Amerika felfüggesztett egy Izraelnek szánt fegyverszállítást

Az Egyesült Államok valóban felfüggesztett egy bombaszállítmányt Izrael számára a rafahi katonai készülődés miatt – ismerte el Lloyd Austin védelmi miniszter szerdán a kongresszusban tartott meghallgatáson.

A korábban a sajtóban már megjelent információkat megerősítve a Pentagon vezetője elmondta, hogy nagy robbantótöltetű bombákról van szó, így 1800 darab 1000 kilogramm, és 1700 darab 250 kilogramm súlyú eszközről.

Lloyd Austin a meghallgatáson kifejtette, hogy

az Egyesült Államok továbbra is biztosítani fogja Izrael számára a védelemhez szükséges eszközöket, de felülvizsgál bizonyos rövid távú biztonsági segítséget a palesztin lakosságú Rafahban történtek fényében.

Hozzátette: az amerikai kormány világossá tette korábban, hogy nem támogat nagyszabású katonai akciót a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban anélkül, hogy Izrael hiteles és kivitelezhető tervet mutatna be az ott tartózkodó civil lakosság védelmére.

A védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy egyelőre nincs végleges döntés a felfüggesztett katonai szállítmány sorsáról.

A meghallgatást a közönség soraiból palesztinpárti tüntetők szakították félbe bekiabálásokkal, őket kivezették a teremből.

John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője kedden egy sajtóbeszélgetésen úgy fogalmazott, hogy az Izrael által a héten indított katonai műveletet az Egyesült Államok korlátozottnak minősíti, és azzal az izraeli haderő nem lépett át az Egyesült Államok számára „vörös vonalnak” számító határt.

Szerdán a Fehér Ház megismételte, hogy optimista a Kairóban zajló tűzszüneti tárgyalásokat illetően. Karinne Jean-Pierre, az elnöki hivatal szóvivője újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy a két fél – Izrael és a Hamász – álláspontját áttekintve az látszik, hogy a nézetkülönbségek áthidalhatók.

Amerikai részről a térségben tartózkodik William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, aki szerdán zárt ajtók mögött egyeztetett Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel a többi között a tűzszüneti tárgyalásokról is.

Az izraeli hadsereg (IDF)  megkezdte a palesztin civilek evakuálását a Gázai övezet legdélibb, még el nem foglalt városából, Rafahból.

A térségben tervezett szárazföldi hadművelet előkészítése érdekében szórólapokon, hangüzenetekben és telefonhívásokkal távozásra szólították fel a várostól keletre fekvő, és az Egyiptommal szomszédos lakónegyedekben élőket.

Arra utasították a civileket, hogy meneküljenek a tengerparti al-Mavaszi negyedbe vagy Hán-Júnisz környékére. Az IDF becslése szerint mintegy

százezer palesztin él az evakuálásra felszólított területeken. Az IDF bejelentette, hogy korlátozott műveletre, és nem Rafah elfoglalására készül.

A civilek elköltöztetéséről az IDF tájékoztatta a nemzetközi és a palesztin segélyszervezeteket. A hadsereg szóvivője azt közölte, hogy kiterjesztik a humanitárius övezetet al-Mavaszira, ahol sátorvárost állítottak fel, élelmiszerraktárakat emeltek, és létrehoztak egy tábori kórházat is. Arról is beszámoltak, hogy a kiürítés fokozatosan, a változó helyzetértékeléseknek megfelelően fog haladni.

Izrael azt reméli, hogy a lakosság távozása meggyőzi az Egyesült Államokat a rafahi szárazföldi hadművelet támogatásáról. Joáv Galant védelmi miniszter  beszélt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel.

A Pentagon közleménye szerint

Austin hangsúlyozta Galantnak, hogy minden rafahi izraeli katonai műveletnek „hiteles tervet kell tartalmaznia a palesztin civilek evakuálására és a humanitárius segélyek Gázába áramlásának fenntartására”.

Austin megismételte Galantnak az Egyesült Államok elkötelezettségét Izrael védelme mellett.

Az izraeli hadsereg hétfő reggel megerősítette, hogy az éjszaka folyamán légicsapásokat hajtottak végre, és terrortámadásokat hiúsítottak meg Rafahban.

