A NATO felelősségéről beszélnek Moszkvában

Kénytelen lesz felelni a NATO azért, ha Ukrajna nyugati fegyverekkel mér csapást orosz területre – írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.

A diplomata a nyugati országokban olyan elhangzott nyilatkozatokkal kapcsolatban, hogy engedélyezhető-e Ukrajna számára a nemzetközileg elismert orosz területek támadása, rámutatott: az ukránok nem képesek önállóan használni a nyugati fegyvereket, és ezen lőszerek röppályáját NATO-országokban alakítják ki.

„Washingtonban, Londonban, Párizsban fel kellene fogni, hogy Oroszországban tökéletesen értik, hogy a NATO milyen szerepet játszik ezeknek a csapásoknak a végrehajtásában. A nyugatiak hiába fújják a lexikális buborékokat, ehhez nem kell semmilyen engedélyt vagy tilalmat adniuk Ukrajnának. Ez a NATO-sok keze műve. És felelniük is nekik kell majd érte” – hangsúlyozta Zaharova.

A nyugati fegyverek Ukrajna általi bevetése csak az űrből elvégzett felderítés segítségével lehetséges. Ezeknek a lőszereknek a repülési rendeltetését magukban a NATO-országokban alakítják ki. Ezt vagy közvetlenül a NATO-bázisokról viszik be a rakétarendszerekbe, vagy táblagépeken keresztül. De bármely eset is áll fenn, az ukrán katonák maximális részvállalása ebben a folyamatban az, hogy megsúgják a célpontot a térképen. „A többi már csak a NATO-n múlik. De általában ezeket a célpontokat is ők maguk határozzák meg” – tette hozzá a szóvivő.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az utóbbi időben többször is sürgette az Egyesült Államokat és az EU NATO-országait, hogy vizsgálják felül azt a tilalmat, amely arra vonatkozik, hogy Ukrajna az oroszországi célpontokat nyugati fegyverekkel támadjon.

Eljött az ideje annak, hogy a NATO átértékelje a tagállamok által Ukrajnának nyújtott katonai segítség felhasználásának feltételeit – jelentette ki Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára csütörtökön Prágában, a szövetség megalakulásának 75. évfordulója alkalmából a cseh Szenátusban megtartott konferencián.

Jens Stoltenberg kifejtette: az Ukrajnának nyújtott külföldi katonai segítség mintegy 99 százaléka a NATO-tagállamoktól származik, bizonyos esetekben azonban a fegyverek felhasználása korlátozva van Ukrajna területére. Az orosz agresszió kezdetéhez képest azonban a háború jellege megváltozott, Moszkva a fegyvereit, lőszerraktárait az ukrán határ közelében helyezte el, hogy a hadsereg gyorsan hozzáférhessen azokhoz.

„Úgy vélem, itt az ideje bizonyos korlátozások átértékelésének, és lehetővé kellene tennünk Ukrajnának, hogy a nemzetközi jog alapján védekezhessen. Ez magába foglalja az orosz célok elleni, orosz területeken való támadásokat is” – jelentette ki a NATO főtitkár. Jens Stoltenberg a NATO külügyminisztereinek csütörtökön este kezdődő kétnapos informális találkozójára érkezett Prágába. A külügyminiszteri tanácsülésre pénteken kerül sor. „Személyesen azt az álláspontot képviselem, hogy Ukrajna a megtámadott ország, és joga van a védekezésre, beleértve olyan akciókat is, amelyekre az Orosz Föderáció területén kerül sor” – mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter újságíróknak a konferencia előtt a közszolgálati hírtelevízió (CT24) beszámolója szerint. Egy másik kérdésre válaszolva Lipavsky megismételte a kormány korábbi álláspontját, miszerint cseh katonák aktívan nem fognak részt venni az ukrajnai harcokban.

Jan Lipavsky úgy vélte, hogy a prágai tárgyalások legfontosabb kérdése az Ukrajna támogatása érdekében kifejtendő lépések egyeztetése lesz. A CT24 úgy értesült: a prágai tanácskozáson téma lesz a NATO-tagállamok katonáinak esetleges kiküldése Ukrajnába, az ukrán katonák kiképzése céljából. A televízióban elhangzottak szerint ebben a témában nincs egyetértés a tagállamok között, ezért komoly viták várhatók.

Az ülésre a cseh fővárosba érkezett Antony Blinken amerikai külügyminiszter is. Blinken a nap folyamán találkozott Jan Lipavsky cseh külügyminiszterrel, Jana Cernochová védelmi miniszterrel, és Petr Fiala miniszterelnökkel is tárgyalt.

