RETRO RÁDIÓ

Akár minden második szavazatot a Fidesz kaphat a választáson

Ripost
Szerző
Ripost
Létrehozva2024. 05. 07. 12:29

Ezt mérte a Nézőpont Intézet.

A Fidesz-KDNP listája vezet (48 százalék) egy hónappal az európai parlamenti (EP-) választás előtt – derült ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából, amelyről kedden tájékoztatták az MTI-t.

A felmérésben – amely április 29. és május 2. között ezer felnőtt telefonos megkérdezésével készült – azt írták, hogy elsősorban Magyar Péter pártja (21 százalék), a DK-MSZP-Párbeszéd koalíciója (12 százalék) és a Kétfarkú Kutya Párt (7 százalék) között oszlanak meg a baloldali szavazók, miközben a Momentum (1 százalék) és a Jobbik (1 százalék) önállóan már nem jutna be az Európai Parlamentbe.

Emlékeztettek, hogy a pártok első megmérettetését az egy hónap múlva esedékes európai parlamenti választások előtt a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes aláírás összegyűjtése jelentette: míg a kormánypártok elsőként adták le a lajstromokat, nem sikerült minden, listát bejelentő pártnak teljesíteni az induláshoz szükséges feltételeket, Jakab Péter pártjának a mozgósítás is gondot okozott, így nem indulhat a választáson.

Úgy folytatták, hogy továbbra is a Fidesz-KDNP listája (48 százalék) vezeti a pártversenyt egy hónappal az európai parlamenti választások előtt, igaz, egy országgyűlési választáson 44 százalékot érne el, ami a 2014-es hazai választási eredményének felelne meg.

A Nézőpont Intézet szerint a különbség oka, hogy a Fidesz szimpatizánsai aktívabbnak mondták magukat a közelgő európai parlamenti választáson, mint a jelenleg tét nélküli és távolibb országgyűlési választások esetében.

Mint írták, a kormány jobboldali ellenzéke is megalapozottan reménykedhet a mandátumszerzésben: a Mi Hazánk Mozgalom nemcsak a magyar parlamentbe jutna be (6 százalék) nagy valószínűséggel, de 5 százalékos eredményével EP-mandátumot is szerezhetne.

Úgy fogalmaztak, hogy a baloldalnak több nagy vesztese is lenne mind az itthoni, mind az európai megmérettetésen, mivel Magyar Péter úgy tűnik, tartósan háromosztatúvá alakította a baloldalt.

Az ellenzékváltó-hangulatot meglovagolva jelenleg a Tisza Párt a legnépszerűbb ellenzéki párt (egy „most vasárnapi” EP-választáson 21 százalékos támogatottsággal), mely mellett a Demokratikus Koalíció (DK) – MSZP – Párbeszéd közös lista (12 százalék), illetve a Kétfarkú Kutya Párt (7 százalék) jelenti a másik két baloldali pólust – emelték ki.

Jakab Péter listaállítási kudarca miatt kevesebb baloldali szavazat veszhet el az EP-választáson, miután Jakab mintegy 2 százaléknyi szavazótábora a másodlagos preferenciák alapján Magyar Péter pártját és a Gyurcsány-koalíciót erősítheti, mellyel becslésükben is így számoltak – írták.

A kutatás szerint az öt évvel ezelőtt még EP-mandátumot szerző Momentum (1 százalék) és Jobbik (1 százalék) az 5 százalékos küszöb közelébe se érnek, Vona Gábor pártja (3 százalék) ugyan megelőzi őket, de szintén nem számolhat bejutással. Szintén távol áll a mandátumszerzés lehetőségétől az önállóan induló LMP (1 százalék) és Márki-Zay Péter pártja (1 százalék) is – tették hozzá.

A baloldali pártok támogatottságát tekintve nem mutatkozik jelentős különbség egy „most vasárnapi” országgyűlési és európai parlamenti választás esetében: Magyar Péter pártja (22 százalék) és a DK-MSZP-P koalíció (13 százalék) is csupán 1-1 százalékponttal érne el magasabb arányt egy országgyűlési, mint az EP-választáson. A többi baloldali párt közül egyedül az MKKP (7 százalék) jutna be önállóan a magyar országgyűlésbe is – áll a kutatásban.

