Ukrajna további támogatására biztat a brit külügyminiszter

Washingtonba utazott David Cameron brit külügyminiszter, azzal az elsődleges céllal, hogy Ukrajna támogatásának folytatásra biztassa az amerikai törvényhozást.

A londoni külügyi tárca keddi tájékoztatása szerint Cameron azt kéri majd a kongresszus meghatározó befolyású illetékeseitől, hogy „változtassanak az Ukrajnával kapcsolatos beszédmódon”, és hagyják jóvá Ukrajna számára azt a 60 milliárd dollárnyi kiegészítő finanszírozást, amelyről jelenleg folyik a vita a törvényhozásban.

Cameron a brit külügyminisztérium ismertetése szerint hangsúlyozza washingtoni tárgyalásain az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomás fokozásának fontosságát is, és azt, hogy folytatni kell Ukrajna katonai és humanitárius támogatását.

A tárca megfogalmazása szerint meg kell adni a szükséges segítséget ahhoz, hogy Ukrajna „az idén tarthassa a frontot, 2025-ben pedig offenzívába lendülhessen”.

A londoni külügyminisztérium kiemeli keddi tájékoztatásában, hogy az európai országok eddig 184 milliárd dollárnak megfelelő támogatásra vállaltak kötelezettséget Ukrajna számára.

David Cameron a tárca ismertetéséhez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: Európa és Amerika biztonsága szempontjából is létfontosságú, hogy Ukrajna sikerrel járjon és Vlagyimir Putyin orosz elnök kudarcot valljon, mert ez demonstrálná, hogy az országhatároknak jelentőségük van, az agresszió nem fizetődik ki és az Ukrajnához hasonló országoknak joguk van szabadon dönteni saját jövőjükről.

A brit külügyminiszter szerint ennek egyetlen alternatívája az, hogy Putyin „kedvet kaphat az európai határok erőszakkal végrehajtott átrajzolására”, és ezt „világosan meghallanák Pekingben, Teheránban és Észak-Koreában is”.

A londoni külügyi tárca keddi állásfoglalása szerint jóllehet Ukrajna továbbra is képes területi nyereségek elérésére Oroszországgal szemben, az orosz tüzérség egyre inkább túlerőbe kerül a hadszíntéren.

A brit külügyminisztérium szerint ez is jelzi annak fontosságát, hogy az Egyesült Államokban egyezség szülessen Ukrajna támogatásának folytatásáról.

Orosz városok elpusztításával fenyegetőzött egy nyugalmazott francia tábornok. A nyilatkozat egy újabb fejezet a háború kiterjedésével fenyegető kijelentéssorozatnak, amelyet Emmanuel Macron indított el februárban. Közben amerikai szakértők arra figyelmeztetnek: ha a háború eléri Európát, akkor azt Oroszország fogja megnyerni.

„Oroszország fél Franciaországtól. Mert Franciaország az egyetlen, amely tíz perc alatt el tudja pusztítani Szentpétervárt, Moszkvát és több orosz várost” – mondta egy nyugalmazott francia tábornok alig egy hónapja. Vincent Desportes szerint Párizsnak mindene megvan, hogy Moszkvának oka legyen a félelemre.

A tábornok megdöbbentő szavai illeszkednek abba a nyilatkozatháborúba, amit a francia elnök indított el februárban. Emmanuel Macron nyugati csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségéről beszélt, és azóta is rendszeresen tesz a háborúpárti kijelentéseket.

„Ma nincs konszenzus a szárazföldi csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatban, de semmi sem zárható ki” – mondta Emmanuel Macron francia elnök néhány hete.

Kijelentései kettészakították Európát, a vezetők egy része támogatná a terveit, a többiek viszont határozottan ellenzik. Ezért a francia elnök mindent megpróbál, hogy a vonakodó országokat maga mellé állítsa.

Nyugaton már azzal számolnak, hogy Emmanuel Macron háborús retorikája és döntései kirobbantják a harmadik világháborút

– írta a Magyar Nemzet egy svájci lapra hivatkozva.

A Neue Zürcher Zeitung ugyanis több forgatókönyvet vázolt fel arra az esetre, ha az orosz–ukrán háború Európára is kiterjedne. Felvetik, hogy francia katonák mehetnének Kijevbe vagy Moldovába, de azt is latolgatják, hogy Emmanuel Macron csapatait a románokkal, a lengyelekkel és a britekkel közösen vetnék be.

Ha a háború kiterjed Európára, akkor azt Oroszország meg fogja nyerni

– jelentette ki a Pentagon korábbi tanácsadója. Douglas MacGregor szerint a Nyugat már szinte az összes lőszerét Ukrajnának adta, és évekig tartana feltölteni a készleteket. Miközben az orosz gyárak folyamatosan termelnek.

