Figyelmeztető lövések a kárpátaljai Nagyszőlősön

Figyelmeztető lövéseket adtak le a hatóságok a kárpátaljai Nagyszőlős hadkiegészítő parancsnokságánál, ahol feldühödött, egy főleg helyi nőkből álló csoport tagjai próbálták meg kiszabadítani elhurcolt férjeiket. 

A konfliktus abból alakult ki, hogy az egyenruhások nemcsak az egészséges, de

még a halálos beteg hadköteles korúakat is magukkal vitték.

A nők tiltakozásképpen barikádot építettek az épület elé. A rendőrség szerint emiatt akár hét év börtönt is kaphatnak.

Kárpátalján az elmúlt hetekben egyre durvábban zajlik a mozgósítás, amit már a helyi sajtó sem hagy szó nélkül. A 18 és 60 év közötti férfiakat az otthonaikból, a munkahelyeikről és az utcáról viszik el a toborzók. Van, akinek körbeállják az autóját és csak ügyvéd segítségével tud szabadulni a hatóságoktól. Kijev a napokban jelentette be az Európa Tanácsnál, hogy ideiglenesen

felfüggeszti az Emberi Jogok Európai Egyezményének a végrehajtását.

„Szeretnék azokhoz az ukránokhoz fordulni, akik azt hangoztatták, hogy a háború idején diktatúrára van szükség, és korlátozni kell az emberi jogokat. Most a kívánságotok teljesült. Zelenszkij elnök megírta a levelét a jogfosztásról. Abban reménykedtek, hogy nem fog benneteket érinteni, ha közel vagytok az elnökhöz? Dehogynem. Velünk kezdik és veletek fejezik majd be” – mondta egy férfi.

Ukrajnában május 18-án lép életbe a sokak által jogfosztónak tartott mozgósítási törvény,

amely komoly szankciókkal fog sújtani mindenkit, aki nem jelentkezik a seregnél. Aki 60 napon belül nem véteti magát katonai nyilvántartásba, az akár 220 ezer forintnyi bírságot is kaphat.

„A hadkiegészítőknek ezentúl joguk lesz arra, hogy bírósági döntés nélkül megbüntessenek bárkit, aki nem jelentkezett náluk. Ha a büntetést nem fizetik be, akkor végrehajtás következik, és letiltják az illető bankszámláját és így tovább” – Andrij Oszadcsuk az ukrán parlament rendvédelmi bizottságának elnökhelyettese.

„Az Európai Unió meg fogja hozni a megfelelő döntést a hadköteles ukránok visszaküldéséről”

– erről már Mihajlo Podoljak, Volidimir Zelenszkij ukrán államfő főtanácsadója beszélt egy interjúban. Podoljak szerint nem fogadható el, hogy amíg egyesek harcolnak Ukrajnáért, addig mások külföldről sem támogatják saját országukat.

„Előbb vagy utóbb az Európai Unió Ukrajnával közösen meghozza az optimális döntést. Én értem ennek az érzelmi részét, hogy ez nehéz és félelmetes. De az már jó, hogy erről elkezdtünk beszélni. Alá szeretném húzni: országunk egyik fele totális háborúban áll, a másik fele meg valahol máshol tartózkodik, és még kritizál is, hogy az állam megfosztja őket bizonyos jogoktól – mondta Mihajlo Podoljak az ukrán elnök főtanácsadója.

Közben egyre nagyobb a botrány abból is, hogy

a kijevi külügyminisztérium a napokban megtiltotta, hogy a külföldön tartózkodó hadkötelesek útlevelet kapjanak a konzulátusokon.

Az intézkedés több százezer ukrán férfit érint, akiket Kijev így próbál rákényszeríteni, hogy térjenek haza.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap, az ortodox húsvét alkalmából arra szólította fel honfitársait, hogy imában egyesüljenek egymásért és a fronton lévő katonákért.

„Imádkozzunk egymásért. Amikor mindannyian közelebb kerültünk egymáshoz, többé nem vagyunk idegenek egymás számára” – mondta a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett videóban Zelenszkij, aki hagyományos hímzett ukrán ingben és barnászöld színű nadrágban volt.

