Az ukránok szerint visszaszorították az oroszokat

Az ukrán erők részben kiszorították a Harkiv megyei Vovcsanszkból az orosz megszállókat, az ukrán-orosz államhatár közelében fekvő város északi és északnyugati peremén pedig folytatódnak a védelmi hadműveletek – közölte legfrissebb kora délutáni helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.

A beszámoló szerint az orosz csapatok a megyeszékhely, Harkiv és Vovcsanszk között fekvő Lipci irányába próbálnak előrenyomulni. Orosz repülőgépek két csapást mértek Lipci és a megyeszékhely melletti Mala Danilivka térségére. Eközben az ukrán erők Vovcsanszk térségében visszaverték az orosz csapatok támadó műveleteit és részben kiszorították az ellenséges erőket a településről. „Az ellenséges veszteségekre vonatkozó adatok tisztázása folyamatban van” – tette hozzá a vezérkar.

Pár órával korábban kiadott jelentésében a vezérkar azt írta, hogy Harkiv megyében az oroszok a nap eleje óta nem folytatnak aktív hadműveleteket, és igyekeznek megvetni a lábukat az elért vonalon, illetve erőket csoportosítanak át. A beszámoló szerint az ukrán egységek felderítő eszközökkel azonosítják a támadók egyes csoportjait, az orosz tüzérség bevetési helyeit, és tűzkárt okoznak, hogy megakadályozzák az ellenséges erők és eszközök felhalmozódását Vovcsanszk északi részén. „Összességében az ellenség Harkiv irányú támadó hadműveleteinek 2024. május 10-i kezdete óta az orosz megszállók embervesztesége 615 halott és sebesült, továbbá 98 darab fegyver és katonai felszerelés semmisült vagy rongálódott meg” – tette hozzá a kijevi katonai vezetés.

Ihor Terehov, Harkiv városának polgármestere egy tévéműsorban elmondta, hogy egyelőre nem tervezik a lakosság evakuálását a megyeszékhelyről, éppen ellenkezőleg, a térség azon településeiről érkeznek oda emberek, ahol harcok zajlanak. „Több mint nyolc órán keresztül volt légiriadó, de nyugodtan vészelte át az éjszakát a város. Harkiv kiürítésről még nincs szó. Éppen ellenkezőleg, ma olyan embereket üdvözölünk a városban, akik olyan területekről érkeztek, ahol most aktív harci cselekmények zajlanak”. Elmondta, hogy már több mint hatezren érkeztek a városba. A menekülteket kollégiumokban helyezték el, és „mindent megadnak nekik, hogy többé-kevésbé védettnek érezzék magukat”. Nazar Volosin, a keleti országrészben harcoló csapatok Horticja elnevezésű hadműveleti és stratégiai csoportosításának szóvivője a tévéműsorban leszögezte, hogy Harkiv városa jelenleg védett.

Szerhij Szkibcsik, az ukrán 65. dandár sajtófőnöke az Ukrajinska Pravda hírportálnak cáfolta, hogy az orosz csapatok elfoglalták volna Zaporizzsja megyében Robotine települést. Szavai szerint az orosz csapatok a falu határában vannak. Napi szinten próbálnak betörtni a településre, de az ukrán katonák kiszorítják őket onnan. Hozzátette, hogy a településnél ádáz tűzharcok zajlanak.

Az ukrán állami határőrség sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy ukrán határőrök meghiúsították az orosz erőknek a szomszédos Donyeck megyében lévő offenzíváját Bahmut felé, megsemmisítve a katonai felszereléseket és az ellenséges gyalogosok egy csoportját. A jelentés szerint az oroszok szerdára virradó hajnalban két harckocsi és öt páncélozott szállítójármű segítségével próbálták megrohamozni a határőrség katonáinak állásait Bahmutnál. A határőrök megsemmisítettek egy T-64-es harckocsit, egy BTR-82-es páncélozott járművet és körülbelül tíz orosz gyalogost. Az összecsapásról videófelvételt is közzétettek a határőrszolgálat hivatalos Facebook-oldalán.

