Zelenszkij beismerte, Amerika nélkül nincs esélyük

Egy amerikai televíziónak nyilatkozva elismerte az ukrán elnök, hogy az Egyesült Államok támogatása nélkül nincs esélyük a győzelemre. Volodimir Zelenszkij ezzel magyarázta, hogy országának miért van szüksége a pénzügyi segítségnyújtásra. A republikánus többségű amerikai képviselőház szombaton szavaz az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros támogatásról.

Eljött a nap: szombaton voksol az ukrajnai segélyről az amerikai képviselőház – ezzel a címmel közölt cikket a Mandiner. A lap úgy fogalmaz: röviden szólva eldőlhet Ukrajna sorsa.

A Mandiner arra utalt, hogy bár az Egyesült Államok demokrata többségű szenátusa februárban 60 milliárd dollár értékű katonai és pénzügyi támogatást hagyott jóvá Ukrajnának, a jobboldali többségű képviselőház mindeddig nem bólintott rá a segélycsomagra.

„Az Egyesült Államok támogatása nélkül nincs esélyünk a győzelemre”

– így foglalta össze a támogatás fontosságát az amerikai PBS televíziónak az ukrán elnök.

Volodimir Zelenszkij a NATO szerepvállalása kapcsán párhuzamot vont azzal, hogy Izrael légvédelmi rendszere elhárította Irán támadását.

„Feltennék önnek egy kérdést. Izrael tagja a NATO-nak? Izrael nem NATO-tagország, de a szövetségesek mégis megvédték. Megmutatták Iránnak, hogy Izrael nincs egyedül. Ez a válaszom azoknak, akik azt mondják, hogy Ukrajnát óvatosan kell kezelni, és nem szabad bevonni NATO-tagországokat a háborúba” – hangsúlyozta az ukrán elnök.

Smihal: Ha Ukrajna veszít, az a harmadik világháborúhoz vezethet

Hasonlóan nyíltan fogalmazott az ukrán miniszterelnök is, aki a BBC-nek azt mondta, ha Ukrajna veszít, az a harmadik világháborúhoz vezethet.

„Ha Ukrajna veszít, a globális biztonság jelenlegi rendszere véget ér. Újabb konfliktusok alakulnak ki, ami a harmadik világháborúhoz vezethet. Szeretnénk, ha Európa hosszú távon biztonságban lenne, ehhez viszont le kell győzni Oroszországot” – emelte ki Denisz Smihal.

Hétfőn az Origo hívta fel a figyelmet arra, hogy

Litvánia városaiban 27 parancsnoki központot hoznak létre, amivel megkezdték a felkészülést a háborúra, Németország pedig katonai egységeket küldött az országba, ahol páncélos dandárt állomásoztatnak majd.

A lap szerint Emmanuel Macron francia elnök – aki először beszélt nyugati katonák Ukrajnába küldéséről – arra akarta rávenni Joe Biden amerikai elnököt, hogy alkalmazza a stratégiai bizonytalanság taktikáját, és az Egyesült Államok, illetve a NATO küldjön félreérthető üzeneteket Moszkvának, hogy az oroszok ne tudják eldönteni, mi lesz a NATO következő lépése.

„Egyre többen emlegetik a harmadik világháború kitörésének eshetőségét” – ezt már a miniszterelnök politikai igazgatója mondta a brüsszeli uniós csúcstalálkozón. Orbán Balázs szerint az uniós vezetők többsége továbbra is abban hisz, hogy még több fegyverre és még nagyobb katonai támogatásra van szükség, ám

Magyarország abban bízik, hogy azzal lehet majd véget vetni a háborús készülődésnek, ha a békepárti képviselők kerülnek többségbe a júniusi európai parlamenti választáson.

„Minél előbb a tárgyalóasztalok mellé tudunk ülni, annál több életet tudnánk megmenteni és annál előbb tudnánk lezárni a harmadik világháború kitörésének kockázatát, és amíg ez a stratégiai irányváltás nem történik meg a többi ország részéről, addig is számunkra az első és legfontosabb prioritás az Magyarország békéjének és biztonságának garantálása” – szögezte le Orbán Balázs.

A tanácsadó szerint ezt azzal lehet garantálni, hogy Magyarország kimarad a háborús készülődésből, és továbbra sem vesz részt a fegyverszállításokban.

Mivel Európa vezetői továbbra is háborúpárti álláspontot követnek, első és legfontosabb prioritás marad számunkra Magyarország békéjének és biztonságának szavatolása – jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója Brüsszelben csütörtökön.

Orbán Balázs az informális európai uniós csúcstalálkozó zárónapján magyar újságíróknak nyilatkozva közölte, Európa vezetői közül egyre többen, a frontvonalról érkező hírek ellenére, háborúpárti álláspontot követnek, és még több fegyvert, még több katonai támogatást akarnak nyújtani Ukrajnának.

Magyarország továbbra is egyedül van békepárti álláspontjával. Az orosz-ukrán konfliktusnak nincs katonai megoldása – mondta. „Minél előbb a tárgyalóasztalok mellé tudunk ülni, annál több életet tudunk megmenteni, és annál előbb tudjuk minimalizálni a harmadik világháború kitörésének kockázatát” – fogalmazott.

Amíg ez a stratégiai irányváltás nem történik meg a többi ország részéről, addig az első és legfontosabb prioritás marad Magyarország békéjének és biztonságának szavatolása

– szögezte le.

