette az együttműködés szándékát, majd ezt a szakmai szint gyakorlati tartalommal – leszállítandó volumennel, ütemezéssel, útvonallal stb. – töltötte meg. A nukleáris iparágban Magyarország és Kína korábban nem kooperált, de a mostani megállapodást követően a felek szakmai képviselői a teljes értékláncban elkezdhetik feltárni azokat a lehetséges együttműködési pontokat, amelyekben a felek helyzetét előmozdíthatja a közös munka.

– Kína az élen jár a szivattyús energiatározó vízerőművek használatában. Magyarország hogyan áll ezzel kapcsolatban, miért jók ezek az erőművek?

– Az időjárásfüggő megújulók arányának növekedésével az energiamixben, egyre jobban felértékelődik a rugalmassági kapacitások, részben az energiatárolás jelentősége. A funkció ellátására több műszaki megoldás is létezik, amelyek különböző karakterisztikájú rugalmassági szolgáltatást képesek hatékonyan kínálni, így ezek gyakran jól kiegészítik egymást. Magyarország energiapolitikájának rugalmassági lába is több pilléren nyugszik: a kormány támogatja a lakossági és ipari méretű akkumulátoros energiatárolókat, implementálja az innovatív piaci megoldásokat (például energiaközösségeket), lehetővé teszi új, gyorsindítású erőművi blokkok fejlesztését, és szivattyús-tározós erőművek létesítésének lehetőségeit is vizsgálja. Utóbbi előnye a hosszú élettartam, az alacsony üzemeltetési költség, az alacsony importanyag (például ritkaföldfém) igény és a több órás karbonmentes rendelkezésreállás, hátránya pedig a fajlagosan magas beruházási költség. Általánosságban elmondható, hogy a rugalmassági megoldásokat – az energiatermelő technológiákhoz hasonlóan – nem célszerű egymással szembe állítani, érdemesebb több megoldást együttesen, mixben alkalmazni.

„Magyarország a nyugati blokk talán utolsó olyan országa, amely jó kapcsolatot ápol Kínával, így hazánk számára adott a lehetőség, hogy a nyugati és a keleti technológiák találkozási pontjává váljon” (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

– A Global Carbon Atlas szerint a világ egyik legszennyezőbb országa Kína, ugyanakkor rendkívül fejlett technológiákkal rendelkezik az elektromobilitás, az energia, az infrastruktúra-fejlesztés és a telekommunikáció területén. Ezt az ellentmondást hogyan próbálják meg feloldani?

– Zöld-gazdaságfejlesztési szempontból Kína ellentétes megközelítést alkalmaz, mint az Európai Unió. Az EU szigorú szabályokkal rákényszeríti saját gazdaságának szereplőit a kibocsátásaik csökkentésére, és ettől azt reméli, hogy a vállalatok – versenyképességük megőrzése érdekében – kénytelenek lesznek innovatív, exportképes zöldmegoldásokat kifejleszteni. Ezzel szemben Kína sokkal kevésbé állít korlátokat saját vállalatai elé, inkább különböző módon, nagy összegekkel támogatja a zöldtechnológiákhoz kapcsolódó ipari tevékenységeket. Az eltérő szemléletmód mérlege, hogy az elmúlt években az Európai Unió képes volt jelentős eredményeket felmutatni a kibocsátások csökkentésében, de a versenyképessége a zöld technológiák gyártásában folyamatosan romlott. Kína károsanyag-kibocsátása növekedett, de a zöldtechnológiák gyártásában behozhatatlannak tűnő előnyre tett szert, ami európai szemmel valóban ellentmondásosnak tűnhet. Egyfelől Kína villamosenergia-igényének több mint 60 százalékát még mindig széntüzelés biztosítja, másfelől azonban az országban épül a világ legtöbb atomreaktora, megújuló kapacitása, és kínai vállalatok felügyelik a globális napelemgyártás 90 százalékát, valamint az elektromos autó és energiatároló piacának körülbelül kétharmadát.

– A debreceni BMW-CATL, a BYD járműgyár Szegeden, a valószínűleg Pécs környékén megvalósuló GWM autógyár mind gigantikus kínai fejlesztések. Miért jók ezek a beruházások hazánknak?

– Az európai és hazai gazdaság húzóágazatát jelentő járműgyártás gyors és drasztikus átalakuláson megy keresztül. Az EU a gyártókkal fokozott ütemben kivezetteti a hagyományos hajtásra épülő értékláncokat, és helyettük az alternatív hajtásokat, elsősorban az elektromobilitás terjedését támogatja. Ahhoz tehát, hogy hazánk a meglévő piaci pozícióját fenntartsa, önmagában alkalmazkodásra és az elektromos hajtásra épülő értékláncok fejlesztésére van szükség. Úgy tűnik ráadásul, hogy a zöldtechnológiákhoz kapcsolódó ipari tevékenységek a következő évtizedek sikerágazatai lesznek, mert a világ országainak többsége által vállalt zöldátálláshoz jóval több eszközre lesz szükség, mint amennyi a ma rendelkezésre álló és tervezett gyártókapacitásokkal leszállítható. Márpedig ezek csak kínai közreműködéssel valósíthatók meg, hiszen Kína globális piaci részesedése a zöldtechnológiák többségében megkerülhetetlenül nagy. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdasági igények a geopolitikai feszültségektől függetlenül, valahol mindig találkoznak, és azoknak az országoknak a jelentősége, amelyek ezt lehetővé teszik, megnő. Magyarország a nyugati blokk talán utolsó olyan országa, amely jó kapcsolatot ápol Kínával, így hazánk számára adott a lehetőség, hogy a nyugati és a keleti technológiák találkozási pontjává váljon. Ez ráadásul nem csak gazdasági, de biztonsági szempontból is előnyös lehet Magyarország számára, hiszen – ha a két igény itt kapcsolódik össze – az érdekelté teheti a feleket abban, hogy kihagyják hazánkat a konfliktusok további lehetséges eszkalációjából.