Jens Stoltenberget délután Tomás Garrigue Masaryk érdemrenddel tüntette ki Petr Pavel cseh köztársasági elnök. Az államfő a kitüntetést a demokrácia és az emberi jogok érvényesítése érdekében kifejtett sokéves tevékenységéért adományozta Stoltenbergnek.

Pavel és Stoltenberg korábban három évig együtt dolgoztak a NATO vezetésében. A volt norvég kormányfő 2014 óta áll a NATO élén, míg a tábornoki rangú hivatásos katona Pavel 2015 és 2018 között a NATO Katonai Bizottságának elnöke volt. A külügyminisztereket a prágai Hradzsinban Petr Pavel cseh köztársasági elnök is fogadja.

Oroszország az F–16-os vadászgépek Ukrajnának való átadását a NATO előre megfontolt jelzésének fogja tekinteni a nukleáris szférában – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a RIA Novosztyi hírügynökség által csütörtökön közölt interjújában.

„Az F–16-os vadászgép régóta a fő hordozóeszköz a NATO úgynevezett közös nukleáris misszióinak keretében. Ezért nem tudunk másképp tekinteni ezeknek a rendszereknek a kijevi rezsimnek való átadására, mint a NATO előre megfontolt jelzőakciójára a nukleáris szférában. Azt próbálják értésünkre adni, hogy az Egyesült Államok és a NATO szó szerint bármire készen áll Ukrajnában” – mondta Lavrov.

Azt hangoztatta, hogy az F–16-osok leszállítása nem fogja megváltoztatni a helyzetet a fronton, és ezeket a repülőgépeket ugyanúgy meg fogják semmisíteni, mint a NATO-országok által Ukrajnának átadott egyéb fegyvereket. Kifejezte reményét, hogy a taktikai nukleáris fegyverekkel végrehajtott orosz–belarusz gyakorlatok észhez térítik a Nyugatot.

Szergej Lebegyev, a mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora a RIA Novosztyi hírügynökségnek csütörtökön egyébként azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők az éjszaka folyamán legkevesebb öt csapást mértek a nyugat-ukrajnai Hmelnickij megyében lévő Sztarokonsztantiniv katonai repülőterére, amelyet az F–16-osok állomásoztatására akarnak átalakítani. Lebegyev szerint a reptérrel szomszédos Vokzal–2 negyed föld alatti katonai raktárait is találat érte.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hangsúlyozta, hogy új szintre emelik a feszültséget, és Kijevet az értelmetlen harci cselekmények folytatására provokálják azok a NATO-országok részéről elhangzó nyilatkozatok, amelyek megengedik, hogy Ukrajna nyugati fegyverekkel mérjen csapást nemzetközileg elismert orosz területekre. Állítása szerint a szövetség tagállamai is folytatni akarják a háborút Oroszország ellen a szó szoros és átvitt értelmében. A szóvivő elkerülhetetlen következményeket helyezett kilátásba, és azt, hogy mindez végeredményben nagy kárt fog okozni azon országok érdekeinek, amelyek a feszültség fokozásának útjára léptek.

Peszkov kommentálta azokat a médiajelentéseket, amelyek szerint az EU vezetése meg akarja büntetni Magyarországot, amiért ellenáll az Oroszország elleni szankcióknak.

„Minden alkalommal, amikor valamilyen kötelező érvényű döntést fogadnak el az EU-tagállamokkal kapcsolatban, Budapest, természetesen – mindenekelőtt a saját érdekei szempontjából – elemzi ezeket a döntéseket” – mondta.

„Ez a függetlenség nem mindenkinek tetszik Brüsszelben, ezért mind Orbánt, mind az egész magyar vezetést leplezetlen nyomás alá helyezik, ami szerintem egészen példátlan” – tette hozzá.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki moszkvai sajtótájékozóján azt hangoztatta, a nyugati országok arról szóló nyilatkozatai, hogy esetleg katonai kontingenseket vezényelnek Ukrajnába, azt mutatják, hogy az Ukrajnára vonatkozó eredeti tervük teljes kudarcot vallott.

„Feltartóztathatatlanul keresik a módját annak, hogyan lehetne ezt a hadjáratot folytatni. Még mindig félnek elmondani az igazságot Ukrajna polgárainak, hogy túszai és most már áldozatai is lettek ennek az Amerikai Egyesült Államok által vezetett NATO-kalandnak” – fogalmazott.

Lavrov egyébként a RIA Novosztyinak adott nyilatkozatában arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták telepítésére vonatkozó egyoldalú moratóriumának visszavonásán túlmenően lépéseket tehet a nukleáris elrettentés terén, ha az Egyesült Államok Európába vagy az ázsiai-csendes-óceáni térségbe ehhez az osztályhoz tartozó rakétákat telepít. Érzékeltette, hogy Moszkva Pekinggel együttműködve kíván fellépni.