Akik a NATO-t háborúba vinnék, világháborút kockáztatnak

Akik a NATO-t háborúba akarják vonni, azok világháborút akarnak kirobbantani – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Budapesten, a Magyar Atlanti Tanács (MAT) konferenciáján.

A MAT a NATO megalakulásának 75. és Magyarország NATO-tagságának 25. évfordulója alkalmából „Európai biztonság: az atlantizmus jövője és az európai védelmi autonómia” címmel szervezett nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia épületében.

Előadásában Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: Magyarország 25 éve a szövetség tagja, ezért joggal lehet és van is véleménye, ez pedig az, hogy a legfontosabb prioritás a béke.

Kiemelte: az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban mindent meg kell tenni a mielőbbi tűzszünet és béketárgyalások érdekében.

Hozzátette: Magyarország régi szövetségesként aktív és elkötelezett tagja a NATO-nak, és mindent megtesz hadereje fejlesztéséért, ezért egy évtized alatt megháromszorozta és a GDP 2 százalékára emelte a védelemre fordított költségvetését.

Hangsúlyozta: szuverén, erős nemzeti haderő nélkül „nincs értelme a NATO-nak”, ezért nevezte rendkívül fontosnak, hogy minden ország fejlessze haderejét. Elmondta: a NATO képes volt adaptálódni a megváltozott világpolitikai helyzethez, és bebizonyította, képes és alkalmas arra, amire 75 évvel ezelőtt létrehozták, képes hatékony elrettentést és védelmet nyújtani az aktuális fenyegetések ellen.

Szólt arról is, Magyarország igyekszik aktívan alakítani a nemzetközi környezetet, a második fél évben esedékes európai uniós soros elnökségben a védelem kérdése kiemelt prioritást fog élvezni. A magyar kormány elkötelezett az EU közös biztonság- és védelempolitikája mellett, és fontosnak tartja, hogy az ebben rögzített célok megvalósuljanak, az európai katonai reagálóképesség pedig növekedjen.

Szükséges, hogy az EU képes legyen válságokra reagálni, határain belül vagy kívül – mondta, megjegyezve, a képességfejlesztés és hatékonyságnövelés mellett rendkívül fontos a védelmi-technológiai bázis fejlesztése is. Európa védelmi ipara nem áll készen arra, hogy bármilyen biztonsági kockázat megjelenése, növekedése esetén stratégiai készleteiről gondoskodni tudjon – jegyezte meg, hozzátéve, hogy az Ukrajnának fegyvert szállító országok stratégiai tartalékai kiürültek, amivel nőttek biztonsági kockázataik.

A miniszter elmondta: olyan Európára van szükség, amely önállóan is képes garantálni állampolgárai biztonságát, amely erős és szuverén nemzetállamokra, valamint versenyképes európai védelmi iparra épít.

Szavai szerint a blokkosodás helyett konnektivitásra van szükség, és olyan Európára, amely inkább előbb, mint utóbb, magába foglalja a Nyugat-Balkánt is.

Ennek érekében a magyar kormány azon dolgozik, hogy erősítse az ország védelmi képességeit. Prioritássá tettük Magyarországon a védelem kérdését, és a biztonság fogyasztóiból a biztonság hozzájárulóivá váltunk – jegyezte meg. Megemlítette a védelemre fordított költségvetés növelését, az átfogó haderő-modernizációs programot, és a szervezeti kultúra átalakítását. Olyan megújult Magyar Honvédséget építünk, ami alig emlékeztet az akár csak egy évtizeddel ezelőtti, szovjet-orosz eredetű haditechnikát üzemeltető és doktrinálisan is ahhoz hasonló haderőre – mondta.

Magyarország regionális szinten is meghatározó haderővé kíván válni, és kiemelt figyelmet fordít a beszerzett és rendszerbe állított új, modern haditechnika alkalmazhatóságára, rendszerbe foglalására és az ezekhez kapcsolódó harceljárásokra, ezek begyakorlására – emelte ki.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta a védelemipar fontosságát, amely a magyar igények kielégítése mellett képes exportra is termelni.

Csóti György, a MAT elnöke köszöntőjében arról beszélt, a transzatlanti együttműködésnek nincs alternatívája Közép-Európa és ezen belül Magyarország számára, és ez érvényes a NATO-ra és az Európai Unióra is. De ez nem zárja ki, hogy együttműködést folytassunk más térségekkel – jegyezte meg, hozzátéve, ehhez azonban szükséges az erős és tartalmas transzatlanti együttműködés.

A NATO-nak a hidegháború óta legnagyobb, az orosz határok közelében január vége óta folyó és május végéig tartó európai hadgyakorlata annak bizonyítéka, hogy az észak-atlanti szövetség egy Oroszországgal szembeni esetleges fegyveres konfliktusra készül – jelentette ki szombaton az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Marija Zaharova visszautasította a NATO azon minapi vádját, miszerint Oroszország hibrid támadásokat indít a szövetség tagországai ellen. Szerinte ez a vád félrevezető, csupán azt szolgálja, hogy elterelje az emberek figyelmét a NATO ügyködéséről.

Éppen a NATO az, amely hibrid háborút folytat Oroszország ellen azzal, hogy fegyverrel, hírszerzési információk átadásával és anyagilag támogatja Ukrajnát

– írta közleményében.

