Ezért fontos a magyar védelmi ipar fejlesztése

Magyarország jó időben és megfelelő stratégia mentén kezdte újraépíteni a védelmi iparát – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter pénteken a Hungarian Defense Industry Summit rendezvényén, a Bálna Honvédelmi Központban.

A miniszter emlékeztetett: a világ két éve közvetlen háborús veszélybe sodródott, a nagyhatalmak kiújuló világversengése gyökeresen változtatta meg a kormányok és az állampolgárok biztonsághoz fűződő viszonyát.

Hozzátette: egyre több állam emeli a védelemre fordított kiadásait, Magyarország azonban már tavaly elérte a NATO által elvárt, GDP-arányosan 2 százalékos szintet. Mint mondta, Magyarország a 2010-es kormányváltás után felismerte a haderőfejlesztés fontosságát, és azt, hogy az nem létezhet önálló, a katonai szuverenitás szempontjából támaszt nyújtó védelmi ipar nélkül.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott: ez azért is fontos, mert az exportpiacok elérésén keresztül ez az iparág a gazdaság motorjának új hengere lehet. Hozzátette, a cél az, hogy a GDP egyre nagyobb arányát termelje meg a védelmi ipar.

Felidézte: mindössze néhány év alatt, szinte a semmiből jöttek létre a mára már működő, termelő védelmiipari gyárak. Zalaegerszegen készülnek a Lynx harckocsik, Kiskunfélegyházán kézifegyvereket gyártanak, Gyulán az Airbus helikopterek alkatrészei készülnek, Várpalotán lőszergyár épül, Kaposváron a Gidrán harcjármű integrációja folyik, az alapjárművet pedig hamarosan Győrben gyárthatják majd.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a kormány kiemelt feladatának nevezte, hogy olyan körülményeket teremtsen, amelyekben a hazai vállalkozások mind nagyobb számban tudnak bekapcsolódni a védelmi ipari termelésbe.

A konferenciát szervező EuroAtlantic Zrt. alapító elnöke, Fellegi Tamás volt nemzeti fejlesztési miniszter köszöntőjében arról beszélt, hogy a 20. századból örökölt geopolitikai rend eltűnik, és helyet ad egy 21. századinak, amiben drámaian átalakul a hadviselés, gyökeresen új mennyiségi és minőségi követelményeket támasztva a védelmi ipar szereplőivel szemben. Jelezte: a 2020-as évekre megérett a helyzet a hadiipar és a mögöttes kutatói, innovációs és technológiai bázis átalakulására.

Megjegyezte: fontos mérföldkő az európai védelmi stratégia elfogadása, aminek célja a hosszú évekig alulfinanszírozott, fragmentált európi védelmiipar versenyképességének és felkészültségének megerősítése. Úgy vélte, a tagállamok és az EU védelmi készültségének növelése közvetlenül a NATO-t is erősíteni fogja.

Nem áll Magyarország érdekében, hogy egy föderális, blokkosodó, elzárkózó, háborúba sodródó, túlszabályozott és hanyatló Európai Unió keleti perifériájára szoruljon – mondta a honvédelmi miniszter csütörtökön Budapesten, a Ludovika Fesztivál megnyitóján.

A miniszter előadásában arról beszélt: a júniusi európai parlamenti (EP-) választás nyomán kialakuló politikai erőviszonyok határozzák majd meg a jövő védelmi és biztonsági struktúráját. Megjegyezte: a magyar kormány mihamarabbi fegyverszünetet és béketárgyalást sürget az ukrajnai háborúban, de az, hogy milyen lesz a béke és kik kötik meg, az nagymértékben függ az EP-választás eredményétől. Jó lenne, ha az EU is ott ülne a tárgyalóasztalnál, és nem a feje fölött kötnék meg a békét a nagyhatalmak és a harcoló felek, mert a béke elsősorban Ukrajna békéje lesz, de legalább ennyire az EU új védelmi és biztonsági konstrukciója alakul majd ki vele – jegyezte meg.

Hozzátette: az EP-választás tétje, háború vagy béke lesz.

A miniszter szerint szükség van változásra az EU-ban, mert azok az erők, amelyek a NATO-t és az EU-t bele akarják sodorni a háborúba, a harmadik világháború kirobbanásának kockázatát növelik.

Az unió soros elnökségével kapcsolatos feladatokról azt mondta, Magyarország célja az, hogy tisztességes közvetítőként, de a magyar nemzeti érdekeket minden esetben szem előtt tartva, ideológiától mentes, hidegfejű, pragmatikus elnöke legyen az EU-nak az idei év második félévében. A soros elnökség lehetőséget ad arra, hogy hozzájáruljunk a magyar emberek és Európa biztonságához, elkerüljük a blokkosodást, és a konnektivitás gondolatát helyezzük előtérbe – mondta.

Mint mondta, tiszteletet parancsol Magyarország kulturális, katonai, alkotmányos identitása és története, és „az utóbbi évek hisztériájában és őrületében” a józan észt és normalitást kínálja Magyarország az EU-nak. Megjegyezte: Magyarország 20 éve tagja az EU-nak, 25 éve a 75 éves NATO-nak, és „ez már nem új tagság”, hanem „régi, érett, tapasztalatokon nyugvó, komoly tagság”, ami alapján van önálló véleményünk, amit hangoztatunk is, és aminek nem kevesebb az értéke csak azért, mert nem voltunk az alapító tagok között.

Hozzátette: a magyar elnökségi programban kiemelt szerepet kap az európai védelem és védelemipar erősítése, a Nyugat-Balkán uniós csatlakozásának elősegítése és Európa versenyképességének növelése.

