Hatalmas offenzívára készülnek az oroszok

Új frontot nyitottak az oroszok Kelet-Ukrajnában: egyre erősödik a Harkiv elleni offenzíva, szinte már bármelyik pillanatban orosz kézre kerülhet a posztszovjet ország második legnagyobb városa. Már az Egyesült Államok is aggódik – John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője közölte, Washington éjjel-nappal dolgozik azon, hogy ellássa Ukrajnát fegyverekkel- írta a Magyar Nemzet.

Orosz dróntámadásban kigyulladt lakóépület lángol a kelet-ukrajnai Harkivban 2024. május 10-én. Fotó: Szergej Kozlov Forrás: MTI/EPA

Az utóbbi napokban egyre erőteljesebb támadásokat indítottak az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv ellen, ami az ország második legnagyobb városa. A térségben egyre előrébb nyomulnak az orosz csapatok, a nagyvárost már bármelyik pillanatban elérhetik, pénteki becslések szerint legfeljebb 30 kilométerre lehettek Harkivtól. A Reuters hírügynökség pénteki cikkében hangsúlyozta, új front nyílt az orosz–ukrán háborúban. Hasonló álláspontjának adott hangot az ukrán védelmi minisztérium és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is: közölték, Oroszország újabb nagyszabású offenzívát indított.

– szögezte le az államfő, hangsúlyozva: Ukrajnának vissza kell szereznie előnyét.

Mindeközben az Egyesült Államok továbbra is Ukrajna támadását szorgalmazza, a nyugati nagyhatalom is aggódik amiatt, hogy Harkiv elesik.

– írta közleményében a Fehér Ház pénteken.

Washington péntek este jelentette be, újabb 400 millió dollár (mintegy 170 milliárd forint) értékű hadifelszerelést küld Ukrajnába az orosz offenzíva elleni védekezéshez – számolt be az MTI. A közlemény szerint sürgősen szükséges katonai képességekről van szó, melyek rövid időn belül Ukrajnában lesznek. A csomag tartalmaz többek közt rakétákat a Patriot-rendszerekhez, Stinger légvédelmi rakétákat, 105 és 155 milliméteres tüzérségi lövedékeket, precíziós, romboló- és kézifegyver-lőszereket, páncélozott csapatszállító járműveket, járőrhajókat, valamint különböző pótalkatrészeket.

A washingtoni hadtudományi intézet (Institute for the Study of War, ISW) azonban szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy az oroszok el tudják-e foglalni Harkivot, vagy egyáltalán el akarják-e foglalni. Ahhoz ugyanis, hogy a városba bevonuljanak, több kilométeren át a nyílt terepen kellene átvonulniuk, amiből az ukránok is előnyt kovácsolhatnak. Azt sem tartják kizártnak, hogy az oroszok cselre készülnek, és amíg az ukrán erőket Harkiv környékére csalják, más fronton készülnek elő nagyobb offenzívára.

Amennyiben azonban valóban Harkiv elfoglalása lenne a cél, becslések szerint több százezres kontingensre lenne szüksége Oroszországnak, ám a térségben mindössze – szintén becslések szerint – 35 és 50 ezer fő közötti katona harcol.

Az orosz megszálló erők jelentősen növelték támadásaikat a kelet-ukrajnai Harkiv megyében, ahol heves harcok folynak, főként a régió északi, orosz határ menti része van veszélyben – közölte Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója pénteken a Telegramon.

Szavai szerint a megszállók fokozták az ágyúzásokat északi irányból, és főként Vovcsanszk városát lövik. „Az ukrán fegyveres erők magabiztosan tartják állásaikat és egyetlen métert sem veszítettek. Az ellenséges csapatok nem jelentenek veszélyt a megye székhelyére, Harkivra” – tette hozzá a kormányzó.

Később közölte, hogy a régiónak az orosz határhoz közeli részét az orosz hadsereg erőteljesen ágyúzza, eddig egy civil halálos áldozatról és két sérültről érkezett jelentés.

Az ukrán védelmi minisztérium közölte, hogy tartalékegységeket irányított a térségbe.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Zuzana Caputová szlovák államfővel tartott kijevi sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az orosz csapatok újból támadási hullámot indítottak Harkiv megyében. Hozzátette, hogy heves tüzérségi csata zajlik a térségben. Nem zárta ki, hogy Oroszország további erőket csoportosít át ebbe az irányba.

A katonai műveletek interaktív térképét közreadó, Deep State projekt Telegram-csatornáján azt írta, hogy az orosz erők elektronikus hadviselési rendszereket és drónokat is aktívan vetnek be a térségben, az államhatár mentén számos településre próbálnak benyomulni.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál nem megnevezett ukrán katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az oroszok megszálltak négy harkivi falut az orosz határ mentén – Sztrilecse, Kraszne, Pilna és Boriszivka településeket –, és Vovcsanszk felé nyomulnak.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka bejelentette, hogy Csehország átadta az egyik taktikai repülődandárnak az első F-16-os vadászszimulátort, annak fő modulját már tesztelik és működésre készítik fel ukrán szakemberek. Légierőnél hozzáfűzték, hogy nem egy egyszerű szimulátorról van szó, hanem egy teljes értékű repülési szimulátorral valódi F-16-os pilótafülkével.

Az ukrán katonai hírszerzésnél elmondták az Ukrajinszka Pravdának, hogy péntekre virradó éjjel dróntámadást hajtottak végre egy olajfinomító ellen az oroszországi Kaluga térségében.