„Ezt úgy látjuk megvalósíthatónak, hogy minden háborús készülődésből kimaradunk, továbbra is nemet mondunk a fegyverszállításra, és nem engedjük, hogy az uniós katonai támogatást érintő döntésekben bármilyen módon is magyar részvétel történjen. A magyar nemzeti prioritások mentén nem veszünk részt azokban az együttműködésekben, amik nem szolgálják hazánk érdekét. Biztosítjuk, hogy Magyarország semmilyen módon ne tudjon olyan színben feltűnni a világ vagy a háborút viselő felek színe előtt, mintha a konfliktus részese lenne” – fogalmazott.

Szavai szerint a következő esély a június 9-i európai parlamenti választás, ugyanis ha egy új összetételű Európai Parlament jön létre, új intézményi vezetés van Európában, meglesz az esély arra, hogy egy kevésbé „háborús héjákból” álló brüsszeli bürokrácia jöjjön létre, és a békepárti elképzeléseknek és javaslatoknak is több tere legyen Brüsszelben – emelte ki.

A miniszterelnök politikai igazgatója hozzátette:

remények szerint az új összetételű Európai Parlament nyomást tud majd helyezni az új összetételű Európai Bizottságra,

hogy egyebek mellett ne Ukrajna oldalára álljon az európai gazdákkal szemben, hanem az európai gazdákat védje meg az ukrán gabonától.

Kiemelte, az elmúlt öt év rossz brüsszeli vezetésének az a legsúlyosabb következménye, hogy az öt évvel ezelőtti helyzethez képest Európa versenyképessége radikálisan romlott. Ezt mindenképpen meg kell állítani, ezért a versenyképességi fordulat végrehajtása a július elsejétől fél éven át tartó magyar uniós tanácsi elnökség egyik legfontosabb prioritása lesz – tette hozzá nyilatkozatában Orbán Balázs.

Sorra érkeztek csütörtök délelőtt az állam- és kormányfők – köztük Orbán Viktor miniszterelnök – az Európai Tanács ülésére, amely egy munkavacsorával már szerda este elkezdődött. Az állam- és kormányfők éjszakába nyúlóan tanácskoztak. Bár eredetileg az unió gazdasági helyzetéről és versenyképességéről egyeztettek volna, az Izrael elleni hétvégi iráni támadás és az ukrajnai hadszíntéri helyzet átírta a forgatókönyvet, így a gazdasági kérdések helyett ismét a külpolitika került fókuszba.

„Az uniós tagállamok vezetői egyetértettek abban, hogy meg kell erősíteni Ukrajna védelmét” – mondta az ülés után az Európai Tanács elnöke. Charles Michel hangsúlyozta:

sürgősen biztosítani kell Ukrajna számára a légvédelmi eszközöket, így például tüzérségi lőszereket és rakétákat is.

„Nagyon fontos, hogy teljesítsük Ukrajnának tett ígéreteinket. Az érdekelt felek mindent megtesznek a további erőfeszítések érdekében. Tudjuk, hogy nagyon rövid időn belül növeltük a védelmi képességeinket a gyártási kapacitások terén, de ez nem elég. Arra is törekszünk, hogy minél több készletet használjunk, amelyek rendelkezésre állnak, különösen a légvédelmi rendszerek területén – ismertette Charles Michel.

Az ukrán elnök videókapcsolaton jelentkezett be a tanácskozásra, és a fegyverszállítások felgyorsítását kérte. Volodimir Zeleszkij kulcsfontosságúnak nevezte a légvédelem megerősítését.

„Természetesen a légvédelem és a front kulcsfontosságú prioritás. Most van itt az az idő, amelyet Európában, a szabad világban mindenkinek a megerősítésre kell felhasználnia. A fegyverek nagyobb mértékű gyártására, általában a nagyobb fegyverellátásra és az eltökéltségre. A világ normális élete az elszántságon alapul, és Európa nem veszítheti el ezt az időt a közös biztonságunk érdekében” – fogalmazott az ukrán elnök.

Orbán Viktor miniszterelnök (b), Robert Abela máltai (b2) és Mark Rutte holland miniszterelnök (b3), Luis Montenegro új portugál kormányfő (j3), Emmanuel Macron francia elnök (j2) és Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök (j) az EU-tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos informális találkozóján Brüsszelben, 2024. április 17-én (Fotó: MTI/ Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Az uniós állam- és kormányfők utoljára találkoztak a júniusi EP-választás előtt – hívta fel a figyelmet a XXI. Század Intézet vezető elemzője az M1-en. Deák Dániel kiemelte: június 9-e után alapjaiban átalakulhat az európai politika, a magyar soros elnökség pedig kiváló lehetőséget jelent arra, hogy

nagyobb hangsúlyt kapjon Magyarország álláspontja a migráció mellett a háború kérdésében is, amely a fegyverek szállítása helyett a mielőbbi tűzszünetet és a békét szorgalmazza.

„Magyarország fogja a politikai napirendet meghatározni az európai uniós csúcsokon. Ez egy nagyon fontos időszak lesz, és Magyarország számára egy kiváló lehetőség arra, hogy rendezze a migráció vagy a háború kérdését, és kihangsúlyozhassa a magyar álláspontot” – jelentette ki Deák Dániel.

A tanácskozás második napján főként gazdasági kérdésekről egyeztettek az uniós vezetők.