Egyre csak szaporodnak a nyugati háborúpárti nyilatkozatok

Ahogy romlik az ukránok helyzete a fronton, úgy élesednek a nyugati, háborúpárti kormányok gondolatai. A tavalyi NATO-csúcs előtt már szó volt egy olyan, európai országokat tömörítő koalíció létrehozásáról, mely katonákat is küldene Ukrajnába. Az amerikai nukleáris fegyverek telepítése iránti igény pedig a katonák küldésének szándékához hasonlóan a háborús eszkalációt szolgálja – fogalmazott Kiszelly Zoltán. Mint ismert, Ulf Kristersson svéd miniszterelnök arról beszélt hétfőn a svéd közrádióban, hogy háború esetén Svédország készen áll atomfegyvert fogadni a területén.

Svédország és Finnország NATO-csatlakozása kapcsán Kiszelly Zoltán arra is emlékeztetett a hirado.hu-nak, hogy a Balti-tenger – Kalinyingrád kivételével – a NATO beltengerévé vált.

„A konfliktus ott is élesedik” – tette hozzá.

Mint mondta, válaszképpen a Baltikumba telepített NATO-csapatok jelenlétére Oroszország visszaállította a leningrádi katonai körzetet. A háborús hangulatot pedig csak tovább fokozza a svéd miniszterelnök hétfői kijelentése.

Miután az Egyesült Államok problémái megsokasodtak globális szinten, azaz Tajvan kapcsán pattanásig feszült a helyzet az USA és Kína között, a közel-keleti konfliktus pedig kiemelt fontosságú Amerika számára, úgy tűnik, hogy

az ukrajnai háborút már „áttolnák Európára”.

Kiszelly Zoltán szerint ebben az összefüggésben értelmezhető az a háborús európai hangulat, amelynek egyik hangadója Emmanuel Macron francia elnök, aki a háborús Európa politikai vezetőjévé akar válni.

Egységes fegyverzet

Emellett a NATO európai szárnyának fegyverzeti egységesítése is látható.

„Az Egyesült Államok F–35-ös vadászgépeket ad el a legtöbb európai szövetségesének, amelyek alkalmasak a levegő-föld nukleáris rakéták hordozására” – mutatott rá.

A politológus arra is emlékeztetett, hogy az interkompatibilitás elősegíti, hogy amennyiben egy tagállam gépét kilövik, a pilótája képes lesz a másik tagállam ugyanolyan típusú repülőjét is vezetni. Az orosz válasz azonban itt sem maradt el: Belaruszba telepítenek olyan gépeket, amelyek szintén alkalmasak a levegő-föld nukleáris rakéták hordozására. Kiszelly arra is felhívta a figyelmet, hogy ezeknél a fegyvertípusoknál már jóval kisebb a hatótávolság és a figyelmeztetési idő, ami növeli a veszélyt.

Amerikai atom Európában

Olaszországban, Németországban és Hollandiában vannak jelenleg ilyen amerikai atomrakéták – mondta a politológus. Kiemelte azonban, hogy ezek a nukleáris fegyverek az Egyesült Államok tulajdonában vannak, bevetésükhöz pedig Washington engedélyére van szükség.

„A megállapodás értelmében akkor adja át az amerikai elnök ezeket a fegyvereket, amennyiben támadás éri a szövetségeseket.” Azáltal pedig, hogy egyre több európai szövetséges jelezi a hajlandóságot atomfegyverek beengedésére, Európa nyomást helyez Washingtonra.

Kiszelly arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben Joe Biden elnök igent mondana az európaiak kérésére, akkor az a mindenkori amerikai elnököt is kötelezné annak teljesítésére.

A szövetségesek választaniuk kell a NATO-képességi célok teljesítése és az Ukrajnának nyújtott további katonai segítség között, a NATO-főtitkár szerint pedig jelenleg az utóbbit kell előnyben részesíteni – derült ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdai nyilatkozatából.

A szövetség vezetője, a dán, a holland és a cseh miniszterelnökkel adott közös sajtótájékoztatóján elmondta: fokozni kell az Ukrajnának nyújtott támogatást, az országnak több légvédelmi rendszerre van szüksége. Hangsúlyozta, hogy a helyzet a harctéren továbbra is nagyon nehéz, és annak ellenére, hogy több szövetséges ország segélycsomagokat jelentett be, valamint az amerikai kongresszus is további támogatást szavazhat meg, Ukrajnának ennél is többre van szüksége.

