Az ENSZ-főtitkár az újabb izraeli offenzíva ellen

António Guterres ENSZ-főtitkár pénteken felszólította az izraeli hadsereget, hogy ne terjessze ki a Gázai övezetben fekvő Rafah városa ellen indított támadását.

A helyzet Rafah városában kritikus, mivel a légicsapások Gáza egész déli részén folytatódnak – mondta a főtitkár pénteken a kenyai fővárosban, Nairobiban tartott sajtótájékoztatóján.

Az ENSZ pénteken arra figyelmeztetett, hogy napokon belül leállásra kényszerülhetnek a segélyszervezetek a Gázai övezetben az egyre fokozódó élelmiszer- és üzemanyaghiány miatt.

Az ENSZ palesztin menekülteket segélyező ügynöksége (UNRWA) ugyanakkor azt közölte, hogy mintegy 110 000 ember hagyta már el a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városát, mióta az izraeli hadsereg megkezdte műveleteit a térségben. Az Egyiptom felé vezető rafahi határátkelő továbbra is zárva van a humanitárius segélyszállítmányok előtt.

Az izraeli hadsereg hétfő este nyomult előre szárazföldi csapataival Rafah keleti részén, miután felszólította az ott lakókat, hogy hagyják el a területet.

Magyarország Izrael mellett szavazott

Az ENSZ-közgyűlés megszavazta pénteken azt az arab-palesztin határozattervezetet, amely új jogokat biztosít a palesztinoknak a világszervezetben. A határozattervezetre kilenc ország nemmel szavazott, köztük Magyarország, Izrael és az Egyesült Államok is.

A tervezet jóváhagyása 143 igennel, 9 nemmel és 25 tartózkodással a 193 tagország képviselőiből álló testületben gyakorlatilag annak a kifejeződése, hogy a tagországok támogatják a palesztinok azon törekvését, hogy egyszer elnyerjék a teljes jogú ENSZ-tagságot, ami elvezethet államiságukhoz is.

Az elfogadott határozat nem adja meg a teljes jogú tagságot a palesztinoknak, csak azt ismeri el, hogy jogosultak ezt megkapni, és leszögezi, hogy „minél előbb meg is kell azt kapniuk”.

Ezenkívül a közgyűlés azt javasolta a Biztonsági Tanácsnak, hogy „kedvező kimenetellel vizsgálja felül korábbi döntését”, amelyben az Egyesült Államok vétójával elutasította a palesztin állam elismerését.

„Békét és szabadságot akarunk” – jelentette ki a közgyűlésben Rijád Manszúr palesztin ENSZ-nagykövet.

Az ENSZ Alapokmánya szerint a tagság nyitott minden „békeszerető állam” előtt, amely elfogadja a dokumentumban foglalt kötelezettségeket, és képes és kész ezeket betartani.

„Ameddig önök közül sokan zsidógyűlölők, addig nem igazán törődnek azzal, hogy a palesztinok nem békeszeretők” – jelentette ki Manszúr után felszólalva Gilád Erdan, Izrael állandó ENSZ-képviselője. Szégyelljék magukat! A világszervezet legnagyobb testülete „a korunk Hitlere vezette palesztin terrorállam létesítésének küszöbén áll” – tette hozzá a Hamász terrorszervezetre utalva.

„Megnyitották az ENSZ-t a modern nácik és a népirtó dzsihadisták előtt, akik egy iszlamista államot akarnak létesíteni Izrael egész területén, és meg akarnak gyilkolni minden zsidó férfit, nőt és gyermeket” – hangoztatta Erdan. A teljes jogú ENSZ-tagsági kérelmet előbb a 15 tagú Biztonsági Tanácsnak, majd a közgyűlésnek kell jóváhagynia.

Robert Wood, az amerikai ENSZ-nagykövet helyettes a szavazás után a közgyűlésben kijelentette, hogy az ENSZ-ben és a helyszínen hozott egyoldalú lépések nem segítik elő a kétállami megoldást.

„A szavazatunk nem a palesztin államiság ellenzését tükrözi, világossá tettünk, hogy támogatjuk és ésszerűen elő akarjuk ezt mozdítani. Ellenkezőleg, ez annak az elismerése, hogy az államiság kizárólag a felek között tartott közvetlen tárgyalásokból eredő folyamat eredménye lehet” – tette hozzá.