Úgy tűnik, a Nyugat mégsem vesz tudomást a fenyegetésről és fokozza Ukrajna támogatását. A NATO-tagok ugyanis egymás után jelentik be az újabb fegyverszállítmányokat. A múlt héten a lengyel külügyminiszter már egy közös ukrajnai NATO-misszió létrehozásáról beszélt.

A Nyugat folyamatosan lépi át a vörös vonalakat

– mondta a Mathias Corvinus Collegium szakértője. Kiss Rajmund szerint az unió után a NATO-ban is erősödnek a háborúpárti hangok, ezt mutatja az is, hogy százmilliárd eurós alapból képeznének ki katonákat Kijevnek.

„Ez egy nagyon erős provokáció Oroszország számára, és egyre inkább ezek a kijelentések miatt a NATO, az Egyesült Államok jelenlegi vezetése és az Európai Unió jelenlegi vezetése is a harmadik világháború felé sodorna minket” – magyarázta Kiss Rajmund.

A szakértő hozzátette: minél több fegyvert és pénzt küld a Nyugat a háborúba, annál többen halnak meg a fronton.

Emmanuel Macron francia államfő elítélte az oroszok „barokkos és fenyegető megjegyzéseit” a két ország védelmi miniszterei, Sébastien Lecornu és Szergej Sojgu korábbi telefonos megbeszéléséről, amelyet a francia fél azért kért, hogy „hasznos információkat adjon át” az oroszoknak a krasznogorszki terrortámadásról.

A találkozóról szóló beszámolójában Oroszország úgy fogalmazott, „bízik benne”, hogy a francia titkosszolgálatoknak nincs közük a március 22-én 144 ember halálát követelő támadáshoz.

„Nevetséges azt állítani, hogy Franciaország állhat mögötte, hogy az ukránok állnak mögötte… Ennek az egésznek nincs értelme. Ez az információk manipulálása, amely része annak a hadviselési arzenálnak, amelyet ma Oroszország használ” – fogalmazott a francia elnök a párizsi nyári olimpia Vizes Központjának átadó ünnepségén.

Emmanuel Macron azzal indokolta a megbeszélésre vonatkozó francia kezdeményezést – 2022 októbere óta az első hivatalos egyeztetést a két ország között –, hogy Franciaország „átadandó hasznos információkkal rendelkezik ennek a támadásnak az eredetéről és megszervezéséről”, amelyet az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalt magára.

„Együtt kell működnünk mindazokkal, akiket érint a terrorizmus.

És amikor információval rendelkezünk, vannak technikai eszközeink, azt hiszem, ez a mi felelősségünk” – tette hozzá. Az államfő szerint mindez a „bizonyítéka mindannak, amit az év eleje óta mond”: „Oroszország agresszív magatartása egyre erősödik, és nem csak Franciaországgal szemben”.

„Javaslom, hogy nézzék meg, mit tettek a magas rangú német katonai tisztviselőkről szóló információk kiszivárogtatását illetően, mit tettek az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok tekintetében is, amikor is egyes orosz tisztségviselők azt állították, hogy ezek az országok állnak a támadás mögött. Olyan információk jönnek egymás után, amelyekről tudjuk, hogy hamisak, és amelyek fenyegető magatartásnak felelnek meg” – hangsúlyozta Macron.

Az elnöknek „nincs kétsége” afelől sem, hogy Oroszország az olimpiai játékok megrendezését vette célba, „többek között az információk tekintetében is”, arra utalva, hogy Párizs nem lesz felkészülve.

Oroszország „minden nap azt erősíti, hogy ezt vagy azt nem tudnánk megcsinálni, tehát kockázatot jelentene. Ezért is ki kell tartanunk. A lélekjelenlét, az önbizalom és az igazsághoz való viszony a demokráciák és a nagy nemzetek erőssége” – mondta a francia elnök.

A védelmi miniszterek közötti megbeszélésről Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint a felek kitértek a francia katonák esetleges Ukrajnába vezénylésének témájára is.

Az orosz miniszter figyelmeztette kollégáját azokra a problémákra, amelyekkel Párizsnak szembe kell majd néznie, ha ezek a tervek megvalósulnak.

Sojgu és Lécornu mindemellett kijelentette, hogy kész a párbeszédre az ukrajnai helyzetről. Az orosz védelmi minisztérium szerint ezek kezdete a 2022-ben Isztambulban kidolgozott békekezdeményezésen alapulhat. Ezeket a megjegyzéseket Párizs azonnal visszautasította.

Az orosz miniszter ugyan azt mondta, hogy „kész újraindítani a párbeszédet Ukrajnáról”, de „Franciaország nem fogadott el és nem is javasolt semmit” ebben a témában – közölte a francia védelmi tárca az AFP hírügynökséggel. Sébastien Lecornu korábban sajtóközleményében kijelentette, hogy „fenntartás nélkül elítélte az Oroszország által Ukrajnában indított háborús agressziót” a telefonos megbeszélésen.