A NATO Steadfast Defender 2024 fedőnevű, 90 ezer katonát mozgósító gyakorlatsorozatán, amelynek elemeit Norvégiától Romániáig terjedő különböző helyeken rendezik meg, Zaharova szerint „minden lehetséges eszközzel gyakorolnak, hibrid és hagyományos fegyverekkel is”. „Kimondhatjuk, hogy a NATO komolyan készül egy lehetséges konfliktusra velünk” – szögezte le a szóvivő.

A NATO januári bejelentése szerint az összes tagország részvételével megrendezendő Steadfast Defenderrel a cél annak demonstrálása, hogy a szövetség Oroszországgal szemben képes megvédeni a teljes területét egészen az orosz határig, tehát elrettentő célú.

Zaharova már januárban „nyíltan provokatívnak” nevezte a gyakorlatsorozatot,

és arra figyelmeztetett, hogy az megnöveli a katonai incidensek kockázatát, és tragikus következményekkel járhat Európára nézve. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem tervezi megtámadni egyik NATO-tagállamot sem.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta januárban, hogy a gyakorlatsorozat fenyegető Oroszországgal szemben, nemrégiben pedig azt, hogy „ez a hidegháborús gondolkodásmódhoz való végleges visszatérés”.

A NATO öles léptekkel halad a korábban közösen felrajzolt vörös vonalak átlépése felé – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter azt mondta: az észak-atlanti szövetség amellett, hogy az ukrajnai fegyverszállításokat és az ukrán katonák kiképzését az eddigieknél szorosabban akarja koordinálni, most százmilliárd dollárt akar még belepumpálni a háborúba. Közben elemzők szerint a nyugati vezetők egymásra licitálnak a háborús hangulat fokozásában, amely nagyon könnyen egy atomháborúhoz vezethet.

Vlagyimir Putyint nem lehet diplomáciával meggyőzni a háború befejezéséről – erről a német külügyminiszter beszélt Lengyelországban. Annalena Baerbock úgy fogalmazott: az orosz elnök csak a nyers gazdasági és katonai erőből ért.

Hétfőn a NATO-főtitkár bírálta a szövetség tagjait, mert nem teljesítették az Ukrajnának tett fegyverszállítási ígéreteiket.

Jens Stoltenberg felszólította a NATO tagjait, hogy a saját érdekeiket is rendeljék alá Kijev igényeinek.

„Ha a szövetségesek azzal a választással szembesülnek, hogy a saját üres készleteiket töltsék fel, megfelelve a NATO elvárásainak, vagy Ukrajnát segítsék, akkor az ukránok támogatásának kell elsőbbséget élveznie” – fogalmazott a NATO főtitkára.

Növelik a fegyverszállításokat, és a fegyvereknek minél előbb meg kell érkezniük a háborúba – mondta Jens Stoltenberg.

„Meg kell mutatnunk, hogy részünkről Ukrajna támogatása nem rövid távú és bizonytalan, hanem hosszú időre szóló, kiszámítható elköteleződés. Moszkvának meg kell értenie: nem győzhet” – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, és kiemelte: a szövetség keményen dolgozik Ukrajna sürgős szükségleteinek kielégítésén.

Közben

nyugati politikusok egyre többet beszélnek az atomfegyverekről is,

Emmanuel Macron francia elnök már nemcsak nyugati katonák Ukrajnába küldését latolgatja, hanem a nukleáris fegyvereket is magába foglaló európai védelmi politikáról nyitna vitát.

Egymásra licitálnak a háborús hangulat fokozásában a nyugati politikusok

– mondta a XXI. Század Intézet elemzője. Deák Dániel kiemelte: az Egyesült Államok és az EU, valamint az Oroszország között kialakult adok-kapok, világháborúhoz vezethet.

„Ha ez így megy tovább, még durvább eszközöket vetnek be, még inkább eszkalációs irányba megyünk, akkor bizony itt van a harmadik világháborúnak is a kockázata” – magyarázta Deák Dániel.

„A NATO is öles léptekkel halad a korábban közösen megrajzolt vörös vonalak átlépésének irányába” – mutatott rá Szijjártó Péter.

A NATO amellett, hogy az ukrajnai fegyverszállításokat és az ukrán katonák kiképzését szorosabban akarja koordinálni, most már százmilliárd dollárt pumpálna még a háborúba – közölte a külügyminiszter. Szijjártó Péter hangsúlyozta:

Magyarország nem vesz részt a NATO fegyverszállítási és kiképzési műveletében, a kormány ehhez adófizetői forintokkal sem akar hozzájárulni.

„Mi a következő hetekben ezen javaslatok tárgyalása során továbbra is azért fogunk küzdeni, hogy Magyarország kimaradhasson ebből az őrületből. Magyarország kimaradhasson a fegyverszállításokból, Magyarország kimaradhasson az ukrán katonák képzéséből, és Magyarország kimaradhasson ennek a százmilliárd dollárnak az összegyűjtéséből és a háborúba történő belepumpálásából” – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter hangsúlyozta:

látszanak az atomháborús előkészületek, de a kormány arra összpontosít, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból,

mert a kabinetnek a magyar emberek biztonsága és annak garantálása a legfontosabb.