A pénteken elfogadott közgyűlési határozat révén a palesztinok 2024 szeptemberétől bizonyos pótlólagos jogokhoz és privilégiumokhoz jutnak, így helyet kapnak az ENSZ-tagok között a közgyűlés termében, de továbbra sincs szavazati joguk a testületben.

A szavazás után Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke közleményben hangsúlyozta, hogy „Palesztina továbbra is kitart a teljes jogú ENSZ-tagság elérése mellett”. A Palesztin Hatóság külügyminisztériuma üdvözölte a közgyűlési határozat elfogadását, hozzátéve: bizonyítékát látja a dokumentumban annak, hogy Palesztina megérdemli (.) a teljes jogú tagság elérését.

Az izraeli külügyminiszter közleménye szerint a közgyűlés határozata„ a Hamász gyilkosait és erőszaktevőit jutalmazza”, és aláaknázza az iszlamista palesztin mozgalom által október 7-én túsznak elrabolt emberek kiszabadítását. „Az üzenet, amelyet az ENSZ e fájdalommal teli térségnek küld, nem más, mint hogy az erőszak kifizetődő” – írta Jiszráel Kac a X közösségi portálon.

Az önálló palesztin állam elismerését Mahmúd Abbász 2011-ben hivatalosan kérte az ENSZ-től. A kérdésről akkor nem szavaztak, mert a palesztin fél nem tudta felmutatni kérelméhez a BT 15 tagállamából minimum 9-nek a támogatását.

Az izraeli hadsereg (IDF) újabb evakuálásokat rendelt el szombaton Rafah városában, valamint közölte, hogy a Gázai övezet északi részén is benyomul egy olyan területre, ahová a Hamász átcsoportosítja erőit.

Az IDF arab nyelvű szóvivője, Avihaj Adrei arra szólította fel a Dzsbalija és Bejt Laíja nevű településeken és a környező területeken élő palesztinokat, hogy hagyják el otthonaikat és menjenek a Gáza város nyugati részén lévő óvóhelyekre, mert „veszélyes harci övezetben” tartózkodnak, ahol a hadsereg „nagy erővel” fog lecsapni.

Az IDF szombati tájékoztatása szerint a május 6-án kiadott kitelepítési felhívás óta 300 ezer palesztin hagyta el Rafahot és indult el az al-Mavaszi humanitárius zónába, amely a várostól néhány kilométerre nyugatra található.

Mindeközben heves összecsapások zajlanak a fennmaradt erőit a héten újfent átcsoportosító Hamász és az izraeli hadsereg között a Gázai övezet északi részén is, azon a területen, ahol az IDF tavaly év végén megkezdte szárazföldi hadműveletét az övezetben.

A palesztin egészségügyi hatóságok szombatra virradóra három különböző éjszakai légicsapásról számoltak be a Gázai övezet középső részén, amelyekben a jelentés szerint legalább 19 ember, köztük nyolc nő és nyolc gyermek vesztette életét.

Miközben az izraeli hadsereg kiterjeszti hadműveleteit a Gázai övezetben, Rafah ellen tervezett teljes körű offenzívája – noha egyre súlyosabb harcok jellemzik – egyelőre a déli város külső területeire koncentrálódik.

Mintegy 110 000 ember hagyta el a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városát, mióta az izraeli hadsereg megkezdte műveleteit a térségben – közölte az ENSZ közel-keleti palesztin menekülteket segélyező ügynöksége (UNRWA).

„Az UNRWA becslései szerint mostanra mintegy 110 000 ember menekült el Rafahból biztonságot keresve” – közölte a szervezet.

Az Egyiptom felé vezető rafahi határátkelő továbbra is zárva van a humanitárius segélyszállítmányok előtt – közölte a palesztin határőrség.

Az izraeli hadsereg közlése szerint továbbra is csapatokat állomásoztatnak Rafah városának keleti részén és a Gázai övezet központjában lévő Zejtúnban. A rafahi átkelő palesztin oldalán zajló harcok során a hadsereg több terrorista sejtet is felszámolt.

Meghaladta a száz tonnát a légi úton a Gázai övezetbe juttatott brit élelmiszersegély mennyisége.

A londoni védelmi minisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint a brit királyi légierő (RAF) eddig tizenegy alkalommal dobott le segélycsomagokat a palesztinok lakta Gázai övezetben.

A csütörtökön végrehajtott legutóbbi művelet során 12 tonna élelmiszer jutott be az övezet északi térségébe, és a RAF A400M típusú katonai teherszállító repülőgépei ezzel együtt eddig összesen 110 tonna élelmet dobtak le ejtőernyővel a helyi lakosság számára – áll a brit védelmi tárca ismertetésében.