Helyszíni beszámolók szerint a támadást követően jelentős tűz keletkezett, gázolajjal és fűtőolajjal töltött konténerek is kigyulladtak.

Szerhij Liszak, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az orosz erők drónokkal támadták Nyikopol városát a régióban, aminek következtében két magánvállalkozás és egy üzlet épülete megrongálódott, egy autó pedig kigyulladt, de személyi sérülés nem történt.

Az ukrán vezérkar pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 480 ezret. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 47 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 51 drónt.

Nagy erőkkel, páncélos és tüzérségi egységek bevetésével indított általános offenzívát az orosz hadsereg a kelet-ukrajnai Harkiv városánál, írja a Reuters. Harkiv Ukrajna második legnagyobb városa, a település megközelítőleg 60 kilométerre helyezkedik el az orosz határtól. 2022-ben, a háború kitörése idején az oroszok egyszer már megpróbálták ostromgyűrűbe fogni a várost, azonban bevételére irányuló kísérlettel az áprilisi kivonulást követően felhagytak. Az új offenzíva azért is mondható jelentősnek, mivel ezzel

újabb front nyílt a háborúban, Harkiv eleste pedig súlyos katonai-politikai veszteséget jelentene az ukrán vezetés számára.

Instagramra feltöltött bejegyzések szerint az offenzíva helyi idő szerint hajnali négy órakor kezdődött, rakétatüzérségi előkészítő támadással.

A Reuters szerint az orosz szárazföldi egységek a Harkivtól északkeletre elhelyezkedő Volcsanszk város mellett indították meg a támadást, a hírügynökség idézi az ukrán védelmi minisztérium közleményét is, miszerint a kijevi vezetés erősítést küldött a térségben harcoló ukrán csapatok számára.

„Körülbelül hajnali öt óra körül az ellenség megkísérelte áttörni a védelmi vonalainkat, álcázott páncélozott járművekkel (…) mostanra ezeket a támadásokat visszavertük, ugyanakkor továbbra is folynak a harcok változó intenzitással”

– áll az ukrán védelmi minisztérium közleményében.

A támadással kapcsolatban azóta megszólalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, akinek nyilatkozatát az NBC is közölte. Az ukrán elnök kijelentette:

elkezdődött az újabb orosz offenzíva, amire állítása szerint már számítottak.

„Oroszország egy felújított offenzívába kezdett ebben az irányban [Harkiv felé – a szerk.]. (…) Ukrajna azonban fel is vette harcot katonáival, dandárjaival, tüzérségével”

– mondta Zelenszkij.

A  magyar kormány a NATO terveivel kapcsolatos álláspontjától küldött e-mailt azoknak, akik korábban megadták elérhetőségüket.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) ebben azt írja: a NATO egy ukrajnai misszió felállítását tervezi, ez magában foglalná a katonai kiképzést és a fegyverszállítások koordinációját is.

Felhívják a figyelmet arra, hogy a háborúnak nincs megoldása a csatatéren. Vissza kell térni a tárgyalóasztalhoz.

Az észak-atlanti szervezet öt év alatt 100 milliárd dollárt is „belepumpálna” a háborúba, tehát annak legalább ötéves elhúzódásával számolnak – írták.

„Amit látunk, az a legrosszabb forgatókönyv, mert egy világháborúhoz is vezethet” – fogalmaztak, hozzátéve: Magyarországon óriási a nyomás, hogy támogassa a háborút kiterjesztő terveket.

„A kormány álláspontja azonban egyértelmű: ki akarunk maradni a háborúból. Nem akarunk részt venni ebben a NATO-misszióban. Mindent megteszünk, hogy ne kelljen fegyvereket és katonákat küldenünk” – rögzítette a KTK, majd kiemelte: életeket menteni csak tűzszünettel és békével lehet.

A kormány álláspontja továbbra is egyértelmű az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban: Magyarország ki akar maradni a háborúból, és a NATO ukrán missziójában sem kíván részt venni – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.

A miniszter azt mondta: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ne kelljen magyar katonákat, illetve Magyarországról fegyvereket küldeni Ukrajnába. Hozzátette: továbbra is az a kormány véleménye, hogy a háborúnak a csatatéren nem lesz megoldása, ezért a NATO-nak is minden erejével a béketárgyalások minél hamarabbi megkezdését, és azonnali tűzszünetet kellene szorgalmaznia.

Közölte: a kormány szerdai ülésén elemezte a háborús helyzetet, ami annyival lett súlyosabb, hogy újabb és újabb részletek derülnek ki azokról a NATO-tervekről, amelyek a háborúba való közvetlen beavatkozás veszélyével járnak. A Kormányzati Tájékoztatási Központ erről egy „tényszerű tájékoztatást” ad majd mindazoknak, akik az ilyen kapcsolattartáshoz hozzájárultak.

A NATO ukrán missziója fegyveres katonai kiképzést és a fegyverszállítások koordinálását jelentené, emellett 100 milliárd dollárt kívánnak fordítani a következő öt évben a háborúra – tette hozzá Gulyás Gergely. Azt mondta: önmagában aggasztó, hogy a háború ötéves elhúzódásával számolnak. Ezekhez a tervekhez valamennyi NATO-tagország részvételét tartják szükségesnek, Magyarországon is óriási nyomás van, hogy ezeket a terveket támogassa – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.