kulcsár edina
Egy francia közvéleménykutatás eredményei.
Világháborútól tartanak az európaiak és az illegális bevándorlás elleni erősebb fellépést sürgetik. Ez derül ki abból a felmérésből, amelyet hétvégén tett közzé egy francia közvéleménykutató cég. Az összes válaszadó 62 százaléka tart attól, hogy világháború robban ki. A felmérés szerint tízből hét európai állampolgár szerint túl sok bevándorlót fogadott be a hazája és a válaszadók 85 százaléka mondta azt, hogy több intézkedésre van szükség a bevándorlás elleni küzdelemben. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1-en azt mondta: nem az a megoldás, hogy a migránsokat oda telepítik, ahol eddig nem volt probléma.
Sikertelen próbálkozás után, a horvát határ irányából, csalódottan gyalogolnak vissza a táborba a migránsok Bosznia-Hercegovinában az M1-en mutatott felvételen. Illegálisan akartak átszökni az Európai Unióba, de nem sikerült nekik. A csoport egyik algériai tagja azt mondta az M1-nek, nagyon sok gondja van az EU-val, és ha egyszer sikerül eljutnia a célországig, mindenért bosszút fog állni.
„Harcolni fogunk mindenki ellen, aki problémát okoz nekünk. Az én apámnak rengeteg pénze van. Ő milliomos. Ezek az emberek tönkre tesznek minket, de eljött az idő, hogy odavigyük a bombát” – mondta mérgesen egy algériai migráns.
Bosznia-Hercegovinában jelenleg több ezren várják a továbbjutást, de új csoportok is folyamatosan érkeznek. A legnépszerűbb célországaik Németország, Franciaország és Olaszország.
Csakhogy ezek az országok jelenleg is túlterheltek. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a napokban egy interjúban már közölte:
Az Európai Unióban mégis az új migrációs paktumban látják a megoldást. Ez szolidaritást és közös felelősségvállalást ír elő. De azt is kimondja, hogy a tagállamoknak választaniuk kell:
Magyarország azonnal közölte: ellenzi a tervet. Emmanuel Macron pártjának EP-listavezetője viszont most egy a televíziós vitaműsorban kijelentette, hogy –Franciaországhoz hasonlóan – Magyarországnak és más közép-európai országoknak is migránsokat kellene befogadniuk.
„Miért mindig szisztematikusan Franciaországnak kell befogadnia a menedékkérőket?” – tette fel a kérdést Valérie Hayer, majd úgy folytatta: „Miért nem Orbán Viktornak? A cseheknek? A szlovákoknak? A románoknak? A lengyeleknek? Ez lenne a szolidaritás”– sorolta.
Azok az országok, amelyekbe túl sok illegális migráns érkezett az elmúlt tíz évben, most már szabadulnának tőlük – erről a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója beszélt az M1-en. Bakondi György rámutatott: nem az a megoldás, hogy oda telepítsék őket, ahol eddig nem volt probléma.
„Egy közös megoldásra volna szükség, és ezen belül azon magyar tapasztalatoknak a messzemenő figyelembe vételére, amelyet 2015 óta az illegális migránsok elleni küzdelemben szereztünk, ez a határok szigorú őrizete, és a menekültkérelmek Európai Unión kívüli benyújtásának lehetősége” – mondta Bakondi György, aki hozzátette: az EU migrációs paktumának minden eleme a mágnes hatást erősíti, így nem lehet tőle azt várni, hogy javítana a migrációs helyzeten. Rámutatott:
Azt, hogy mit gondolnak a saját biztonságukról, hazájukról és az idegenek befogadásáról. Erről pedig számos felmérés készült az elmúlt időszakban.
Orosz–ukrán háború és illegális bevándorlás – ezektől tartanak leginkább az európaiak – erről a Magyar Nemzet számolt be. A lap egy francia közvélemény-kutató cég felmérését közölve rámutatott:
A válaszadók zöme mondta azt, hogy több intézkedésre van szükség a bevándorlás elleni küzdelemben.
Az európaiak problémái között a legfontosabbak között szerepelt az orosz–ukrán háború is. A megkérdezettek 38 százaléka szerint jelent súlyos problémát a konfliktus. Az összes válaszadó 62 százaléka tart attól, hogy világháború robban ki.
A migrációs válság a magyar EU elnökség prioritásai közé fog tartozni – mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtökön az M1 Ma reggel című műsorában.
Július elsején veszi át Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Bakondi György elmondta: kiemelkedő jelentősége lesz a migrációnak, „hiszen az európai emberek mindennapjait súlyosan terhelő, komoly veszélyt, komoly szociális, társadalmi változásokat elindító jelenségről van szó”.
Hozzátette: ha rangsorolni kell, akkor a legfontosabb kérdés nyilván a háború, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ezt megelőzzék, „és igyekezzünk olyan politikusokat megválasztani az Európai Unióba a június 9-i választáson, akik a béke mellett fognak tevékenykedni, és meg kívánják oltalmazni az európai emberek életét és biztonságát”.
Bakondi György optimistának nevezte Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos azon kijelentését, hogy ez jó rendszer lesz, mint mondta, nem tudja, milyen ténybeli alapokon nyugszik ez a megközelítés.
Kifejtette: az unió két feladatra csoportosított komoly pénzügyi forrásokat, egyrészt, hogy ellenőrizzék a tagállamokat, másrészt, hogy a választásokat megelőzően „propagálják a reményt”, hogy eddig voltak hibák, de most már kijavítják ezeket.
A főtanácsadó szerint két fontos magyar tapasztalatot nem vettek figyelembe: nem szabad jogellenesen érkezőket beengedni az Európai Unió területére, valamint a menekültjog iránti kérelmüket az EU határán kívül kell, hogy benyújtsák. Ez az a két tényező, amely a távoltartást, a jogellenesség megakadályozását biztosítja, a migrációs paktum lépései nem ebbe az irányba mutatnak – szögezte le.
A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában csütörtökön a főtanácsadót szintén az új migrációs és menekültügyi paktumról kérdezték. Bakondi György szerint az unió illetékes vezetői a kvóták szerinti elosztástól várnak eredményt.
– fogalmazott.
Kitért az interjúban arra is, hogy azok a menekültek, akik védelmet kaptak, és már legálisan tartózkodnak egy országban, szavazhatnak az önkormányzati választáson, az állampolgársággal rendelkezők pedig szavazhatnak az országgyűlési választásokon is.
Bakondi György kifejtette, nyilván nem lehet eldönteni, kikre szavaznának, de az biztos, hogy muszlim hívők tömege nemzeti, keresztény, konzervatív pártra nem fog szavazni. Mint mondta, tavaly az EU-ban egymillióan nyújtottak be menekültkérelmet.