Galant vasárnap azt mondta, hogy várhatóan hamarosan megkezdődik a rafahi hadművelet. Egyelőre zárva tartják Kerem Salomnál az áruforgalmi átkelőt, miután vasárnap Rafahból számos lövedéket lőttek ki gázai iszlamista egységek, melyek megöltek három, és megsebesítettek mintegy tíz izraeli katonát. Az átkelőhely megnyitásáról a további helyzetértékelések alapján döntenek majd.

A többi gázai átkelőnél, Ereznél és az övezet közepén kialakított útvonalon továbbra is bejuthatnak Gázába a humanitárius segélyek.

Legalább 2040-ig eltart majd a Gázai övezet újjáépítése, de akár több évtizedig is elhúzódhat a folyamat – derült ki az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) csütörtökön közzétett jelentéséből.

A csaknem hét hónapja tartó izraeli bombázás milliárdos károkat okozott a palesztin területen, amely a világszervezet tisztségviselői szerint „holdbéli tájra” hasonlít.

Palesztin hatósági adatok szerint mintegy 80 ezer lakás vált a földdel egyenlővé Izrael légi és szárazföldi hadműveletében, amelyt az váltott ki, hogy az övezetet uraló Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én terrortámadást indított dél-izraeli települések ellen.

A világszervezet elemzése alapján – a legjobb forgatókönyv szerint – , amely abból indul ki, hogy az építőanyagokat ötször olyan gyorsan tudják majd eljuttatni az övezetbe, mint az Izrael és a palesztin fegyveres szervezetek közötti 2021-es gázai harcok után, az újjáépítés 2040-ig megvalósulhat.

Az UNDP szerint azonban a Gázai övezetben „mintegy 80 évre lesz szükség ahhoz, hogy minden palesztinnak felépüljön az új otthona”, feltéve, hogy az újjáépítés üteme legalább olyan gyors lesz, mint a korábbiaké.

A világszervezet egy másik jelentése, amely műholdas felvételek elemzésén alapul, azt mutatta, hogy a térség iskolaépületeinek 86 százaléka szenvedett károkat. Az oktatási intézmények épületeinek több mint 70 százalékát teljesen vagy részleges fel kell újítani.

Az UNDP elemzése egy sor előrejelzést is adott a háború társadalmi-gazdasági hatásairól a konfliktus elhúzódásának függvényében.

Azon forgatókönyv szerint, miszerint a háború kilenc hónapig tart majd, a szegénységi ráta a 2023-as 38,8 százalékos szintről 60,7 százalékra fog nőni, ami azt jelenti, hogy a középosztály nagy része a szegénységi küszöb alá kerül – írják a jelentés összeállítói.

Katar szerdán felszólította a nemzetközi közösséget, hogy cselekedjen a rafahi „népirtás” megakadályozása érdekében, tekintettel arra, hogy az izraeli hadsereg nagyszabású offenzívával fenyeget a Gázai övezet déli peremén fekvő, 1,4 millió palesztin számára menedékhellyé vált város ellen.

Az Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet közötti tűzszünetről szóló tárgyalásokon közvetítő szerepet betöltő Öböl-menti állam nyilatkozatában „sürgős nemzetközi fellépésre szólított fel a város megszállása és a népirtás bűntettének megakadályozása érdekében”.

Az izraeli hadsereg szerdán fokozta légicsapásait a Gázai övezet több területén, köztük Rafahban, ahol már kedden harckocsikat vetett be, és átvette az ellenőrzést a terület Egyiptommal közös határátkelője felett.

Doha szerdán bírálta e stratégiai fontosságú átkelő elfoglalását, hozzátéve, hogy „határozottan elítéli” a város bombázását, amelynek keleti kerületeiből több tízezer családot kitelepítettek, miután az izraeli hatóságok felhívást tettek közzé egy esetleges szárazföldi hadműveletről.

Egyiptomi, katari és amerikai közvetítők Kairóban tárgyalásokat folytatnak a tűzszünetről és a palesztin területeken fogva tartott túszok szabadon bocsátásáról.

A háború október 7-én tört ki, amikor a Gázai övezetből beszivárgó Hamász-kommandók támadást indítottak Dél-Izraelben, amelynek következtében mintegy 1200 ember, többségében civilek haltak meg. Több mint 250 embert raboltak el, és körülbelül 130-at továbbra is fogva tartanak Gázában, a az izraeli hadsereg ez utóbbiak közül harminchat embert halottnak vél.

A történtekre megtorlásul Izrael katonai műveletet indított a Gázai övezetben, amely a Hamász egészségügyi minisztériuma szerint eddig több mint 34 ezer ember életét követelte, főként civilekét.