Nyilvántartásba vett öt pártlistát a június 9-ei európai parlamenti (EP-) választásra hétfőn a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), így várhatóan 11 pártlista szerepel majd a szavazólapon.

Mivel a bejelentések megfeleltek a feltételeknek és a pártok összegyűjtötték a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes ajánlást, az NVB nyilvántartásba vette – sorrendben – az LMP-Magyarország Zöld Pártja, a Második Reformkor Párt, a Momentum Mozgalom, a Jobbik-Konzervatívok, valamint a Mindenki Magyarországa Néppárt listáját.

Az LMP-Magyarország Zöld Pártja 14 jelöltből álló listáját Ungár Péter, a párt társelnöke vezeti.

A Második Reformkor Párt 23 tagú listájának élén Vona Gábor pártelnök áll.

A Momentum Mozgalom 30 jelöltből álló listáját Donáth Anna, a párt európai parlamenti képviselője, pártelnök vezeti.

A Jobbik-Konzervatívok 16 nevet tartalmazó listájának élén Róna Péter áll.

A Mindenki Magyarországa Néppárt 8 tagú listáját Márki-Zay Péter pártelnök vezeti.

Az NVB visszautasította a Nép Pártján és az Új Alternatíva Párt listáinak nyilvántartásba vételét, mert a pártok a szükségesnél kevesebb ajánlást gyűjtöttek össze.

Az NVB határozatai nem jogerősek, ellenük három napon belül lehet jogorvoslattal élni a Kúriánál.

Tizenegy listát vett nyilvántartásba az NVB a június 9-ei EP-választásra: sorrendben a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt közös listáját, a Mi Hazánk Mozgalom, a Tisztelet és Szabadság Párt, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt listáját, a Demokratikus Koalíció – Magyar Szocialista Párt – Párbeszéd-A Zöldek Pártja közös listáját, a Megoldás Mozgalom listáját, valamint hétfői ülésén az LMP-Magyarország Zöld Pártja, a Második Reformkor Párt, a Momentum Mozgalom, a Jobbik-Konzervatívok, valamint a Mindenki Magyarországa Néppárt listáját.

Az EP-választáson listát állító párt vagy pártszövetség egy-egy delegáltat küldhet az NVB-be. Ez a szabály nem vonatkozik azokra a pártokra, pártszövetségekre, amelyek az országgyűlési választás után frakciót alapítottak, és ezen a jogon már delegáltak képviselőt a testületbe.

Az EP-választáson listát az NVB által nyilvántartásba vett pártok állíthattak, a listaállítás további feltétele volt, hogy a párt legalább 20 ezer érvényes ajánlást gyűjtsön össze a választópolgároktól. A pártoknak pénteken 16 óráig kellett leadniuk az összegyűjtött ajánlásokat és bejelenteniük a listájukat. A listán legfeljebb háromszor annyi, azaz 63 jelölt állítható, mint a megszerezhető mandátumok száma, de a szavazólapra csak az első 5 jelölt neve kerül fel.

A jelöltek sorrendjét a párt határozza meg. A lista bejelentése után a sorrendet nem lehet módosítani, nem lehet a listára új nevet felvenni, és arról levenni sem. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik – mert elveszíti választójogát vagy írásban lemond a jelölésről -, a helyére a listán soron következő lép.

A listát és az azon szereplő jelölteket az NVB legkésőbb a bejelentést követő negyedik napon veszi nyilvántartásba.

Kisorsolta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki ülésén, hogy a június 9-ei európai parlamenti (EP-) választáson a pártok listái milyen sorrendben szerepeljenek a szavazólapon. Az NVB 13 lista sorrendjét állapította meg, legfeljebb ennyi lista szerepel majd a szavazólapon.

