Francia kiképzőtisztek indulnak Ukrajnába

Hamarosan francia kiképzőtisztek érkezhetnek Ukrajnába, hogy meglátogassák a helyi kiképzőközpontokat – közölte hétfőn Olekszandr Szirszkij az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.

„Örömmel veszem Franciaország kezdeményezését, hogy kiképzőket küldjön Ukrajnába ukrán katonák felkészítésére” – jelezte Telegram-oldalán Szirszkij a Sébastien Lecornu francia védelmi miniszterrel videóösszeköttetés útján folytatott beszélgetést követően.

„Már aláírtam a dokumentumokat,

amelyek lehetővé teszik francia kiképzőtiszteknek, hogy hamarosan meglátogathassák kiképzőközpontjainkat, és megbarátkozzanak az infrastruktúrájukkal és a személyzettel” – tette hozzá.

A főparancsnok ugyan nem bocsátkozott részletekbe, de úgy vélekedett, hogy Franciaország eltökéltsége felbátorít majd más partnereket is arra, hogy csatlakozzanak ehhez „az ambiciózus projekthez”.

Olekszij Honcsarenko ukrán ellenzéki parlamenti képviselő szintén megerősítette az értesülést. „Franciaország beleegyezett abba, hogy kiképzőket küldjön Ukrajnába az ukrán hadsereg felkészítésére” – írta a politikus Telegram-oldalán.

Emmanuel Macron francia elnök egy párizsi konferencia alkalmával februárban felvetette nyugati csapatok küldését Ukrajnába a helyi fegyveres erők kiképzésére.

A francia védelmi tárca a Reuters hírügynökségnek eljuttatott közleményében hangsúlyozta: „Ahogy már többször is említettük, az ukrán területen történő kiképzés egyike azon projekteknek, amelyekről vita folyik a köztársasági elnök által február 26-án összehívott, Ukrajnát támogató konferencia óta”.

„Mint minden akkor megvitatott projekten, e téren is folyik a munka az ukránokkal, különösen azért, hogy megértsük pontos szükségleteiket” – tette hozzá a francia védelmi tárca.

Több mint egymilliárd euró értékű katonai támogatást nyújt Spanyolország Ukrajnának – jelentette be a spanyol miniszterelnök. A csomag Patriot rakétarendszereket és Leopard harckocsikat is tartalmaz. Közben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentette: eljött az idő a korlátozások feloldásának, hogy Kijev csapást mérhessen oroszországi célpontokra is a NATO-tagoktól kapott fegyverekkel.

Békésen sétáltak az emberek a forgalmas harkivi bevásárlóközpontban, amikor az egyik pillanatról a másikra felrobbant. A hétvégi orosz rakétatalálatról készült biztonsági kamerás felvételeket hétfőn hozta nyilvánosságra az ukrán ügyészség. Az épületet még szombat délután érte orosz légicsapás, ami sok halálos áldozatot követelt.

Három sorban, szorosan egymás mögött sorakoznak az orosz rabok egy nyugat-ukrajnai hadifogolytáborban. Vannak, akik már háború kezdete óta itt vannak. Egyikük elmondta: az egyetlen öröme az, hogy rendszeresen hazatelefonálhat – hangzott el az M1 Híradóban.

„Kétségtelen, nagyon sokat ér, ha beszélhetsz a szeretteiddel. Már majdnem egy éve vagyok börtönben, és kezdek megőrülni. Nem tudom, mi lesz velem, ha még egy-két évig itt kell ülnöm. Kérlek Isten, adj reményt!” – mondta egy orosz katona.

Közben a harcok szüntelenül folytatódnak. A moszkvai védelmi tárca szerint az orosz hadsereg két újabb települést foglalt el; az egyiket Harkiv, a másikat Donyeck megyében.

Emellett arról tájékoztattak, hogy több szakaszon is sikerült előrenyomulniuk, miközben számos ukrán rohamot visszavertek. Eközben az orosz megszállás alatt álló területekről ukrán dróncsapásokat jelentettek.

Volodimir Zelenszkij eközben Madridba látogatott, ahol a királlyal és a miniszterelnökkel tárgyalt. Röviddel később a Pedro Sánchez spanyol kormányfő bejelentette: Spanyolország átszámítva csaknem 400 milliárd forintnyi katonai támogatást nyújt Ukrajnának, amely Patriot légvédelmi rakétarendszereket és Leopard tankokat is tartalmaz.

„Elküldjük a Patriot rakétákat, és már készülünk, hogy újabb Leopard harckocsikat küldjünk Ukrajnának. Lőszert is adunk az ukrán fegyveres erőknek. Továbbra is együtt fogunk működni az elnökkel és csapatával, hogy kitaláljuk, hogyan tudnánk támogatni Ukrajna légvédelmét” – mondta a spanyol kormányfő.

Közben a NATO-főtitkár kijelentette, hogy nagyobb szabadságot kell adni Ukrajnának a nyugati fegyverek felhasználásában.

Jens Stoltenberg a szervezet parlamenti közgyűlésének ülésén azt mondta: a Kijevnek átadott fegyverek Ukrajna tulajdonát képezik, vagyis akár Oroszország területén is csapást mérhetnek legitim katonai célpontokra.

