tóth gabi
Mi rejlik e mögött?
Fotó: Facebook/ Kovács Zoltán
„Mindenekelőtt azok az állítások, melyek szerint Magyarország megpróbálná »ártalmatlanítani az új orosz szankciókat« egész egyszerűen hamisak, és céljuk, hogy szándékosan megpróbálják aláásni az uniós standardok melletti elkötelezettségünket. Magyarországnak az Oroszország elleni bizonyos szankciók felülvizsgálatával kapcsolatos kérése valós gazdasági aggodalmakból táplálkozik, nem pedig geopolitikai részrehajlásból.”
„A célunk ezzel az európai vállalkozásokra gyakorolt esetleges negatív hatások kezelése volt, de ezt az észszerű megközelítést gyakran eltorzítják a kritikusaink” – írta a lapnak írt válaszcikkében a 2024-es magyar elnökség operatív feladatainak előkészítéséért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos.
Gyakoriak az olyan hivatkozások meg nem nevezett diplomatákra és ellenzéki politikusokra, ahol a spekulatív kijelentéseket tényekként tálalják. Ezen beszámolók szerint Magyarország el akarja halasztani a 14. szankciós csomagot, de nincs semmilyen bizonyíték, mely alátámasztaná ezt az állítást. Magyarország jó eredményekkel büszkélkedhet az unió közös biztonságának védelmét illetően, és ezeket az elnökségünk során is meg fogjuk őrizni.
„A kritikusok amiatt is támadták Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy találkozott Putyin elnökkel Kínában. Ez egy teljesen hétköznapi diplomáciai lépés volt, nem pedig annak jele, hogy megváltoztatnánk elkötelezettségünket. Magyarország a NATO és az Európai Unió elkötelezett tagja, és megvédi annak elveit illetve biztonsági berendezkedését.”
„Az olyan kritikusok, mint például Andrew Rettman továbbá félreértelmezik Magyarországnak a szankciókkal kapcsolatos álláspontját is, azt sejtetve, hogy Magyarország elszigetelődik az unión belül. Ezzel szemben Magyarország mindössze olyan kiegyensúlyozott módszerek mellett érvel, melyek figyelembe veszik az egyes tagállamok eltérő gazdasági környezetét.”
Ellenzéki vezetők, köztük például Vadai Ágnes és Gyöngyösi Márton, azt mondják, hogy Magyarország az illiberális politika előmozdítására fogja felhasználni az elnökséget. Annak előrevetítése, hogy ez egy »hatástalan és jelentéktelen« elnökség lesz, nem más, mint megelőző csapás, melynek célja a munkánk aláásása még azelőtt, hogy az megkezdődne, és csak az ilyen vezetők személyes céljainak a könnyebb elérését szolgálja.
– írja Kovács Zoltán.
„Végül pedig azok az újra és újra felhozott vádak, melyek szerint Magyarország az orosz vagy kínai érdekek érvényesülését támogatná, teljesen alaptalanok, és annak a szélesebb narratívának a részét képezik, melynek célja Magyarország hírnevének megtépázása. Arra szeretnénk biztatni a rosszindulatú kritikusokat, hogy adják meg Magyarországnak a lehetőséget, hogy bemutassa képességeit és elkötelezettségét – a hamis spekuláció és a megosztó nyelvezet használata helyett.„
„Az Európai Unió Tanácsának elnöksége jelentős felelősséggel jár, és Magyarország teljes mértékben tisztában van az ezzel járó figyelemmel. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy elfogulatlan közvetítőként szolgáljunk az elnökség alatt, biztosítva az egész unió érdekeinek a védelmét.”
Ideje, hogy végre túllépjünk ezeken az alaptalan vádaskodásokon, és a közös céljainkra és kötelezettségeinkre összpontosítsunk.
– zárta sorait az államtitkár.