A minisztérium szerint az eddigi tizenegy csomag azonnal felhasználható készételeket, vizet, rizst, konzervtermékeket és lisztet tartalmazott.

A tájékoztatás kiterjed arra is, hogy a gázai légi segélyműveletekhez a brit légierő 120 ejtőernyőt használt fel. Nagy-Britannia márciusban kezdte el a gázai lakosság számára összeállított élelmiszercsomagok ledobását az övezet különböző pontjain. A RAF teherszállító repülőgépei a jordániai Ammánból szállnak fel.

A londoni védelmi minisztérium csütörtök esti tájékoztatása szerint az így bejuttatott szállítmányokat a Gázai övezet északi partjai mentén dobják le. A ledobási zónákat előzőleg rendszeresen átvizsgálják, nehogy civilek sérüljenek meg a művelet során.

David Cameron brit külügyminiszter a védelmi tárca ismertetéséhez fűzött nyilatkozatában leszögezte ugyanakkor, hogy a szükséges mennyiségű humanitárius segélyt csak szárazföldi úton lehet bejuttatni a Gázai övezetbe.

Cameron szerint biztató módon emelkedik az övezetbe bejutó segélyszállító teherautók száma, de további lépésekre van szükség annak érdekében, hogy még több segélyszállítmányt lehessen átjuttatni és biztonságosan szétosztani. Grant Shapps brit védelmi miniszter a tájékoztatáshoz fűzött állásfoglalásában leszögezte: London nyomást gyakorol Izraelre további szárazföldi átkelők megnyitása érdekében.

Nagy-Britannia eddig több mint kétezer tonna élelmiszert juttatott szárazföldi úton a Gázai övezetbe, és a térségbe küldött egy teljesen felszerelt tábori kórházat is brit orvosi és ápolószemélyzettel.

A Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet tavaly október 7-én Izrael déli térségében példátlan terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsebesültek.

A Hamász fegyveresei a Gázai övezetbe hurcoltak 240 túszt, akiknek a többsége még mindig nem került haza. Izrael ezután átfogó hadműveleteket kezdett az övezetben azzal a meghirdetett céllal, hogy felszámolja a Hamász politikai és katonai gépezetét.

Az izraeli légierő Rafah térségében több olyan területet is megtámadott, ahonnan az elmúlt napokban rakétákat és aknagránátokat lőttek ki Izraelre. A Kerem Salom-i áruforgalmi határátkelőt is célba vették, amely fontos átkelőhelyként szolgál a humanitárius segélyeknek a blokád alatt álló tengerparti sávba történő bejutásához.

Hétfőn az izraeli hadsereg felszólította Rafah keleti részének lakóit, hogy hagyják el a területet. A városban több mint egymilló ember keresett menedéket a Gázai-övezet többi részén dúló harci cselekmények elől.

A Hamász palesztin iszlamista szervezet felfüggesztette a kairói tűzszüneti és fogolycsere-tárgyalásokat Izraellel amiatt, hogy utóbbi elindította szárazföldi támadását a Gázai övezet déli határán található Rafah város ellen. Emiatt el is utaztak az egyiptomi fővárosból mind a felek, mind a közvetítők. Erről Izzat ar-Risek, a Hamász politikai irodájának egyik tagja számolt be.

Azt a megállapodástervezetet, amelyről most tárgyaltak, Katar és Egyiptom mint közvetítők dolgozták ki. A Hamász módosítani akart rajta, de Izrael ezt nem fogadta el. Így a közvetett tárgyalások minden résztvevője – amerikai részről a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője – is távozott Kairóból.

A Jediót Ahronót című izraeli újság hírportálja, a ynet szerint a Hamász továbbra is érdekelt a tárgyalások folytatásában, a rafahi hadművelet miatt állt el azoktól. Ezt a Hamászt képviselő Izzat ar-Risek is megerősítette, hozzátéve, hogy a szervezet továbbra is jó kiindulópontnak tartja a közvetítők tűzszüneti javaslatát.

A Hamász fegyveresei még mindig 132 olyan izraelit tartanak fogva a Gázai övezetben, akit tavaly október 7-i terrortámadásuk alkalmával túsznak elhurcoltak oda. Nem lehet tudni, hogy mind a 132-en életben vannak-e.