Zelenszkij szerint Ukrajna az amerikai politika túsza

Ukrajna ügyei belekeveredtek az amerikai belpolitikába, és ez veszélyezteti az Oroszország elleni harc képességét – panaszolta Volodimir Zelenszkij elnök. Ebben a szakaszban Kijev – fejtette ki szombaton az országos televízióban – bármilyen támogatásba beleegyezne Washington részéről, akár hitel formájában is.

Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy az amerikai kongresszus végül jóváhagyja a hónapok óta függőben lévő, több tíz milliárd dolláros, kiegészítő segélycsomagot Kijev számára.

A régóta várt segítséget kritikusnak minősítve Zelenszkij elmondta, hogy hisz abban, hogy „pozitív szavazatot kaphatunk az amerikai kongresszustól”.

„Sajnos túszai vagyunk annak, hogy ez a választási folyamat része is… Oroszország Ukrajna elleni háborúja mára belpolitikai kérdéssé vált az Egyesült Államokban” – panaszolta, és bírálta az amerikai törvényhozókat a konfliktus és a globális biztonság egészének szerinte „éretlen megközelítése” miatt.

Az ukrán elnök azt is jelezte, hogy Kijev elfogadná az Egyesült Államok segítségét hitel formájában.

„Tudják, nemrég itt volt egy szenátor, és megkérdezte: hajlandóak lennének-e kölcsönt elfogadni? Legyünk őszinték: minden lehetőségbe beleegyezünk” – mondta, hozzátéve, hogy Ukrajna sorsa a tét.

Zelenszkij Lindsey Graham magas rangú republikánus szenátorra utalt, aki a múlt hónapban Kijevbe utazott, hogy népszerűsítse azt a kölcsönötletet, amelyet először a republikánus elnökjelölt-aspiráns, Donald Trump terjesztett elő. Graham akkor azt állította, hogy egyenes volt Zelenszkijjel, és azt mondta neki: „Nem tisztességtelen, hogy megkérem önt és más szövetségeseket: fizessenek vissza nekünk az út során, ha tudnak.”

Később a Politico arról számolt be, hogy bár Kijev kész megfontolni a javaslatot, egyes ukrán tisztviselők „kissé sértőnek” találják azt.

Joe Biden amerikai elnök hónapok óta sürgeti a kongresszust, hogy hagyja jóvá segélycsomagját, amely hatvanmilliárd dollárt különítene el Ukrajnának. Sok republikánus ellenezte az intézkedést, és több erőfeszítést követeltek a mexikói határ biztonságának megerősítésére.

Mike Johnson, a képviselőház elnöke azonban a hónap elején jelezte, hogy a csomag hamarosan szavazásra kerülhet, „néhány fontos újítással”, köztük egy Ukrajnának nyújtandó hitel meghosszabbítására, valamint a befagyasztott orosz állami vagyon lefoglalására és Kijevnek való átadására vonatkozó javaslattal. Moszkva az elkobzást „lopásnak” minősítette, és megtorlásra figyelmeztetett, ha a pénzeszközöket lefoglalják.

Ukrajna vereséget fog szenvedni, ha az amerikai kongresszus nem szavazza meg a Kijevnek szánt 60 milliárd dolláros katonai támogatást – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

„Világosan meg kell mondani a kongresszusnak: ha nem segít Ukrajnának, akkor Ukrajna el fogja veszíteni a háborút” – mondta az ukrán államfő a kijevi vezetést támogató külföldi zenészekkel, színészekkel, tudósokkal, illetve üzletemberekkel folytatott online beszélgetésben.

A videót az ukrán elnök Telegram-oldalán tették közzé. Zelenszkij korábban arról beszélt, hogy az ukrán hadsereg kénytelen lesz visszavonulni, amennyiben Washington nem biztosítja Kijev számára a szükséges támogatást.

Elfoglalta a donyecki régióban lévő Vodjane települést az orosz hadsereg csütörtökön, az elmúlt hét során pedig 39 csoportos csapást hajtott végre nagyhatótávolságú földi és légi indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal ukrán energiaipari, hadiipari és légvédelmi létesítményekre, arzenálokra és üzemanyagbázisokra – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a csoportos csapásokat választ jelentettek a „kijevi rezsim” azon kísérleteire, hogy kárt okozzon az orosz olaj-, gáz- és energetikai létesítményekben. A támadás ukrán egységek és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyei ellen is irányult.

A március 31. és április 5. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint az orosz hadsereg kedvezőbb állásokat foglalt el Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén, eközben pedig visszavert 64 ukrán ellenrohamot, közülük 39-et Avgyijivkánál.

A Moszkvában kiadott beszámoló szerint az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén több mint 5000 katonát veszített az elmúlt hét folyamán.

