Visszavonulási parancsot adott ki Zelenszkij

Az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka jelentette be a döntést. A nagy tervek ellenére újabb területet veszítettek el Zelenszkijék.

Az ukrán elnöki sajtószolgálat által 2024. március 31-én közzétett képen Volodimir Zelenszkij (2b) ukrán elnök kezet fog az ukrán fegyveres erők főparancsnokával, Olekszandr Szirszkijjel (3j) az áldozatok emlékművénél. (Fotó: Ukrán Elnöki Sajtószolgálat / AFP) Fotó: AFP

A főparancsnok azzal indokolta a döntést, hogy meg akarja menteni a katonái életét és egészségét. Nagy veszteségeket követelt volna, ha maradnak.

A védelmi erők egységei a donyecki régióban található Berdicsi, Szemenovka és Novomihajlovka településektől nyugatra vonultak vissza. Ezt Alekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka nyilatkozta.

 – írta.

Az ukrán főparancsnok szerint nagy veszteséget okoztak az oroszoknak

Szirszkij jelentést tett a front helyzetéről is. Szerinte az oroszok Avgyejevkától és Marinkától nyugatra próbálnak offenzívát indítani, és akár négy dandárt is odavezényelhetnek. A kijevi vezető úgy fogalmazott, annak ellenére, hogy Oroszország bizonyos taktikai sikereket ért el ezeken a területeken, nem tudott hadműveleti előnyre szert tenni. 

A főparancsnok hozzátette, hogy az ukrán csapatok maximális veszteséget okoztak az ellenségüknek, mind személyi, mind katonai felszerelés terén, de hangsúlyozta, hogy az orosz csapatok a teljes fronton támadnak. A helyzet dinamikusan változik – tette hozzá. 

Az ukránoknak az is rossz hír, hogy úgy tűnik, egyelőre csak várják az F–16-os vadászgépeket, s a pilóták felkészítése is a vártnál lassabban halad – írta meg korábban  a Magyar Nemzet.

Az Egyesült Államok biztonsági megállapodást készít elő Ukrajnával – jelentette be vasárnap esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

„Már egy kézzelfogható szövegen dolgozunk” – mondta Zelenszkij, aki szerint minden eddiginél erősebb bilaterális megállapodást akarnak kötni. Ukrajna eddig több partnerével, egyebek között Németországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával kötött kétoldalú biztonsági megállapodást. Az ukrán elnök viszont nem említette, hogy a megállapodást Kijev és Washington között mikor tervezik aláírni.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy dolgoznak az idei és a következő tíz évre szóló támogatások szintjének kijelölésén. Mint mondta, ebbe beletartoznak a katonai és pénzügyi segélyek mellett a politikai támogatás, valamint a közös fegyvergyártás is. „A megállapodásnak valóban példaértékűnek kell lennie, tükrözve ezáltal Amerika vezető szerepét” – hangoztatta.

Washington a kijevi vezetés legfőbb támogatójának számít. Joe Biden amerikai elnök április 24-én aláírta és ezzel hatályba léptette azt a 95 milliárd dolláros segélyről szóló törvénycsomagot, amely egyebek között Ukrajna számára több mint 60 milliárd dollárt biztosít katonai támogatásként.

A donyecki régióban lévő Novobahmutivka község bevételéről tett bejelentést vasárnap az orosz védelmi minisztérium az ukrajnai háborúban.

A hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie, miközben 17 ukrán ellenrohamot vert vissza; közülük tízet Avgyijivka körzetében. Az ukrán hadseregnek több mint ezer embere esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A minisztérium az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett több, harci drónokat valamint repülőgép-lőszereket és -felszerelést tartalmazó raktárt, egy harckocsit, három páncélozott harcjárművet, egy amerikai M109-es Paladin és egy német PanzerHaubitze 2000-es önjáró valamint három amerikai M777-es vontatott tarackot, öt amerikai ATACAMS operatív-harcászati rakétát, továbbá 46 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Zaporizzsja megyei Pologi településen két civil életét vesztette ukrán belövések következtében.

