Erről a belorusz bázisról indulhat az új orosz támadás

Műholdképek jelentek meg arról a belarusz katonai bázisról, ahol vélhetően Oroszország fogja tárolni vagy már tárolja a nukleáris fegyvereit. A bázis egészen közel helyezkedik el az ukrán határhoz, kérdés azonban, hogy mindez mekkora előnnyel jár Moszkva számára. Amit azonban már most biztosra lehet venni, az az, hogy a NATO keleti tagállamai számára elrettentésként szolgálnak- írja a Magyar Nemzet.

Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatának videófelvételről készített képe egy Jarsz rakétáról a szibériai Novoszibirszk rakétabázisán 2023. március 29-én. Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Belarusz csatlakozik a taktikai nukleáris fegyvereserők orosz hadgyakorlatának második szakaszához – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön, ahogy azt akkor mi is megírtuk. A gyakorlatok célja, hogy a katonákat kiképezzék a taktikai nukleáris fegyveres esetleges alkalmazására.

Mintegy 190 kilométerre az ukrán határtól állomásoztathatja vagy fogja állomásoztatni Oroszország a szövetségesénél, Belaruszban tárolt fegyvereket. A The New York Times amerikai napilap tett közzé műholdfelvételeket, amelyeken a belarusz Aszipovics város melletti, még a szovjet időkből származó katonai bázis látható, ahol Oroszország olyan újabb létesítményeket épít, amelyek alkalmasak a nukleáris robbanófejek tárolására.

Példaként a cikk megemlítette, hogy az érintett területet többrétegű kerítéssel zárták le még tavaly, emellett a felvételeken látni lehet egy fedett rakodóteret, amely egy rejtett szovjet kori földalatti bunkerhez kapcsolódik. Mindezeken felül több új épületet is felhúztak, amelyek vélhetően laktanyák, valamint az adminisztratív feladatoknak adnak otthont. A bázis egyébként egy légvédelmi rendszert is kapott. Aszipovics mellett orosz fejlesztésű Iszkander rakétákat is tárolnak.

Korábban nyugati tisztviselők már úgy nyilatkoztak az üggyel kapcsolatban, hogy a nukleáris fegyverek egy része megérkezett Belaruszba.

Hogy miért Aszipovicsra eshetett Minszk és Moszkva választása? Valószínűleg ebben a kérdésben közrejátszott, hogy a város az atomtörténelem részévé vált, már a hidegháború idején is minden bizonnyal tároltak itt nukleáris fegyvereket. Szakértők szerint az 1960-as években jelentek meg Aszipovicsban az első nukleáris fegyverek, amiket a Szovjetunió felbomlása után kivontak Belarusz területéről.

NATO elleni támadás vagy elrettentés?

Arról pedig, hogy Európára nézve mindez milyen veszélyeket rejt, a lapnak Hans Kristensen dán szakértő, a washingtoni Amerikai Tudósok Szövetségének munkatársa nyilatkozott.

– vélekedett.

Kiemelte továbbá, az utóbbi időben azt látni, hogy a katonai bázison egyre több fejlesztést hajtanak végre, álláspontja szerint „az építkezés új szakaszba lépett”. Elemzők azonban nem zárják ki, hogy Belarusz más területén is megjelenhetnek az orosz nukleáris fegyverek, tekintettel arra, hogy az ilyen projekteket titokban hajtják végre.

A NATO nem áll készen arra, hogy megvédje Európát – értettek egyet a Magyar Atlanti Tanács kedden megrendezett konferenciájának harmadik panelbeszélgetésének résztvevői. Márpedig a veszély nagy, szakértők szerint is egyértelműen látható, hogy az orosz–ukrán háború bármikor átgyűrűzhet a kontinens más területeire.

Az amerikai tengerészgyalogság 8-as kétéltű hajórajának katonái a román hadsereggel közösen tartott Tavaszi Vihar 17 (Spring Storm 17) fedőnevű NATO-hadgyakorlaton vesznek részt a Fekete-tenger partján, a Bukaresttől mintegy 300 kilométerre, délkeletre levő Mihail Kogalniceanu légitámaszpont közelében 2017. március 18-án. Fotó: Robert Ghement Forrás: MTI/EPA

Az orosz–ukrán háború arra világította rá Európát és ezzel együtt a NATO-t, hogy a kontinens korántsem áll készen sem egy külső támadásra, sem a kelet-európai konfliktus eszkalálódására. Benkő Tibor volt honvédelmi miniszter, a Magyar Atlanti Tanács (MAT) alelnöke arra mutatott rá a szervezet kedden megrendezett konferenciáján, hogy az izraeli és az ukrajnai háború is könnyen eszkalálódhat, kiterjedve Európára is.

De vajon képes-e a kontinens megvédeni magát amerikai támogatás nélkül?

Álláspontja szerint nem áll fenn annak az esélye, hogy az Egyesült Államok nélkül kellene Európa védelmét biztosítani, ám egyértelműen látni, hogy az orosz–ukrán háború után a tagállamok növelték védelmi kiadásaikat, Lengyelország esetében már a GDP négy százalékáról beszélhetünk. Hangsúlyozta, a Magyar Honvédség is hasonló politikát folytat: 2017-ben kezdődött egy nagy haderőfejlesztési program, melynek eredményei lassan kézzelfoghatóvá válnak. A program célja, hogy képes legyen az ország szuverenitásának biztosításával kapcsolatos feladatok végrehajtására – tette hozzá.

