Egy hét alatt 380 orosz támadás Ukrajnában

Ezen a héten az orosz megszálló erők több mint 380 támadást indítottak ukrán városok és régiók ellen, ezért az ukrajnai emberéletek megóvása érdekében most égető szükség van légvédelmi rendszerekre és a fegyverekre – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati Facebook-üzenetében.

„A terroristák csak ezen a héten több mint 380 támadást hajtottak végre városaink és régióink ellen, és ez így megy ennek a háborúnak minden hetében. De megállítható a városaink, falvaink és lakosaik elleni mindennapos és szándékos orosz terror. Partnereink rendelkeznek minden szükséges rendszerrel, minden fegyverrel ahhoz, hogy Ukrajna megóvhassa az emberéleteket” – fogalmazott az államfő. Egyúttal köszönetet mondott azoknak a partnerországoknak, amelyek megértik a légvédelmi rendszerek szállításának fontosságát.

Ihor Terehov, a kelet-ukrajnai Harkiv polgármestere arról tájékoztatott a Telegramon, hogy szombatra virradóan két orosz drón csapódott be a megyeszékhelyen, aminek következtében négy helyi lakos megsérült, köztük egy gyerek. Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója később ezt úgy pontosította: az ukrán légvédelem által lelőtt Sahid drónok roncsai zuhantak le a város egyik kerületében, és kigyulladt egy kétszintes irodaház. Terehov délután közölte, hogy Oroszország újabb támadást indított Harkiv ellen.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a Telegramon arról számolt be, hogy a légvédelem megsemmisítette azt a 13 Sahid drónt, amely az éjjel Ukrajnát támadta.

Az ukrán védelmi minisztérium tájékoztatási központja szombaton közölte, hogy az elmúlt egy napban az orosz erők tíz ukrajnai régiót támadtak, 141 településre és 222 infrastrukturális létesítményre mértek csapást. A központ közlése szerint vannak halálos áldozatok és sérültek is a civilek között, számukat azonban még nem tudják pontosan.

A déli Herszon megye kormányzói hivatala arról adott hírt, hogy az orosz erők szombat reggel Beriszlavban drónnal megsemmisítettek egy teherautót, amely ivóvizet szállított a helyi lakosoknak. Az autó teljesen kiégett, de személyi sérülés nem történt.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napban 119 összecsapás volt a fronton. A helyzet a Donyeck megyei Avgyijivka és Bahmut környékén volt a legforróbb. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 473 ezret. Az ukrán erők pénteken megsemmisítettek egyebek mellett 12 orosz harckocsit, 46 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 31 drónt.

Már több sürgős fegyverszállítmányt kapott Ukrajna azóta, hogy az Egyesült Államok jóváhagyta az újabb katonai segítségnyújtási programot – számolt be az ukrán Unian hírügynökség a New York Times alapján. Az amerikai hírportál ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy több további fegyverszállítmány csak hónapok múlva érkezhet meg a frontra. A héten a brit külügyminiszter is hatalmas katonai támogatást ígért Kijevnek. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken arról beszélt: a nyugati vezetők napról napra sodródnak bele a háborúba.

Továbbra is égető szüksége lenne Ukrajnának lőszerutánpótlásra, annak ellenére, hogy a 61 milliárd dolláros amerikai segély első részlete a múlt hétvégén már megérkezett. A The New York Times értesülései szerint Kijev joggal aggódhat, mert akár hónapokba is telhet, mire olyan mennyiség érkezik a fegyverekből, amely elég jelentős ahhoz, hogy megerősítse a harctéren az ukrán védelmet. Pedig nyugati ígéretekből nincs hiány.

Évente hárommilliárd font (csaknem 1400 milliárd forintnyi) katonai támogatást ad Anglia Ukrajnának, amíg csak kell

– erről Kijevben beszélt a brit külügyminiszter. David Cameron azt is mondta, hogy London nem szól bele, hogy a fegyvereket hol használják fel és Ukrajnának joga van akár orosz területen lévő célpontokra is csapást mérni.

Az Index ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy Cameron megjegyzése éles fordulatot jelent Ukrajna egyik leghűségesebb támogatójának álláspontjában. Azt írták: a britek meglépték, amitől egész Európa tartott, eszkalálódhat a háború Ukrajnában. A portál arra hívja fel a figyelmet: Kijev nyugati szövetségesei, köztük az Egyesült Államok, eddig megtiltották az ukrán erőknek, hogy a nyugatról szállított fegyvereket Oroszországon belüli helyszínek ellen használják, mert féltek az eszkalációtól.

Moszkva szerint a brit lépés tovább növeli az ukrajnai konfliktus körüli feszültséget, és veszélyt jelent Európa biztonságára.

A francia elnök sem fogja vissza magát, ha Oroszország fenyegetéséről van szó. Emmanuel Macron a The Economist brit hetilapnak azt mondta, hogy Európa nem maradhat ki az orosz-ukrán háborúból. Megerősítette azt is, hogy

a Nyugatnak katonákat kell küldeni Ukrajnába.

„A háborúpárti nyilatkozatok valódi szándékot takarnak, Európában egyesek úgy beszélnek, mintha a háború egy teadélután lenne” – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök kiemelte: Magyarországot kétszer már belekényszerítették egy olyan háborúba, ami tragikusan pecsételte meg a jövőjét. Azt mondta, nem akartunk részt venni sem az első, sem a második világháborúban, a végén mégis azok között voltunk, akik a legmagasabb árat fizették.

