Az ukránok nem akarnak hazamenni Nyugat-Európából

Két felmérés is készül az utóbbi időszakban, amely sokat elárul arról, hogy az orosz–ukrán háború mennyire megváltoztatta egész Európa életét. Az egyik felmérés szerint a lengyelek hazaküldenék a katonaköteles férfiakat, míg a másik szerint az ukrán menekültek kétharmada az orosz–ukrán háború után sem térne haza - írja a Magyar Nemzet.

Rengeteg ukrán menekült akkor sem térne haza, ha véget érne az orosz–ukrán háború (Fotó: Vyacheslav Madiyevskyy)

A lengyelek több mint fele támogatja, hogy a hadköteles ukránok visszatérjenek hazájukba – derül ki a Rzeczpospolita című lap számára készített  felmérésből, amelyet az IBRiS cég készített, és amelyre a Remix News hívta fel a figyelmet. A megkérdezettek 51 százaléka szerint Lengyelországnak vissza kellene küldenie a hadköteles korú ukrán férfiakat, 39 százalék ellenzi, 10,3 százalék pedig bizonytalan.

Az orosz–ukrán háború közepette az ukrán kormány nemrégiben elrendelte, hogy a 18–60 év közötti férfiak csak Ukrajnán belül kaphatnak útlevelet, ezzel is ösztönözve a potenciális mozgósításhoz való visszatérésüket.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter korábban hangsúlyozta, hogy a külföldön tartózkodás nem mentesíti az állampolgárokat a hazájuk iránti kötelezettségeik alól. Kijelentette, hogy az ukránok jogainak és érdekeinek védelme külföldön továbbra is prioritás a külügyminisztérium számára, de az orosz agresszióval szemben a legfőbb prioritás a nemzetvédelem.

A Remix News hírportál felidézte, hogy Radoslaw Sikorski lengyel külügyminisztert nemrég arról kérdezték, hogy Ukrajna számít-e Varsó segítségére a hadköteles ukránok hazaszállításában. Sikorski azt válaszolta, hogy azt Ukrajnának kell kezdeményeznie, mivel ez etikailag összetett kérdés. – Ugyanakkor megértjük, hogy Ukrajnának szüksége van a honvédekre, hogy megvédje a hazáját – fogalmazott a külügyminiszter.

Az orosz–ukrán háború után is maradnának

Egy másik közvélemény-kutatásból pedig az derült ki, hogy a Lengyelországban, Németországban és Csehországban élő ukrán menekültek kétharmada elégedett új életével, és az őket befogadó országban kíván állampolgárságot szerezni. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet múlt hónapban végzett felmérése szerint a fent említett európai országokban élő felnőtt ukrán menekültek 28 százaléka „teljesen elégedett” új környezetével, míg 38 százalékuk „elégedett”.

Az ukrán menekültek 12 százaléka már benyújtotta az állampolgárság kérelmezéséhez szükséges dokumentumokat a három országban, míg 45 százalékuk tervezi ezt. Eközben 7 százalékuk már rendelkezik állampolgársággal egy másik országban, 34 százalékuk pedig nem tervezi annak kérelmezését. 

Nem megvalósítható a hadköteles ukrán férfiak Ukrajnába való visszaküldését célzó javaslat – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter szerdán Prágában.

A cseh diplomácia vezetője a TOP 09 kormánykoalíciós párt felvetésére reagált. A jobboldali párt néhány napja azt közölte, hogy a kormánykoalíció legközelebbi ülésén felveti ezt a témát.

Jan Lipavsky, a Kalózpárt képviselője a szerdai kormányülés előtt újságíróknak azt mondta, nem érti, hogyan lehetne egy ilyen javaslatot megvalósítani.

Hangsúlyozta, hogy

„nagyon érzékeny kérdésről van szó”, amelynek fejleményeit a cseh diplomácia nagy figyelemmel követi, és követik azt a vitát is, amely erről a szomszédos országokban is folyik.

Vít Rakusan belügyminiszter, a szintén kormánykoalíciós Polgármesterek és Független Személyiségek (STAN) pártjának elnöke korábban közölte, hogy a kormányzat párbeszédet folytat az ellenzékkel az ukrán menekültek csehországi tartózkodását szabályozó úgynevezett lex Ukrajna szigorításáról. „A hadköteles személyek visszaküldése hazájukba a nemzetközi jog szerint jelenleg nem lehetséges” – mutatott rá a CNN Prima News kereskedelmi hírtelevízióban a belügyminiszter.