„Ukrajna orosz megszállása a nemzetközi jog durva megsértése. A nemzetközi jog szerint Ukrajnának joga van megvédeni magát. Az önvédelmet az ENSZ alapokmánya is rögzíti. Tehát Ukrajnának joga van megvédeni magát az orosz agresszióval szemben” – mondta a főtitkár.

Jens Stoltenberg álláspontját azzal támasztotta alá, hogy a támadó ország területén található katonai célpontok támadása is az önvédelem része. A főtitkár azt is bejelentette, hogy az ukrajnai háború lesz az egyik fő témája a NATO-tagállamok washingtoni csúcstalálkozóján júliusban.

Az uniós tagállamok külügyminisztereinek keddi tanácskozóján egyre terjedelmesebb vita alakult ki nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozások feloldásáról az orosz hadsereg ellen Oroszország területén – jelentette ki Josep Borrell kedden Brüsszelben, a találkozó záró sajtótájékoztatóján.

„Egyre inkább fontolóra vesszük, hogy Ukrajnának ellen kell állnia az orosz területről indított támadásoknak” – hangsúlyozta, hozzátéve hogy néhány tagállam már fel is oldotta ezeket a korlátozásokat.

Felhívta a figyelmet, hogy miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök béketárgyalásokról beszél, hadserege újabb offenzívát indít Harkiv ellen, civilekkel teli épületeket bombáznak, és megpróbálják aláásni a közelgő svájci békecsúcsot. Borrell hangsúlyozta: az EU teljes mértékben támogatja az ukrán kérésre szervezett svájci csúcstalálkozót, amelynek célja a jövőbeli békefolyamat inspirálása.

A főképviselő felhívta a figyelmet, hogy az uniós tagállamok vezetői már politikai jóváhagyást adtak az ukrán segítségnyújtási alaphoz, „amely már elindult, de még mindig nem működőképes.” „Nem hagyhatjuk, hogy az Európai Unió Ukrajnának nyújtott katonai támogatását olyan döntések ejtsék túszul, amelyeknek semmi közük ehhez a konkrét kérdéshez, különösen a helyzet sürgősségére való tekintettel” – húzta alá.

Mint mondta, már így is nagy a késedelem Ukrajna fegyverrel való ellátása terén, amit a tagállamok közötti nézeteltérés okoz.

„Megértem, hogy vannak aggályok, de a döntés blokkolásának arányosnak kell lennie a szóban forgó kérdéssel. Ebben az esetben az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás az egyik legfontosabb kötelezettségvállalás, amelyet teljesítenünk kell” – jelentette ki.

Elmondta, hogy hét olyan jogi szöveg vár jóváhagyásra, amelynek értelmében erőforrásokat, mintegy 5 milliárd eurót lehetne mozgósítani Ukrajna katonai támogatására. Emberéletekben mérhető amennyiben késlekedik elfogadásuk – hangoztatta.

Újságírói kérdésre válaszolva Borrell emlékeztetett, hogy az Európai Békefenntartási Eszközhöz való magyar hozzájárulás nem használható fel katonai támogatás nyújtására Ukrajnának. „Ebben már megállapodtunk. De a szabályaink szerint, amennyire most értelmezzük ezeket a szabályokat, egyhangúságra van szükség ahhoz a tagállamok között, hogy a hét függőben lévő jogi aktust jóváhagyjuk” – emelte ki.

Ugyancsak újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, hogy az Európai Uniónak nincs kapacitása arra, hogy kötelező katonai szolgálatot vezessen be. „Nagyon messze vagyunk attól, hogy ilyen hatáskörrel rendelkezzünk” – jelentette ki. A gázai helyzetről szólva a főképviselő nyomatékosan elítélte, hogy Izrael légicsapást mért egy rafahi menekülttáborra, ahol több tucat ember vesztette életét.

Beszámolt arról, hogy a külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy össze kell hívni az EU-Izrael Társulási Tanácsot a gázai helyzet megvitatására.

A tanácskozása arról is szól majd, hogyan tervezi végrehajtani Izrael a Nemzetközi Bíróság végzését, miszerint le kell állítania a rafahi offenzívát.

Mint mondta, a külügyminiszterek egyetértettek azzal az Izraelhez intézett felhívással miszerint végre kell hajtania a Nemzetközi Bíróság végzését, továbbá nem blokkolhatja tovább a Palesztin Nemzeti Hatóságnak járó forrásokat, és nem nyilváníthatja az UNWRA-t terrorista szervezetnek, és nem akadályozhatja annak munkáját a továbbiakban.

Borrell elmondta, hogy kedden eredményes tanácskozást folytattak Szaúd-Arábia, Jordánia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Katar külügyminiszterével és az Arab Liga főtitkárával, akik bemutatták béketervüket, és a többi között egy, a kétállami megoldásról szóló nemzetközi konferencia megszervezését javasolták.

Arról is beszámolt, hogy a külügyminiszterek jóváhagyták 2005-ben indított és 2007-ben felfüggesztett EUBAM rafahi polgári misszió újrakezdését, amelynek keretében európai uniós alkalmazottak rész vettek a személy- és áruforgalom ellenőrzésében.