„Nem fogjuk hagyni, hogy harmadszor is belekényszerítsék Magyarországot egy olyan háborúba, aminek a végén a magyarok isszák meg a háború levét. Ők szenvedik el a legsúlyosabb veszteségeket, vagy ők is súlyos veszteségeket szenvednek. Tehát ki fogunk tartani a békepárti álláspontunk mellett” – fejtette ki Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő a Kossuth Rádióban kiemelte: olyan megoldást kell találni, amiben az oroszok is benne vannak, és amiben mindenki biztonságban érzi magát.

Az EP-választások tétje, hogy hány voksot kapnak a háború-, és hányat a békepárti erők. Úgy fogalmazott: Magyarországon a békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz; akik a baloldalra szavaznak, a háborúra adják a voksukat.

Hagyományos értelemben egy választásnak arról kellene szólnia, hogy milyen képviselőket küldenek a választók az Országgyűlésbe, az önkormányzatokba, vagy éppen az Európai Parlamentbe.

A mostani voksolás viszont nem egy klasszikus választás lesz

– erről beszélt Pálfalvi Milán, a nézőpont intézet elemzője az M1-en.

„A tét nem kisebb, mint hogy a háborút támogatjuk-e, ahogy Európa jelenlegi vezetése ezt teszi, vagy pedig a béke mellett állunk, amit Magyarország képvisel. Ezért is vagyunk egyébként ‘szálka a köröm alatt’, és azért nem kedvelnek minket, vagy megbélyegeznek minket, magyarokat, mert mi a béke pártján állunk, és nem vagyunk hajlandóak belesodródni abba a háborús pszichózisba, amit az európai vezetőknél látunk” – fogalmazott Pálfalvi Milán.

Hozzátette: szemben az európai vezetőkkel, az európai emberek – csakúgy, mint a magyarok – békepártiak. Ennek jele, hogy az EU-ban erősödnek azok a pártok, amelyek a békét támogatják.

Az európaiaknak szárazföldi csapatokat kell küldeniük az ukrán háborús zónába, erről a francia elnök beszélt egy lapinterjúban. Emmanuel Macron azt mondta: Oroszország nem győzhet Ukrajnában. Közben a brit külügyminiszter Kijevben járt és éveken át tartó támogatást ígért. Azt mondta: az sem gond, ha a brit fegyvereket az ukránok orosz területen vetik be. A lengyelek is fokozták a háborús pszichózist, szerintük ugyanis a háborúnak nincs diplomáciai megoldása. Szakértők szerint egyre közelebb lehet Európa a nukleáris háborúhoz.

Ha nem vállalunk katonai konfliktust Oroszországgal, akkor Moszkva megtámadhatja a lengyeleket és a litvánokat, ezért nem zárok ki semmit – nyilatkozta a The Economistnak Emmanuel Macron, melyről a Mandiner számolt be.

A francia elnök megerősítette: kitart a nyugati szárazföldi csapatok Ukrajnába küldéséről szóló korábbi kijelentései mellett.

A harmadik világháború kitörésével fenyegető francia nyilatkozatra válaszul a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov figyelmeztette Emmanuel Macront: az ilyen kijelentéseknek komoly következményei lehetnek.

„Ez egy nagyon fontos és nagyon veszélyes kijelentés. Franciaország, amelyet a francia államfő képvisel, továbbra is folyamatosan arról beszél, hogy esetleg közvetlenül is részt vesz a helyszínen az Ukrajna körüli konfliktusban. Ez egy nagyon veszélyes tendencia” – fogalmazott a Dmitrij Peszkov.

A mostani már a sokadik Emmanuel Macron háborúpárti kijelentéseinek sorában. A francia elnök február óta beszél nyugati katonák Ukrajnába küldéséről, nemrég pedig már a nukleáris fegyvereket is szóba hozta.

Nemrég a NATO-főtitkár is beállt a háborúpárti európai vezetők sorába.

Jens Stoltenberg a hét elején felszólította a szövetség tagjait, hogy a saját érdekeiket is rendeljék alá Kijev igényeinek.

„Ha azzal a választással szembesülnek, hogy a saját üres készleteiket töltsék fel, megfelelve a NATO elvárásainak, vagy Ukrajnát segítsék, akkor az ukránok támogatásának kell elsőbbséget élveznie” – fogalmazott a NATO főtitkára, aki a fegyverszállítások fokozását is kérte.

Kedden aztán azt a javaslatot is megkapták a NATO tagjai, amely arról szólt, hogy a szövetség még 100 milliárd dollárt akar belepumpálni az ukrajnai háborúba. Szijjártó Péter külügyminiszter erről azt mondta:

a NATO öles léptekkel halad a vörös vonalak átlépése felé, amiben Magyarország nem hajlandó részt venni.

„Továbbra is azért fogunk küzdeni, hogy Magyarország kimaradhasson ebből az őrületből. Magyarország kimaradhasson a fegyverszállításokból, Magyarország kimaradhasson az ukrán katonák képzéséből, és Magyarország kimaradhasson ennek a 100 milliárd dollárnak az összegyűjtéséből és a háborúba történő belepumpálásából” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A Századvég tanácsadója szerint a vezető nyugati politikusok egyre többet beszélnek a nukleáris fegyverekről, pedig Moszkva korábban nem fenyegetett ezzel.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint beszédes, hogy az Egyesült Államok több európai országba is telepített atomtölteteket, majd provokációval vádolta Oroszországot, amikor Moszkva ugyanezt tette Fehéroroszországban.

„Az Orosz Föderáció ebben a kérdésben most, ami az atomháborút illeti, visszaüt. Először nem ők vetették föl – ez azt hiszem időbelileg tényszerű –, az esetleges nukleáris háború lehetőségét” – mondta az alkotmányjogász.

Szakértők úgy látják: az egyre fokozódó háborús helyzetben csak az amerikai és az európai uniós választások hozhatnak változást.