Mint mondta, az EU relatív súlya a világpolitikában az utóbbi időben csökkent, és a védelempolitikájában jelentős mértékben támaszkodik az Amerikai Egyesült Államokra. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint így ahhoz, hogy az EU meg tudja védeni magát, erős uniós tagállamokra és erős nemzeti haderőre van szükség. Ez mindenekelőtt a magyar emberek érdeke, de hozzájárul a NATO erejének növeléséhez, a térség biztonságához is – jegyezte meg. Kiemelte, hogy az elmúlt évek haderőfejlesztése nyomán Magyarország a biztonság fogyasztójából a biztonság hozzájárulójává vált, meg tudjuk védeni a saját hazánkat.

A miniszter kiemelte: helyettünk senki nem fog minket megvédeni, ezért szükséges a haderő folyamatos fejlesztése és egy megfelelő elrettentő erővel bíró hadsereg kialakítása.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szólt a védelmi ipar fejlesztésének szükségességéről is. Mint mondta, erre nemcsak a katonai szuverenitás miatt van szükség, hanem azért is, mert a védelemiparnak jelentős szerepe van a gazdasági növekedésben is. A cél az, hogy a védelemipar ne csak a Magyar Honvédség igényeit kielégítő összeszerelő üzemekből álljon, hanem képes legyen exportra is termelni – mondta.

Akik a NATO-t háborúba akarják vonni, azok világháborút akarnak kirobbantani – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztera múlt héten Budapesten, a Magyar Atlanti Tanács (MAT) konferenciáján.

A MAT a NATO megalakulásának 75. és Magyarország NATO-tagságának 25. évfordulója alkalmából „Európai biztonság: az atlantizmus jövője és az európai védelmi autonómia” címmel szervezett nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia épületében.

Előadásában Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: Magyarország 25 éve a szövetség tagja, ezért joggal lehet és van is véleménye, ez pedig az, hogy a legfontosabb prioritás a béke.

Kiemelte: az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban mindent meg kell tenni a mielőbbi tűzszünet és béketárgyalások érdekében.

Hozzátette: Magyarország régi szövetségesként aktív és elkötelezett tagja a NATO-nak, és mindent megtesz hadereje fejlesztéséért, ezért egy évtized alatt megháromszorozta és a GDP 2 százalékára emelte a védelemre fordított költségvetését.

Hangsúlyozta: szuverén, erős nemzeti haderő nélkül „nincs értelme a NATO-nak”, ezért nevezte rendkívül fontosnak, hogy minden ország fejlessze haderejét. Elmondta: a NATO képes volt adaptálódni a megváltozott világpolitikai helyzethez, és bebizonyította, képes és alkalmas arra, amire 75 évvel ezelőtt létrehozták, képes hatékony elrettentést és védelmet nyújtani az aktuális fenyegetések ellen.

Szólt arról is, Magyarország igyekszik aktívan alakítani a nemzetközi környezetet, a második fél évben esedékes európai uniós soros elnökségben a védelem kérdése kiemelt prioritást fog élvezni. A magyar kormány elkötelezett az EU közös biztonság- és védelempolitikája mellett, és fontosnak tartja, hogy az ebben rögzített célok megvalósuljanak, az európai katonai reagálóképesség pedig növekedjen.

Szükséges, hogy az EU képes legyen válságokra reagálni, határain belül vagy kívül – mondta, megjegyezve, a képességfejlesztés és hatékonyságnövelés mellett rendkívül fontos a védelmi-technológiai bázis fejlesztése is. Európa védelmi ipara nem áll készen arra, hogy bármilyen biztonsági kockázat megjelenése, növekedése esetén stratégiai készleteiről gondoskodni tudjon – jegyezte meg, hozzátéve, hogy az Ukrajnának fegyvert szállító országok stratégiai tartalékai kiürültek, amivel nőttek biztonsági kockázataik.

A miniszter elmondta: olyan Európára van szükség, amely önállóan is képes garantálni állampolgárai biztonságát, amely erős és szuverén nemzetállamokra, valamint versenyképes európai védelmi iparra épít.

Szavai szerint a blokkosodás helyett konnektivitásra van szükség, és olyan Európára, amely inkább előbb, mint utóbb, magába foglalja a Nyugat-Balkánt is.

Ennek érekében a magyar kormány azon dolgozik, hogy erősítse az ország védelmi képességeit. Prioritássá tettük Magyarországon a védelem kérdését, és a biztonság fogyasztóiból a biztonság hozzájárulóivá váltunk – jegyezte meg. Megemlítette a védelemre fordított költségvetés növelését, az átfogó haderő-modernizációs programot, és a szervezeti kultúra átalakítását. Olyan megújult Magyar Honvédséget építünk, ami alig emlékeztet az akár csak egy évtizeddel ezelőtti, szovjet-orosz eredetű haditechnikát üzemeltető és doktrinálisan is ahhoz hasonló haderőre – mondta.

Magyarország regionális szinten is meghatározó haderővé kíván válni, és kiemelt figyelmet fordít a beszerzett és rendszerbe állított új, modern haditechnika alkalmazhatóságára, rendszerbe foglalására és az ezekhez kapcsolódó harceljárásokra, ezek begyakorlására – emelte ki.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta a védelemipar fontosságát, amely a magyar igények kielégítése mellett képes exportra is termelni.

Csóti György, a MAT elnöke köszöntőjében arról beszélt, a transzatlanti együttműködésnek nincs alternatívája Közép-Európa és ezen belül Magyarország számára, és ez érvényes a NATO-ra és az Európai Unióra is. De ez nem zárja ki, hogy együttműködést folytassunk más térségekkel – jegyezte meg, hozzátéve, ehhez azonban szükséges az erős és tartalmas transzatlanti együttműködés.