A prágai sajtó szerint jelenleg több tízezer hadköteles ukrán férfi él Csehországban. A TOP 09 álláspontja szerint visszaküldésük hazájukba az Ukrajnának nyújtott segítség újabb formája lehetne.

Míg az Európai Unió polgárainak 59 százaléka harcolna a hazájáért a saját országa területén, az országhatárokon kívül alig több mint a negyedük (27 százalékuk) ragadna fegyvert, sőt, ha uniós országok katonáinak ukrajnai szerepvállalásáról van szó, elsöprő elutasítottság látható (69 százalék) – olvasható a Századvég Európa Projekt kutatásában, amelynek részleteit szerdán ismertette az MTI.

A felmérésben azt írták, hogy az európai politikai térben az elmúlt hónapokban számottevően erősödött a háborús retorika: az Európai Unió, illetve Nyugat-Európa számos vezető politikusának nyilatkozatai – a béketárgyalások előmozdítása helyett – a háborús berendezkedés kialakítására, az európai országok háborús érintettségének vizionálására irányultak, azt sugallva, hogy Ukrajna katonai támogatása elengedhetetlen az uniós tagállamok védelméhez.

Többek között Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a háborús gazdálkodásra való átállást szorgalmazta, Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pedig rögzítette, hogy „már nem fantázia többé egy kiterjedt európai háború”. Ezenfelül Boris Pistorius német védelmi miniszter a sorkötelezettség újbóli bevezetését fontolgatja, miközben az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber ugyancsak a kötelező sorkatonai szolgálat mellett tört lándzsát

– sorolták.

Úgy folytatták, hogy a közvélemény-kutatás tanúsága szerint Európában a harci hajlandósághoz fűződő lakossági attitűdök gyökeresen eltérnek az országhatárokon belüli, illetve az azokon kívüli esetleges fegyveres küzdelem tekintetében.

A felmérés kitért arra, hogy az uniós válaszadók 59 százaléka harcolna a hazájáért a saját országa területén, azonban 27 százalékuk erre nem lenne hajlandó.

Ehhez képest az országhatárokon kívül az uniós polgárok alig több mint negyede (27 százaléka) fogna csak fegyvert, míg 54 százalékuk elutasítaná ezt. Másképpen fogalmazva kevesebb mint fele annyi európai harcolna az országa határain túl, mint a saját hazája területén – írták.

Országok szerinti bontásban megállapítható, hogy a hazájuk saját országhatárokon belüli fegyveres védelmére hajlandók aránya minden uniós tagállamban meghaladja azoknak a hányadát, akik ettől elzárkóznak.

Az országhatárokon belüli fegyveres védelem tekintetében magas lakossági hajlandósággal találkozhatunk egyebek mellett Litvániában (74 százalék), Észtországban és Magyarországon (70-70 százalék) – tették hozzá.

A kutatás szerint a saját országa határain kívüli fegyveres harcot pártolók aránya egyetlen uniós tagállamban sem éri el az 50 százalékot, és egyedül Litvániában (46 százalék) haladja meg a lépést ellenzők táborát (28 százalék).

A sorkatonai szolgálat esetleges visszaállítása miatt az európai közbeszéd fókuszába kerülő Németországban mindössze a megkérdezettek 23 százaléka ragadna fegyvert az országhatárokon túl, ezzel szemben 10-ből 6 német (60 százalék) elzárkózna ettől.

Hangsúlyozták továbbá, hogy

a saját országuk határain kívüli katonáskodást leginkább a magyarok (75 százalék), illetve az osztrák és belga válaszadók (66-66 százalék) ellenzik.

A kutatás kitért az európai katonai erők ukrajnai bevetésének kérdésére is: az uniós megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) elutasítja, hogy az országa katonákat küldjön Ukrajnába, ugyanakkor 25 százalékuk nem kifogásolná ezt.

Ezenfelül a háborús beavatkozással egyetértők hányada az Európai Unió egyetlen tagállamában sem haladja meg az intervenciót ellenzők táborát; a legnagyobb arányban a magyarok (91 százalék) és a bolgárok (86 százalék) zárkóznak el attól, hogy Kijevet katonák küldésével támogassák – áll a kutatásban.