Vitalij Kim, a déli Mikolajiv megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy nap közben az orosz erők több csapást mértek a megye azonos nevű székhelyére, a támadásokban három helyi lakos sérült meg. Az orosz hadsereg ugyancsak csapást mért a szomszédos régióra, Herszon megye székhelyére. Roman Mrocsko, a város katonai közigazgatásának vezetője arról tájékoztatott, hogy megrongálódott egy többlakásos ház teteje, de senki sem sérült meg.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 487 ezret. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett 14 harckocsit, 23 tüzérségi rendszert és 30 drónt.

Az Egyesült Államok további 2 milliárd dollárral járul hozzá egy újonnan létrehozott alaphoz, amelynek célja az ukrán védelmi ipar fejlesztése és a fegyvervásárlás finanszírozása lesz – jelentette be Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán Kijevben, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján.

„Ma szeretném bejelenteni, hogy további 2 milliárd dollárnyi külföldi hadi finanszírozást is biztosítunk Ukrajnának. Ezt az első ilyen alapba, a Védelmi Vállalkozási Alapba fektetjük be” – fejtette ki Blinken.

Elmondta, hogy az alapból fogják fedezni az Ukrajnának szükséges fegyverek és katonai felszerelések beszerzését – nemcsak az Egyesült Államokból, hanem más partnerországoktól is -, és ebből fektetnek be az ukrán hadiipar fejlesztésébe, hogy Ukrajna több fegyvert tudjon gyártani „önmaga és mások számára”.

„Az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy Ukrajna megnyerje ezt a háborút, és ezt az általunk nyújtott és továbbra is nyújtott példátlan mértékű támogatásunk is bebizonyította” – hangoztatta.

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok megengedi-e amerikai fegyverek oroszországi területek elleni bevetését, Blinken megismételte, hogy az Egyesült Államok elvileg nem ellenzi az Oroszországi Föderáció elleni csapásokat. „Egyértelműen körvonalaztuk politikánkat, de ezt a döntést Ukrajnának meg kell hoznia. Mi biztosítani fogjuk, hogy Ukrajna rendelkezzen a csatatéren való sikerhez szükséges fegyverekkel” – válaszolta.

Az amerikai diplomata kétnapos kijevi látogatása alatt előző nap a kijevi politechnikai intézetben tartott előadásán kijelentette, hogy az Egyesült Államok jövőbeni kétoldalú biztonsági egyezménye Ukrajnával számos területen fog katonai segítségnyújtást tartalmazni, és segít Ukrajnának közelebb kerülnie a NATO-tagsághoz.

„Tíz évre szóló megállapodásunk értelmében az Egyesült Államok számos létfontosságú területen támogatja Ukrajna védelmét és biztonságát a repüléstől a légvédelemig, a drónoktól az aknamentesítésig”

– emelte ki.

Kitért arra is, hogy egy jövőbeli támadás esetén milyen konzultációs mechanizmust biztosít a megállapodás: „ha Oroszország vagy bárki más megtámadja Ukrajnát, azonnal a legmagasabb szinten fogunk együttműködni Ukrajnával, hogy megállapodjunk a fenyegetésre adott legjobb válaszról” – szögezte le.

A szerdai sajtótájékoztatón Blinken közölte: arra számít, hogy az ukrán és az amerikai elnöknek a következő hetekben alkalma lesz találkozni. Azt ugyanakkor nem részletezte, hogy pontosan mikor jöhetne létre a találkozó. „Többek között kétoldalú biztonsági megállapodást szeretnénk aláírni, és ennek küszöbén állunk” – mondta.

A Jevropejszka Pravda ukrán hírportál hozzáfűzte: Volodimir Zelenszkij elnök nyáron várhatóan az Egyesült Államokba látogat, hogy részt vegyen a NATO-csúcson, amelyet július 9-11-én Washingtonban tartanak.