Fotó: Ladóczki Balázs
A magyarok által behozott kérdések az uniós közbeszéd részévé váltak – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett Ludovika fesztiválon, a 2024-es magyar EU-elnökségről tartott panelbeszélgetésen. Úgy folytatta, mivel a magyar elnökség ideje az uniós választások utánra esik, ez alatt fog kialakulni az új brüsszeli felállás. Október végére válik ismertté az Európai Bizottság összetétele, november 1-jén lép hivatalba a bizottság, majd december közepén választ elnököt az Európai Tanács két és fél évre – vázolta a miniszter a tervezett menetrendet.
Kiemelte, Magyarországnak két napirendet kell futtatni: egy szakpolitikait és az intézményi megújulás napirendjét, ami politikailag kényesebb. Számunkra jó minta a 2014-es olasz elnökség, ahol minden menetrend szerint zajlott, illetve rossz minta a 2019-es finn elnökség, ahol megfeneklett minden pont, amit a finnek meg akartak valósítani.
Minél pragmatikusabb és rugalmasabb egy elnökség, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy sima lesz az intézményi megújulás, ugyanakkor fennáll annak a veszélye is, hogy pitiánerség miatt december 31-ig nem zárul le a közigazgatási folyamat
– hívta fel a figyelmet Navracsics Tibor.
Kovács Zoltán államtitkár, az uniós elnökség operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos kiemelte: a rendezéshez az olyan korábbi hasonló nagy eseményeken szerzett tapasztalatokra támaszkodnak, mint például a vadászati kiállítás. Törekednek arra, hogy a magyarok a lehető legkevesebbet vegyék észre a szervezésből, mert ők nem látszani akarnak, hanem megteremteni a célkitűzések elérhetőségének a feltételeit.
Mint mondta, kiviszik Budapestről az elnökséget, mert ahhoz a várost „meg kellett volna ölni” még annak ellenére is, hogy többszörösére növekedett a szállodakapacitás. A fővárosi rendezvények zömét a Várkert Bazárban rendezik, de használni fogják a Bálnát is, formálisan 176 tétel szerepel a naptárban, ebből 16 miniszteriális szintű informális találkozó, ezenfelül pedig két csúcstalálkozó fog lezajlani. Mindezek megvalósítására három és fél-négy hónapot szánnak a meglévő hat hónap helyett – tudatta az államtitkár. A formális döntéshozatal helyszíne még mindig Brüsszel, ahol szintén megteremtették a zavartalan működés feltételeit.
– A mércét akárhová is tesszük, készen állunk a lebonyolításra – jelentette ki a magyar elnökség lebonyolításáért felelős kormánybiztos. Megjegyezte,
technikai elnökségre készülnek, a kapcsolódó kulturális programokból most kevesebbet rendeznek,
mert 2011-ben sem adták meg azt a többletet, amit el szerettek volna érni. Nagy kulturális rendezvénysorozattal nem készülnek, de lesznek konferenciák és előadó-, illetve képzőművészeti események. Kovács Zoltán biztatónak nevezte, hogy az idei adatok szerint a 2024 rekordévnek tűnik az idegenforgalomban, ráadásul az elnökség a turisztikai főszezonban fog megvalósulni.
Győri Enikő európai parlamenti képviselő hangsúlyozta:
a versenyképesség megerősítése lesz a magyar elnökség feladata, ugyanis érdekünk, hogy az európai gazdaság minél jobban húzzon, mert ha a német piac beteg, akkor mi sem tudunk száguldani.
A kohéziós- és agrárpolitika komoly támadás alatt van, egyértelmű szándékot látni a „kinyírására”, ami az ideologikus vezetés következménye – jelentette ki.
Felidézte: hazánk a 2011-es magyar uniós elnökség alatt infrastrukturálisan sokkal rosszabb állapotban volt, mint ma. Akkor a gazdasági helyreállítást tartották a leglényegesebbnek, és meg akarták mutatni a magyarok közép-európaiságát, valamint azt, hogy nekünk fontosak a cigány honfitársaink. – Ezenkívül megküzdhettünk a szomszédunk, Horvátország csatlakozásáért, amivel Európa érdekében is cselekedtünk – emlékeztetett az uniós képviselő.