Elképzelhető azonban, hogy a listák száma végül ennél kevesebb lesz, ez abban az esetben fordulhat elő, ha az ajánlások ellenőrzésénél kiderül, hogy valamelyik pártnak nincs meg a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes ajánlása.

Az NVB két listát (a Fidesz–KDNP-ét és a Mi Hazánk Mozgalomét) már korábban nyilvántartásba vett és a határozatok jogerőre emelkedtek. Tizenegy listát pénteken jelentettek be. Az ajánlások ellenőrzését követően az NVB-nek legkésőbb a bejelentéstől számított negyedik napon kell a lista nyilvántartásba vételéről döntenie.

Tehát ugyan csak később válik véglegessé, hány jogerősen nyilvántartásba vett lista lesz, viszont a választási eljárásról szóló törvény előírja, hogy a bizottságnak a listák bejelentésére megadott határnapon kell kisorsolnia a bejelentett listák sorrendjét.

A sajtónyilvános sorsolást a testület két tagja végezte: Szalay Tamás választott tag előbb egy urnából a lista nevét húzta ki, Kicsi Zselyke választott tag pedig egy másik urnából a lista sorszámát.

A sorsolás értelmében a listák a következő sorrendben szerepelnek majd a szavazólapon:

1. Megoldás Mozgalom

2. LMP – Magyarország Zöld Pártja

3. Demokratikus Koalíció–Magyar Szocialista Párt–Párbeszéd – A Zöldek Pártja közös listája

4. Második Reformkor Párt

5. Mindenki Magyarországa Néppárt

6. Momentum Mozgalom

7. Fidesz – Magyar Polgári Szövetség–Kereszténydemokrata Néppárt közös listája

8. Jobbik – Konzervatívok

9. Új Alternatíva Párt

10. Tisztelet és Szabadság Párt

11. Magyar Kétfarkú Kutya Párt

12. Mi Hazánk Mozgalom

A szavazólapon szerepel majd a lista sorszáma, a listát állító párt (illetve több párt esetén pártok) neve és emblémája, a szavazásra szolgáló kör, valamint a listán szereplő első öt jelölt neve.

Nyolc országos nemzetiségi listát vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteken.

A testület nyilvántartásba vette az Észak-magyarországi Német Önkormányzatok Szövetsége, Egyesület listáját, a Görög Ifjúsági Egyesület listáját, a Beloianniszi Görögök Kulturális Egyesülete és a Diaspora Görög Hagyományőrző és Érdekvédelmi Egyesület közös listáját, a Magyarországi Horvátok Szövetsége Egyesület listáját, a „Hrvati-Horvátok” Egyesület listáját, a Polonia Nova Egyesület-Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület-Derenk Öröksége Egyesület közös listáját, az „Összefogás a Magyarországi Románokért” Egyesület listáját, valamint a Magyarországi Szlovákok Szövetsége-Identita Szlovák Egyesület-Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója-Szövetsége közös listáját.

Az NVB határozatai nem jogerősek, ellenük három napon belül lehet jogorvoslatot kérni a Kúriától.

Június 9-én egyszerre választják meg a nemzetiségi választópolgárok a települési, vármegyei és fővárosi, valamint az országos önkormányzatokat. Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az ország területe egy választókerületet alkot.

Az országos nemzetiségi lista állításában kizárólag a jelölőszervezetként jogerősen nyilvántartásba vett nemzetiségi szervezetek vehetnek részt, az NVB kedd délutánig 107 ilyen jelölőszervezetet vett nyilvántartásba jogerősen.

Az országos lista állításához szükséges ajánlások számát az NVB a nemzetiségi választások kitűzésekor határozta meg a nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma alapján.

Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a listaállítás feltétele az is, hogy a nemzetiségi szervezet a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állítson.

Két vagy több nemzetiségi szervezet közös egyéni jelöltek alapján – ugyanazon szervezetek részvételével – közös listát állíthat. Az országos nemzetiségi listákat május 7-én 16 óráig lehet bejelenteni. Az NVB korábban már két országos nemzetisági listát nyilvántartásba vett.

Ripost hírek

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.