Közülük a legtöbben, több mint 2110-en a Donyeck körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan. Hét ukrán katona megadta magát.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett öt, Sz-300-as légvédelmi rendszerekhez tartozó indítóállást, három Szu-25-ös, egy Szu-27-es és egy MiG-29-es repülőgépet, 17 harckocsit, 30 páncélozott harcjárművet, öt HAMMER és JDAM irányítható légibombát, HIMARS, Vampire és Uragan sorozatvetők 91 rakétáját, továbbá 1119 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A zaporizzsjai atomerőmű a Telegram-csatornáján közölte, hogy ukrán dróncsapást érte a teherkikötőjét és a 2. számú nitrogén-oxigén állomását. A támadás a létesítmény kulcsfontosságú infrastruktúrájában nem okozott kárt, az atomerőmű rendszereinek működését nem zavarta meg.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Moszkva nevében óva intette Kijevet és annak nyugati partnereit minden, a zaporizzsjai atomerőmű megtámadására vagy az ottani destabilizálására irányuló kísérlettől. Felszólította a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy a helyszínen tartózkodó szakértői rögzítsék az ukrán támadások minden esetét.

Orosz közlés szerint a Rosztov megyei Morozovszkban egy drón robbanószerkezetének detonációja következtében nyolc ember sérült meg pénteken.

Az orosz légvédelmi erők az éjszaka folyamán 53 ukrán drónt lőttek le Rosztov, Szaratov, Kurszk és Belgorod megye, valamint a Krasznodari terület felett.

Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak „a kijevi rezsim bűncselekményei” ügyében illetékes nagykövete pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján közölte, hogy az ukrán fél az első negyedévben legkevesebb 22 ezer lövedéket lőtt ki polgári objektumokra orosz területen, 201 civil halálát okozva, 721 civilt pedig megsebesítve.

A sérültek között 59, a halottak között pedig 11 gyerek volt. A legfiatalabb halott gyermek mindössze 4 hónapos volt. Mirosnyik szerint a Belgorod megye területére mért csapások száma az év eleje óta másfélszeresére emelkedett.

Közölte, hogy az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) több mint 4500 büntetőeljárást indított ukrán „fegyveresek” és vezetőik által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, amelyek közül 980 került a végrehajtás szakaszába. Elmondta, hogy eddig az orosz bíróságok 215 büntetőügyben 310 személy ellen hoztak ítéletet, közülük 87-en a „nacionalista” Azov alakulatban szolgáltak.

A nagykövet szerint egyértelmű és közvetlen az összefüggés az ukrán harctéri vereségek és a hadviselés tiltott formáinak és módszereinek alkalmazása között. Kifogásolta, hogy a Nyugat ezek fölött szemet huny.

Orosz tüzérségi támadás érte a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja régió frontvonalában lévő Huljapole települést vasárnapra virradóra, három civil meghalt – jelentették helyi hivatalos források.

Zaporizzsja megye kormányzója a Telegramon azt közölte, az orosz erők rakétasorozatvetővel lőtték a települést.

Támadást jelentettek a kelet-ukrajnai Harkiv megyéből is, melynek kormányzója, Oleh Szinyehubov azt közölte, az orosz fél drónokkal támadta a megye székhelyét. A támadásban 10 lakóház és egy óvoda is megrongálódott – tette hozzá.

Az Ukrajna második legnagyobb városának számító Harkivot előző nap is orosz támadás érte, melyben egy ember életét vesztette, a sebesültek között pedig gyerek is van.

Szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök figyelmeztetett, hogy az orosz támadások nyomán Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, hozzátéve, hogy a hadseregnek elsősorban amerikai Patriot légvédelmi rendszerekre van továbbra is szüksége.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója közölte, hogy kritikus jelentőségű az ukrán vezetés szempontjából a segélyek halogatása, mivel nem tudják ellensúlyozni az amerikai támogatást. Mint fogalmazott, a kongresszusban folyó viták ártanak Washington nemzetközi megítélésének és demoralizálólag hatnak a partnereire is.

Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.

Egy pilóta nélküli repülőszerkezet a szakadár terület „védelmi minisztériumához” tartozó létesítménybe csapódott az ukrán határtól hat kilométernyire – közölte a Dnyeszter menti „nemzetbiztonsági minisztérium” pénteken.

Az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított orosz támadás nyomán felmerültek olyan aggodalmak, hogy Oroszország Dél-Ukrajnától nyugatra megpróbálja megszállni a Dnyeszter menti területhez vezető utakat, ahol egységei szolgálnak.

Ezek az aggodalmak azonban elhalványultak, miután az ukrán hadseregnek sikerült a Dnyeper túlpartjára visszaszorítani az orosz erőket. A legközelebbi ukrán-orosz frontvonal Moldova keleti részétől mintegy 200 kilométernyire húzódik.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője közleményében hangsúlyozta, hogy Moszkva az incidenst egy újabb, a Dnyeszter melléki terület körüli amúgy is feszült helyzet további elmélyítésére irányuló provokációnak tekinti, és vizsgálatot sürgetett a történtek körülményeinek feltárására.

A moldovai szakadár terület „nemzetbiztonsági minisztériuma” közölte, hogy bűnügyi eljárást indítottak az ügyben.

A pénteki incidens már a második volt nem egészen egy hónap alatt. Márciusban a Dnyeszter melléki szakadár vezetők azt közölték, hogy egy drón egy helikopterbe csapódott a területen.

Moldova közölte, hogy tanulmányozza a legutóbbi incidensről készült felvételeket, de nincs hozzáférése a szakadár hatóságok által ellenőrzött területhez. Chisinau szerint az incidens szándékos kísérlet lehetett pánik okozására és az enklávé iránti figyelem felkeltésére.