Akár minden második szavazatot a Fidesz kaphat a választáson

A Fidesz-KDNP listája vezet (48 százalék) egy hónappal az európai parlamenti (EP-) választás előtt – derült ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából, amelyről kedden tájékoztatták az MTI-t.

A felmérésben – amely április 29. és május 2. között ezer felnőtt telefonos megkérdezésével készült – azt írták, hogy elsősorban Magyar Péter pártja (21 százalék), a DK-MSZP-Párbeszéd koalíciója (12 százalék) és a Kétfarkú Kutya Párt (7 százalék) között oszlanak meg a baloldali szavazók, miközben a Momentum (1 százalék) és a Jobbik (1 százalék) önállóan már nem jutna be az Európai Parlamentbe.

Emlékeztettek, hogy a pártok első megmérettetését az egy hónap múlva esedékes európai parlamenti választások előtt a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes aláírás összegyűjtése jelentette: míg a kormánypártok elsőként adták le a lajstromokat, nem sikerült minden, listát bejelentő pártnak teljesíteni az induláshoz szükséges feltételeket, Jakab Péter pártjának a mozgósítás is gondot okozott, így nem indulhat a választáson.

Úgy folytatták, hogy továbbra is a Fidesz-KDNP listája (48 százalék) vezeti a pártversenyt egy hónappal az európai parlamenti választások előtt, igaz, egy országgyűlési választáson 44 százalékot érne el, ami a 2014-es hazai választási eredményének felelne meg.

A Nézőpont Intézet szerint a különbség oka, hogy a Fidesz szimpatizánsai aktívabbnak mondták magukat a közelgő európai parlamenti választáson, mint a jelenleg tét nélküli és távolibb országgyűlési választások esetében.

Mint írták, a kormány jobboldali ellenzéke is megalapozottan reménykedhet a mandátumszerzésben: a Mi Hazánk Mozgalom nemcsak a magyar parlamentbe jutna be (6 százalék) nagy valószínűséggel, de 5 százalékos eredményével EP-mandátumot is szerezhetne.

Úgy fogalmaztak, hogy a baloldalnak több nagy vesztese is lenne mind az itthoni, mind az európai megmérettetésen, mivel Magyar Péter úgy tűnik, tartósan háromosztatúvá alakította a baloldalt.

Az ellenzékváltó-hangulatot meglovagolva jelenleg a Tisza Párt a legnépszerűbb ellenzéki párt (egy „most vasárnapi” EP-választáson 21 százalékos támogatottsággal), mely mellett a Demokratikus Koalíció (DK) – MSZP – Párbeszéd közös lista (12 százalék), illetve a Kétfarkú Kutya Párt (7 százalék) jelenti a másik két baloldali pólust – emelték ki.

Jakab Péter listaállítási kudarca miatt kevesebb baloldali szavazat veszhet el az EP-választáson, miután Jakab mintegy 2 százaléknyi szavazótábora a másodlagos preferenciák alapján Magyar Péter pártját és a Gyurcsány-koalíciót erősítheti, mellyel becslésükben is így számoltak – írták.

A kutatás szerint az öt évvel ezelőtt még EP-mandátumot szerző Momentum (1 százalék) és Jobbik (1 százalék) az 5 százalékos küszöb közelébe se érnek, Vona Gábor pártja (3 százalék) ugyan megelőzi őket, de szintén nem számolhat bejutással. Szintén távol áll a mandátumszerzés lehetőségétől az önállóan induló LMP (1 százalék) és Márki-Zay Péter pártja (1 százalék) is – tették hozzá.

A baloldali pártok támogatottságát tekintve nem mutatkozik jelentős különbség egy „most vasárnapi” országgyűlési és európai parlamenti választás esetében: Magyar Péter pártja (22 százalék) és a DK-MSZP-P koalíció (13 százalék) is csupán 1-1 százalékponttal érne el magasabb arányt egy országgyűlési, mint az EP-választáson. A többi baloldali párt közül egyedül az MKKP (7 százalék) jutna be önállóan a magyar országgyűlésbe is – áll a kutatásban.