Igor Kimakovszkij, az Oroszországhoz csatolt Donyecki Népköztársaság vezetőjének tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában közölte, hogy Avgyijivkában az orosz katonák az aknamentesítés során hátra kötözött kezű és megkötözött lábú áldozatok holttestére bukkantak.

Orosz drónok találtak el és borítottak lángba vasárnap kora reggel egy szállodát a dél-ukrajnai Mikolajiv városában, illetve károkat okoztak a helyi energetikai infrastruktúrában is – közölte Vitalij Kim, Mikolajiv megye kormányzója.

Kim szerint a drónok komoly károkat okoztak az épületben, de a tüzet időközben sikerült eloltani. Hozzátette, hogy a támadásban megrongálódott a távhőszolgáltatás is, de részleteket erről nem közölt. A kormányzó szerint nem voltak áldozatok.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint a csapás célpontja egy mikolajivi hajógyár volt, amelyben távirányítású tengeri drónokat szereltek össze. Az orosz közlés szerint célpont volt egy hotel is, amelyben az ukrán erők oldalán harcoló, „angolul beszélő zsoldosokat” szállásoltak el. A jelentés Szergej Lebegyevre hivatkozott, akit a hírügynökség a térségben működő oroszbarát gerillák tevékenységének koordinátoraként mutatott be.

Ukrán tisztségviselők szerint legkevesebb hét civil sebesült meg a vasárnapra virradóra végrehajtott orosz tüzérségi támadásokban.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka arról számolt be, hogy a helyzet a frontvonalon súlyosbodott, az ukrán erőknek legalább három helyen – Berdicsitől, Szemenyivkától és Novomihajlivkától nyugatra – új hadállásokba kellett visszavonulniuk.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte az ország gázszállító rendszere elleni legutóbbi orosz támadásokat.

A politikus szombaton este Kijevben sugárzott videoüzenetében azt mondta, hogy támadások érték azokat az infrastruktúrákat, amelyeken keresztül Ukrajnán át a gázt az Európai Unióba irányítják.

A több mint két éve tartó orosz invázió ellenére az orosz gáz továbbra is áramlik az országon keresztül – bár jóval kisebb mennyiségben.

A Naftohaz ukrán állami gázipari vállalat korábban szintén panaszkodott a vezetékhálózatot ért orosz támadásokra, anélkül, hogy részleteket közölt volna. A cég nemrég bejelentette, hogy 2025-től nem szállít többé orosz gázt nyugatra – a Gazprom orosz állami vállalattal kötött jelenlegi szerződések az év végén lejárnak.

Oroszország szombaton a kora reggeli órákban ismét rakétatámadásokkal sújtotta Ukrajnát, amelynek célpontja elsősorban energetikai létesítmények voltak. A DTEK helyi energetikai vállalat szerint négy hőerőmű megsérült.

A légicsapásokat követően Zelenszkij ismét felszólította a Nyugatot, hogy nyújtson több légvédelmi támogatást. Videobeszédében kifejtette, hogy Oroszország kiterjesztette masszív támadásai hatósugarát, ami most még inkább megnehezíti az ukrán légvédelem munkáját.

Az államfő hozzátette, hogy megkezdődött az újabb orosz támadások által okozott károk helyreállítása.

Hivatalosan is bejelentették az eddigi legnagyobb amerikai fegyvertámogatást Ukrajnának. A 6 milliárd dollár értékű csomag egyebek mellett légvédelmi rakétákat, nagy mennyiségű tüzérségi lőszert, légi bombákat és drónokat tartalmaz. Lapértesülés szerint Washington azt is engedélyezte, hogy a korábban, titokban leszállított nagy hatótávolságú rakétákat a Krím-félsziget ellen is bevessék az ukránok. A lépés tovább növeli a háború kiszélesedésének veszélyét, miközben egy amerikai elemzés szerint az amerikai-orosz párbeszéd megszokott csatornáinak hiányában drámaian csökkent a konfliktusok megelőzésének esélye.