Noha az Európai Unió és a NATO tagállamait tekintve szorosan kapcsolódik, Gyarmati István, a MAT főtitkára szerint nem szabad az EU-ra építeni az európai védelmet, ezt a feladatot a NATO-nak kell ellátnia, ami egy amerikai rendszeren alapul. Álláspontja szerint az európai tagállamok részéről hiányzik az akarat. Benkő Tibor felidézte Donald Trump volt amerikai elnök korábbi kijelentését, amely arra a kérdésre utalt, hogy az európai tagállamok nem teljesítik a NATO feltételeit, így milyen alapon kellene Washingtonnak a kontinens segítségére sietnie egy esetleges háború esetén.

Gyarmati István hangsúlyozta, éppen ezért van szükség az önálló európai védelem megteremtésére, noha a térség jelentős hátrányban van:

• Egyrészt Európa nem akar harcolni: egy felmérés szerint a hazai megkérdezettek 50-55 százaléka mondta azt, hogy háború esetén elhagyná az országot, Németországban még magasabb az arány.
• Európának nincsenek taktikai nukleáris képességei, melyekre az elrettentés szempontjából szükségesek – tekintve, hogy Oroszország gyakran fogalmaz meg hasonló fenyegetéseket.
• Rosszul állunk továbbá a hagyományos erők tekintetében is: az amerikai katonák ugyanis folyamatosan harcolnak, hasonló a helyzet az orosz hadsereggel szemben is. Utóbbi esetében kiemelte, még ha az európai haderő minőségileg jobb is lenne, mint az orosz, nehéz lenne szembeszállni velük.

Gyarmati István szerint nem az amerikaiak kizárására kell törekedni, hanem vonzóvá kell tenni számukra Európát, tudatva velük, nem azt várja a kontinens, hogy amerikai katonák haljanak meg Európa védelmében. „Hanem az amerikai tudást adják át” – tette hozzá.

Marcin Zaborowski lengyel biztonságpolitikai szakértő pedig arra mutatott rá, az ukrán határhoz közel élve tapasztalja az orosz veszélyt, valamint annak jeleit, hogy az orosz–ukrán háború könnyen átcsordulhat Európára.

– figyelmeztetett.

Új frontot nyitottak az oroszok Kelet-Ukrajnában: egyre erősödik a Harkiv elleni offenzíva, szinte már bármelyik pillanatban orosz kézre kerülhet a posztszovjet ország második legnagyobb városa. Már az Egyesült Államok is aggódik – John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője közölte, Washington éjjel-nappal dolgozik azon, hogy ellássa Ukrajnát fegyverekkel.

Orosz dróntámadásban kigyulladt lakóépület lángol a kelet-ukrajnai Harkivban 2024. május 10-én. Fotó: Szergej Kozlov Forrás: MTI/EPA

Az utóbbi napokban egyre erőteljesebb támadásokat indítottak az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv ellen, ami az ország második legnagyobb városa. A térségben egyre előrébb nyomulnak az orosz csapatok, a nagyvárost már bármelyik pillanatban elérhetik, pénteki becslések szerint legfeljebb 30 kilométerre lehettek Harkivtól. A Reuters hírügynökség pénteki cikkében hangsúlyozta, új front nyílt az orosz–ukrán háborúban. Hasonló álláspontjának adott hangot az ukrán védelmi minisztérium és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is: közölték, Oroszország újabb nagyszabású offenzívát indított.

– szögezte le az államfő, hangsúlyozva: Ukrajnának vissza kell szereznie előnyét.

Mindeközben az Egyesült Államok továbbra is Ukrajna támadását szorgalmazza, a nyugati nagyhatalom is aggódik amiatt, hogy Harkiv elesik.

– írta közleményében a Fehér Ház pénteken.

Washington péntek este jelentette be, újabb 400 millió dollár (mintegy 170 milliárd forint) értékű hadifelszerelést küld Ukrajnába az orosz offenzíva elleni védekezéshez – számolt be az MTI. A közlemény szerint sürgősen szükséges katonai képességekről van szó, melyek rövid időn belül Ukrajnában lesznek. A csomag tartalmaz többek közt rakétákat a Patriot-rendszerekhez, Stinger légvédelmi rakétákat, 105 és 155 milliméteres tüzérségi lövedékeket, precíziós, romboló- és kézifegyver-lőszereket, páncélozott csapatszállító járműveket, járőrhajókat, valamint különböző pótalkatrészeket.

A washingtoni hadtudományi intézet (Institute for the Study of War, ISW) azonban szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy az oroszok el tudják-e foglalni Harkivot, vagy egyáltalán el akarják-e foglalni. Ahhoz ugyanis, hogy a városba bevonuljanak, több kilométeren át a nyílt terepen kellene átvonulniuk, amiből az ukránok is előnyt kovácsolhatnak. Azt sem tartják kizártnak, hogy az oroszok cselre készülnek, és amíg az ukrán erőket Harkiv környékére csalják, más fronton készülnek elő nagyobb offenzívára.

Amennyiben azonban valóban Harkiv elfoglalása lenne a cél, becslések szerint több százezres kontingensre lenne szüksége Oroszországnak, ám a térségben mindössze – szintén becslések szerint – 35 és 50 ezer fő közötti katona harcol.