Nyilvántartásba vett öt pártlistát a június 9-ei európai parlamenti (EP-) választásra hétfőn a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), így várhatóan 11 pártlista szerepel majd a szavazólapon.

Mivel a bejelentések megfeleltek a feltételeknek és a pártok összegyűjtötték a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes ajánlást, az NVB nyilvántartásba vette – sorrendben – az LMP-Magyarország Zöld Pártja, a Második Reformkor Párt, a Momentum Mozgalom, a Jobbik-Konzervatívok, valamint a Mindenki Magyarországa Néppárt listáját.

Az LMP-Magyarország Zöld Pártja 14 jelöltből álló listáját Ungár Péter, a párt társelnöke vezeti.

A Második Reformkor Párt 23 tagú listájának élén Vona Gábor pártelnök áll.

A Momentum Mozgalom 30 jelöltből álló listáját Donáth Anna, a párt európai parlamenti képviselője, pártelnök vezeti.

A Jobbik-Konzervatívok 16 nevet tartalmazó listájának élén Róna Péter áll.

A Mindenki Magyarországa Néppárt 8 tagú listáját Márki-Zay Péter pártelnök vezeti.

Az NVB visszautasította a Nép Pártján és az Új Alternatíva Párt listáinak nyilvántartásba vételét, mert a pártok a szükségesnél kevesebb ajánlást gyűjtöttek össze.

Az NVB határozatai nem jogerősek, ellenük három napon belül lehet jogorvoslattal élni a Kúriánál.

Tizenegy listát vett nyilvántartásba az NVB a június 9-ei EP-választásra: sorrendben a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt közös listáját, a Mi Hazánk Mozgalom, a Tisztelet és Szabadság Párt, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt listáját, a Demokratikus Koalíció – Magyar Szocialista Párt – Párbeszéd-A Zöldek Pártja közös listáját, a Megoldás Mozgalom listáját, valamint hétfői ülésén az LMP-Magyarország Zöld Pártja, a Második Reformkor Párt, a Momentum Mozgalom, a Jobbik-Konzervatívok, valamint a Mindenki Magyarországa Néppárt listáját.

Az EP-választáson listát állító párt vagy pártszövetség egy-egy delegáltat küldhet az NVB-be. Ez a szabály nem vonatkozik azokra a pártokra, pártszövetségekre, amelyek az országgyűlési választás után frakciót alapítottak, és ezen a jogon már delegáltak képviselőt a testületbe.

Az EP-választáson listát az NVB által nyilvántartásba vett pártok állíthattak, a listaállítás további feltétele volt, hogy a párt legalább 20 ezer érvényes ajánlást gyűjtsön össze a választópolgároktól. A pártoknak pénteken 16 óráig kellett leadniuk az összegyűjtött ajánlásokat és bejelenteniük a listájukat. A listán legfeljebb háromszor annyi, azaz 63 jelölt állítható, mint a megszerezhető mandátumok száma, de a szavazólapra csak az első 5 jelölt neve kerül fel.

A jelöltek sorrendjét a párt határozza meg. A lista bejelentése után a sorrendet nem lehet módosítani, nem lehet a listára új nevet felvenni, és arról levenni sem. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik – mert elveszíti választójogát vagy írásban lemond a jelölésről -, a helyére a listán soron következő lép.

A listát és az azon szereplő jelölteket az NVB legkésőbb a bejelentést követő negyedik napon veszi nyilvántartásba.

Kisorsolta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki ülésén, hogy a június 9-ei európai parlamenti (EP-) választáson a pártok listái milyen sorrendben szerepeljenek a szavazólapon. Az NVB 13 lista sorrendjét állapította meg, legfeljebb ennyi lista szerepel majd a szavazólapon.