„Örömmel jelentek be egy újabb, 6 milliárd dolláros kötelezettségvállalást az ukrajnai biztonsági segítségnyújtási kezdeményezésen keresztül. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy új katonai eszközöket szerezzünk be Ukrajna számára az amerikai ipartól” – így jelentette be pénteken Lloyd Austin az amerikai védelmi miniszter, hogy Washington minden korábbinál nagyobb összegű fegyvercsomag szállítását hagyta jóvá Kijev számára.

A most bejelentett, légvédelmi rakétákból, tüzérségi lőszerből és más fegyverekből álló segély már a második részlete annak a csaknem 61 milliárd dolláros katonai támogatásnak, amelyet a kongresszusi szavazás után Joe Biden a hét elején szentesített aláírásával. Közben

az amerikai kormány már elismerte, hogy még márciusban száznál is több nagy hatótávolságú rakétát szállított titokban Ukrajnába.

A New York Times Pentagon-beli forrásokra hivatkozva azt is közölte, hogy a katonai vezetés engedélyezte az ATACMS rendszer bevetését a Krím-félsziget ellen is. A lépéssel Washington Németországot is arra akarja rábírni, hogy szállítson Ukrajnának az 500 kilométernél is nagyobb hatótávolságú Taurus cirkálórakétáiból.

Ezt Berlin eddig a háborús konfliktus kiszélesedésétől tartva elutasította, különösen, amióta az orosz hírszerzés lehallgatott egy beszélgetést, amelyen

német parancsnokok a Krímet az orosz szárazfölddel összekötő Kercsi-híd felrobbantásáról tárgyaltak.

A nyugati szövetségesek között azonban sokan kiállnak Ukrajna katonai támogatásának fokozása mellett. A NATO főtitkára nemrég azt mondta, hogy a tagállamoknak saját készleteiket is feláldozva fokozniuk kell a fegyverszállítást.
A háborús feszültséget még tovább élezte a lengyel elnök, aki egy a hét elején megjelent lapinterjúban azt mondta: országa

kész atomfegyvert fogadni, ha a NATO meg akarja erősíteni keleti szárnyának védelmét.

Az államfő szavait a baloldali kormány sem utasította el. Sőt, a külügyminiszter csütörtökön elismerte a parlamentben, hogy támogatják az amerikai csapatok és fegyverek jelenlétének fokozását.

„Lengyelország biztonságának alapja továbbra is a transzatlanti szövetség marad, az Egyesült Államok vezető szerepével. Célunk az amerikai szerepvállalás fenntartása és erősítése Európában, a szövetség európai pillérének megerősítésével egyidőben” – mondta Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter.

Előzőleg Emmanuel Macron francia elnök beszélt arról még februárban, hogy nem lehet kizárni nyugati csapatok Ukrajnába küldését. Az államfő azóta is többször kijelentette, hogy nem szabad megengedni, hogy Oroszország győzzön a háborúban.

A nyugati katonák ukrajnai szerepvállalása azonban óhatatlanul a konfliktus kiszélesedésével jár, mert egy ilyen lépést Moszkva nem hagyhat válasz nélkül – erre figyelmeztettek az orosz kormányzat tagjai.

Szergej Lavrov külügyminiszter azzal vádolta az nukleáris fegyverrel rendelkező Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Franciaországot, hogy

atomháborúba akarják hajszolni a világot.

Az erősödő nyugati szerepvállalás miatt valóban erősödik a háborús fenyegetés – ez szerepel az amerikai Haditengerészeti Elemzések Központja által készített dokumentumban. A Pentagonnak is tanulmányokat készítő szervezet friss elemzése szerint a hagyományos amerikai-orosz kommunikációs csatornák elvesztése súlyosan csökkenti a válság megelőzésének esélyét egy konfliktus esetén.