„A mai találkozónkon egyetértettünk abban, hogy a NATO-nak nagyobb szerepet kell vállalnia az Ukrajnának nyújtott biztonsági segítségnyújtás és képzés koordinálásában. Abban is egyetértünk, hogy Ukrajnának hosszútávon kiszámítható pénzügyi támogatásra van szüksége” – emelte ki Stoltenberg.

A főtitkár bejelentette azt is, hogy a NATO-Ukrajna Tanács pénteken ül össze, hogy megvitassa, hogyan lehetne Kijev számára több légvédelmi rendszert biztosítani.

Mark Rutte holland miniszterelnök a sajtótájékoztatón elmondta: továbbra is segíteni kell Ukrajnát abban, hogy meg tudja védeni magát, és ezt a szükséges nyugati támogatás nélkül nem tudja megtenni. „Több légvédelemre van szüksége, méghozzá gyorsan” – hívta fel a figyelmet.

Mint mondta, Hollandia együttműködik Dániával és Csehországgal a tüzérségi lövedékek szállításában, de újra felül kell vizsgálni a tagállami készleteket és meghatározni milyen mértékben lehetséges többet szállítani Ukrajnának. Azt is mondta, hogy e három ország mérlegelni fogja, hogy milyen módon támogassa Németország múlt héten bejelentett ukrajnai légvédelmi kezdeményezését.

Mette Frederiksen dán kormányfő hangsúlyozta, hogy meg kell védeni az ukrán katonákat, az állampolgárokat, az infrastruktúrát, amihez több légvédelemre van szükségük. Mi európaiak már eddig is sokat tettünk, de még többet kell tennünk. Vannak légvédelmi rendszereink Európában, ezek közül néhányat most Ukrajnába kell szállítani? A válasz erre a kérdésre természetesen igen„ – jelentette ki.

Petr Fiala cseh miniszterelnök elmondta, hogy Ukrajna már júniusban megkaphatja az első lőszerszállítmányt az Európai Unión kívüli lőszerbeszerzésre irányuló cseh kezdeményezésnek köszönhetően. „Ukrajna nehéz helyzetben van, és nagyobb szüksége van a támogatásunkra, mint valaha. Új utakat akarunk találni a segítségnyújtásra” – tette hozzá a cseh kormányfő.

A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.

Jens Stoltenberg a BBC brit közszolgálati televízió politikai magazinműsorában kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök meggyőződése, hogy az orosz fegyveres erők győzelmet arathatnak az ukrajnai hadszíntéren, és éppen ezért el kell juttatni hozzá azt az üzenetet, hogy Oroszország nem fog győzni.

„Minél világosabban üzenjük ezt meg szavakban és cselekedetekkel, annál nagyobb valószínűséggel jön rá Putyin elnök is arra, hogy nem győzhet, és tárgyalnia kell egy olyan békéről, amely biztosítja Ukrajna fennmaradását szuverén, független országként” – fogalmazott a vasárnapi BBC-interjúban a NATO-főtitkár.

Arra a felvetésre, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlegi álláspontja szerint Ukrajna egy centiméternyi területet sem adhat fel, Stoltenberg hangsúlyozta:

a legtöbb háború tárgyalóasztalnál ér véget, de az, hogy a tárgyalóasztalnál mi történik, nagyon szoros összefüggésben van a hadszíntéri helyzettel.

Végső soron Ukrajna feladata lesz annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó, de hozzá kell segíteni ahhoz, hogy olyan helyzetbe kerüljön, amelyben lehetségessé válik számára, hogy elfogadható eredményeket érjen el a tárgyalóasztalnál – mondta a NATO főtitkára.

Hozzátette: Oroszországot Ukrajna katonai segélyezésével lehet rábírni arra, hogy üljön tárgyalóasztalhoz és fogadjon el egy olyan megoldást, amelynek alapján Ukrajna független, demokratikus európai ország marad.

A szélesebb értelemben vett biztonsági kihívásokról szólva Stoltenberg elmondta: a NATO továbbra is regionális védelmi szerveződés, amely azonban most már globális kiterjedésű fenyegetésekkel kénytelen szembesülni, és ezt az ukrajnai háború is egyértelműen demonstrálja.

Kína például segítséget nyújt az orosz hadigazdaság működtetéséhez, és ennek fejében „Oroszország zálogba adja saját jövőjét Pekingnek”

– fogalmazott a NATO-főtitkár.

Mindemellett igen jelentős haditechnológia-csere zajlik Oroszország és Irán, illetve Oroszország és Észak-Korea között is, jelezve, hogy mind szorosabb szövetség formálódik önkényuralmi hatalmak között – mondta Jens Stoltenberg a BBC-interjúban.