Elképzelhető azonban, hogy a listák száma végül ennél kevesebb lesz, ez abban az esetben fordulhat elő, ha az ajánlások ellenőrzésénél kiderül, hogy valamelyik pártnak nincs meg a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes ajánlása.

Az NVB két listát (a Fidesz–KDNP-ét és a Mi Hazánk Mozgalomét) már korábban nyilvántartásba vett és a határozatok jogerőre emelkedtek. Tizenegy listát pénteken jelentettek be. Az ajánlások ellenőrzését követően az NVB-nek legkésőbb a bejelentéstől számított negyedik napon kell a lista nyilvántartásba vételéről döntenie.

Tehát ugyan csak később válik véglegessé, hány jogerősen nyilvántartásba vett lista lesz, viszont a választási eljárásról szóló törvény előírja, hogy a bizottságnak a listák bejelentésére megadott határnapon kell kisorsolnia a bejelentett listák sorrendjét.

A sajtónyilvános sorsolást a testület két tagja végezte: Szalay Tamás választott tag előbb egy urnából a lista nevét húzta ki, Kicsi Zselyke választott tag pedig egy másik urnából a lista sorszámát.

A sorsolás értelmében a listák a következő sorrendben szerepelnek majd a szavazólapon:

1. Megoldás Mozgalom

2. LMP – Magyarország Zöld Pártja

3. Demokratikus Koalíció–Magyar Szocialista Párt–Párbeszéd – A Zöldek Pártja közös listája

4. Második Reformkor Párt

5. Mindenki Magyarországa Néppárt

6. Momentum Mozgalom

7. Fidesz – Magyar Polgári Szövetség–Kereszténydemokrata Néppárt közös listája

8. Jobbik – Konzervatívok

9. Új Alternatíva Párt

10. Tisztelet és Szabadság Párt

11. Magyar Kétfarkú Kutya Párt

12. Mi Hazánk Mozgalom

A szavazólapon szerepel majd a lista sorszáma, a listát állító párt (illetve több párt esetén pártok) neve és emblémája, a szavazásra szolgáló kör, valamint a listán szereplő első öt jelölt neve.

Nyolc országos nemzetiségi listát vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteken.

A testület nyilvántartásba vette az Észak-magyarországi Német Önkormányzatok Szövetsége, Egyesület listáját, a Görög Ifjúsági Egyesület listáját, a Beloianniszi Görögök Kulturális Egyesülete és a Diaspora Görög Hagyományőrző és Érdekvédelmi Egyesület közös listáját, a Magyarországi Horvátok Szövetsége Egyesület listáját, a „Hrvati-Horvátok” Egyesület listáját, a Polonia Nova Egyesület-Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület-Derenk Öröksége Egyesület közös listáját, az „Összefogás a Magyarországi Románokért” Egyesület listáját, valamint a Magyarországi Szlovákok Szövetsége-Identita Szlovák Egyesület-Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója-Szövetsége közös listáját.

Az NVB határozatai nem jogerősek, ellenük három napon belül lehet jogorvoslatot kérni a Kúriától.

Június 9-én egyszerre választják meg a nemzetiségi választópolgárok a települési, vármegyei és fővárosi, valamint az országos önkormányzatokat. Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az ország területe egy választókerületet alkot.

Az országos nemzetiségi lista állításában kizárólag a jelölőszervezetként jogerősen nyilvántartásba vett nemzetiségi szervezetek vehetnek részt, az NVB kedd délutánig 107 ilyen jelölőszervezetet vett nyilvántartásba jogerősen.

Az országos lista állításához szükséges ajánlások számát az NVB a nemzetiségi választások kitűzésekor határozta meg a nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma alapján.

Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a listaállítás feltétele az is, hogy a nemzetiségi szervezet a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állítson.

Két vagy több nemzetiségi szervezet közös egyéni jelöltek alapján – ugyanazon szervezetek részvételével – közös listát állíthat. Az országos nemzetiségi listákat május 7-én 16 óráig lehet bejelenteni. Az NVB korábban már két országos nemzetisági listát nyilvántartásba vett.