A kijevi, XI. századi Szent Szófia-székesegyház előtt állva Zelenszkij azt mondta, hogy Ukrajna most már 802 napja harcol Oroszország ellen a győzelemért.

Az ortodox keresztények, köztük az ukrajnai és az oroszországi ortodox egyház is ezen a hétvégén ünnepli a húsvétot, míg a legtöbb nyugati egyház március 31-én tartotta az ünnepet.

Zelenszkij imádságra szólított fel minden katonáért, akik a lövészárkokban ünneplik majd a húsvétot, hogy élve térjenek haza, valamint a földért és a népért, amelynek lelkét „nem lehet megtörni”, és amely – tette hozzá – egy napon szabadnak fogja látni Ukrajnát.

Oroszország nagyszabású éjszakai dróntámadást hajtott végre Ukrajna ellen vasárnapra virradóra dacára az ortodox húsvétnak.

Az ukrán légierő közleménye szerint a 24 harci drónból az éjszaka 23-at le tudtak lőni. Ennek ellenére károkról érkeztek beszámolók.

Dnyipropetrovszk térségében lezuhanó törmelékek a helyi hatóságok szerint több épületben is kárt tettek, illetve tüzeket okoztak. Harkivban több sebesült civilről, illetve magánházakban keletkezett károkról érkeztek jelentések. Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója szerint hat civil, köztük egy gyermek a megye területén sebesült meg dróncsapásban, míg a székhelyen, Harkiv városában tízen sebesültek meg a bombázás miatt.

Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter vasárnap arról számolt be, hogy az ukrán energetikai infrastruktúrát március 22. óta pusztító, szinte napi rendszerességű masszív orosz drón- és rakétacsapások következtében több mint egymilliárd dolláros (363 milliárd forint) kár keletkezett.

„Mára több mint egymilliárd dolláros veszteségről beszélünk. A támadások folytatódnak, és nyilvánvaló, hogy a veszteségek csak nőni fognak” – hangsúlyozta Haluscsenko.

Rámutatott, a legnagyobb károk a hő- és vízerőművekben, valamint az áramtovábbító rendszerekben keletkeztek.

„Ma még stabil a rendszer, de a helyzet roppant bonyolult” – emelte ki a tárcavezető, hozzátéve, hogy köszönhetően a kedvező időjárásnak az áramtermelést a szél- és napenergia telepek is segítik.

Bevette az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Ocseretine települést, miközben négy frontszakaszon foglalt el kedvezőbb állásokat, és 15 ukrán rohamot és ellenrohamot vert vissza – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 1150 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egy nyugati gyártmányú rakétafegyvereket tároló raktárt Odessza közelében, egy üzemanyagraktárt, valamint egy rakétaüzemanyagot és drónfegyvereket gyártó műhelyt, továbbá egy amerikai Abrams harckocsit, két gyalogsági harcjárművet – köztük egy Bradley-t -, két páncélozott harcjárművet, egy páncélozott szállítójárművet, egy amerikai M109-es Paladin és egy lengyel Krab önjáró, valamint három amerikai M777-es és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, három francia gyártmányú HAMMER légibombát, továbbá 20 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A Zaporizzsja megyei, orosz ellenőrzés alatt álló Berdjanszkban egy gépkocsiba rejtett pokolgép megölt egy börtönőrt. Az ügyben az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) büntetőeljárást indított.

Már több sürgős fegyverszállítmányt kapott Ukrajna azóta, hogy az Egyesült Államok jóváhagyta az újabb katonai segítségnyújtási programot – számolt be az ukrán Unian hírügynökség a New York Times alapján. Az amerikai hírportál ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy több további fegyverszállítmány csak hónapok múlva érkezhet meg a frontra. A héten a brit külügyminiszter is hatalmas katonai támogatást ígért Kijevnek. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken arról beszélt: a nyugati vezetők napról napra sodródnak bele a háborúba.