Lettország 10 millió euróval (3,8 milliárd forint) járul hozzá ahhoz a cseh kezdeményezéshez, amelynek keretében 800 ezer tüzérségi lövedéket terveznek beszerezni az Európai Unión kívüli országokból Ukrajna számára – közölte kedden Evika Silina lett miniszterelnök és védelmi minisztere, Andris Spruds.

Hozzátették, hogy a balti ország júniusban nagyjából ezer drónt is átad a kijevi vezetésnek.

Kijev hónapok óta tüzérségi lőszerek hiányára panaszkodik.

Minimális emberveszteséggel kell elérni az ukrajnai „különleges hadművelet” katonai és politikai céljait – hangoztatta a kinevezéséről az orosz parlament felsőházának plenáris ülésén megtartott konzultáción Andrej Belouszov védelmiminiszter-jelölt.

„A különleges hadművelet folytatásának feltételei között a legfontosabb feladat természetesen továbbra is a győzelem elérése, az elnök által meghatározott katonai és politikai célok megvalósítása. Ugyanakkor ezt külön hangsúlyozni szeretném: minimális emberveszteséggel” – mondta Belouszov.

Egy másik feladatának a harcoló orosz erők korszerű fegyverellátását nevezte, beleértve a tüzérségi lőszereket, rakétákat, a személyi védelem és a speciális kommunikáció eszközeit, drónokat és az elektronikus hadviselés eszközeit.

Hangsúlyozta, hogy ez világos és összehangolt tervezést igényel, és minden élenjáró fejlesztést és hatékonysági elképzelést a győzelem elérésének és az orosz hadsereg előtt álló feladatok teljesítésének érdekébe kell állítani.

A miniszterjelölt hozzátette, hogy az ukrán hadsereg megelőzése érdekében új hadműveleti módszereket kell gyakorolni. Hozzátette, hogy az ellenség gyorsan tanul, és a mind modernebb technológiák alkalmazása miatt a helyzet szó szerint hetente változik.

Ugyancsak kiemelt feladatának nevezte meg a fegyveres erők személyi állományának feltöltését. Ugyanakkor külön hangsúlyozta, hogy nincs szó mozgósításról. Kiemelten foglalkozott a katonáknak járó juttatások időben való kifizetésének, lakhatásuknak és egészségügyi ellátásuknak a kérdésével is.

Feladatként fogalmazta meg, hogy növelni kell az állami katonai megrendelések teljesítésének hatékonyságát, hogy fokozatosan át kell térni a normatív elvű munkára és meg kell erősíteni az árképzés ellenőrzését. A katonai képzés témájára kitérve azt hangoztatta, hogy ezt a területet is folyamatosan fejleszteni kell, figyelembe véve az ukrajnai háború tapasztalatait.

Emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin elnök feladatául tűzte ki a fegyveres erők gazdaságának teljes integrációját az ország gazdaságába, ami szerinte a katonai kiadások hatékonyságának javítását jelenti, de nem válogatás nélküli csökkentést.

Belouszov megfogadta, hogy nem kíméli majd egészségét, sőt, ha kell, az életét sem a kitűzött feladatok megoldása érdekében. Hozzátette, hogy mindig is az a vasszigorú elv vezérelte, hogy „hibázni lehet, de hazudni nem”.

A 65 éves Andrej Belouszov 2006-2008 között a gazdaságfejlesztési miniszterhelyettes, ezt követően pedig az orosz kormány gazdasági és pénzügyi osztályának igazgatója volt. 2012-től gazdaságfejlesztési miniszterként dolgozott, majd 2013 júniusában elnöki tanácsadó lett.

Öt év múlva megerősítették ezen a poszton, 2020 januárjában pedig első miniszterelnök-helyettesnek nevezték ki. Szergej Sojgu, aki Belouszov elődje volt a miniszteri poszton, az orosz biztonsági tanács titkára lett.