Továbbra is égető szüksége lenne Ukrajnának lőszerutánpótlásra, annak ellenére, hogy a 61 milliárd dolláros amerikai segély első részlete a múlt hétvégén már megérkezett. A The New York Times értesülései szerint Kijev joggal aggódhat, mert akár hónapokba is telhet, mire olyan mennyiség érkezik a fegyverekből, amely elég jelentős ahhoz, hogy megerősítse a harctéren az ukrán védelmet. Pedig nyugati ígéretekből nincs hiány.

Évente hárommilliárd font (csaknem 1400 milliárd forintnyi) katonai támogatást ad Anglia Ukrajnának, amíg csak kell

– erről Kijevben beszélt a brit külügyminiszter. David Cameron azt is mondta, hogy London nem szól bele, hogy a fegyvereket hol használják fel és Ukrajnának joga van akár orosz területen lévő célpontokra is csapást mérni.

Az Index ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy Cameron megjegyzése éles fordulatot jelent Ukrajna egyik leghűségesebb támogatójának álláspontjában. Azt írták: a britek meglépték, amitől egész Európa tartott, eszkalálódhat a háború Ukrajnában. A portál arra hívja fel a figyelmet: Kijev nyugati szövetségesei, köztük az Egyesült Államok, eddig megtiltották az ukrán erőknek, hogy a nyugatról szállított fegyvereket Oroszországon belüli helyszínek ellen használják, mert féltek az eszkalációtól.

Moszkva szerint a brit lépés tovább növeli az ukrajnai konfliktus körüli feszültséget, és veszélyt jelent Európa biztonságára.

A francia elnök sem fogja vissza magát, ha Oroszország fenyegetéséről van szó. Emmanuel Macron a The Economist brit hetilapnak azt mondta, hogy Európa nem maradhat ki az orosz-ukrán háborúból. Megerősítette azt is, hogy

a Nyugatnak katonákat kell küldeni Ukrajnába.

„A háborúpárti nyilatkozatok valódi szándékot takarnak, Európában egyesek úgy beszélnek, mintha a háború egy teadélután lenne” – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök kiemelte: Magyarországot kétszer már belekényszerítették egy olyan háborúba, ami tragikusan pecsételte meg a jövőjét. Azt mondta, nem akartunk részt venni sem az első, sem a második világháborúban, a végén mégis azok között voltunk, akik a legmagasabb árat fizették.

„Nem fogjuk hagyni, hogy harmadszor is belekényszerítsék Magyarországot egy olyan háborúba, aminek a végén a magyarok isszák meg a háború levét. Ők szenvedik el a legsúlyosabb veszteségeket, vagy ők is súlyos veszteségeket szenvednek. Tehát ki fogunk tartani a békepárti álláspontunk mellett” – fejtette ki Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő a Kossuth Rádióban kiemelte: olyan megoldást kell találni, amiben az oroszok is benne vannak, és amiben mindenki biztonságban érzi magát.

Az EP-választások tétje, hogy hány voksot kapnak a háború-, és hányat a békepárti erők. Úgy fogalmazott: Magyarországon a békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz; akik a baloldalra szavaznak, a háborúra adják a voksukat.

Hagyományos értelemben egy választásnak arról kellene szólnia, hogy milyen képviselőket küldenek a választók az Országgyűlésbe, az önkormányzatokba, vagy éppen az Európai Parlamentbe.

A mostani voksolás viszont nem egy klasszikus választás lesz

– erről beszélt Pálfalvi Milán, a nézőpont intézet elemzője az M1-en.

„A tét nem kisebb, mint hogy a háborút támogatjuk-e, ahogy Európa jelenlegi vezetése ezt teszi, vagy pedig a béke mellett állunk, amit Magyarország képvisel. Ezért is vagyunk egyébként ‘szálka a köröm alatt’, és azért nem kedvelnek minket, vagy megbélyegeznek minket, magyarokat, mert mi a béke pártján állunk, és nem vagyunk hajlandóak belesodródni abba a háborús pszichózisba, amit az európai vezetőknél látunk” – fogalmazott Pálfalvi Milán.

Hozzátette: szemben az európai vezetőkkel, az európai emberek – csakúgy, mint a magyarok – békepártiak. Ennek jele, hogy az EU-ban erősödnek azok a pártok, amelyek a békét támogatják.