Ukrajna már kölcsönökből akar segélyeket

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy ukrán televíziónak adott interjú során elmondta, hogy már nincs választásuk, készek akár hitelre is segélycsomagot kapni az Egyesült Államoktól. A befagyasztott orosz eszközökre térve elmondta, hogy minél hamarabb meg kellene lépni azt, hogy Ukrajna hozzájusson a több száz milliárd dolláros vagyonhoz.

Ukrajna azt fontolgatja, hogy katonai segélycsomagot kap az Egyesült Államoktól hitelre – írja az Unian hírügynökség, idézve Volodimir Zelenszkij az 1+1 ukrán televíziós csatornának adott interjúját. Az ukrán elnök elmondta, hogy jelenleg sok lehetőséget mérlegelnek. Megosztotta, hogy nemrég Ukrajnában járt egy amerikai szenátor, aki felvetette a hitel lehetőségét. Zelenszkij közölte, bármilyen lehetőségbe beleegyeznek.

– mondta Zelenszkij. 

A befagyasztott orosz vagyonra térve elmondta, hogy kifejezetten hálás akkor, amikor a britek azt mondják, hogy a több száz milliárd dolláros vagyont adják Ukrajnának. Megjegyezte, hogy ez nemcsak a szavak szintjén kellene megnyilvánuljon, hanem meg kellene lépni ezt a döntést.

Zelenszkij azt is megmagyarázta, hogy miért nem sietnek az országok Ukrajnának adni a befagyasztott orosz pénzeket. Álláspontja szerint más országok vezetői attól tartanak, ha a vagyon ukrán kézre kerülne, akkor már nem kamatozna, nem hozna hozamokat. A hírügynökség megjegyzi, korábban Zelenszkij a CNN-nek adott interjúban elmondta, hogy amerikai segítség nélkül Ukrajna számára nehéz lenne nemcsak új eredményeket elérni a harctéren, hanem idén is folytatni a védekezést.

A NATO-n és az Európai Unión belül kialakult egy tömb, amely úgy gondolja, hogy egy Oroszországgal szembeni katonai beavatkozás megoldhatja az ukrajnai háborút – erről beszélt az M1-en az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója. Horváth József azt mondta, Franciaország, Németország, Lengyelország és a balti országok annak ellenére helyezkedtek erre az álláspontra, hogy haderejük alkalmatlan erre a feladatra.

„Az Amerikai Egyesült Államok részéről egyre inkább egy távolságtartás figyelhető meg ezzel a konfliktussal összefüggésben és szeretnék ezt a problémát Európára áttestálni. Ennek láttuk most legutóbb is a jelét, itt ezek a „rammsteiniek”, akik a NATO-n belül Ukrajna támogatása mellett felsorakoztak, ezek szeretnék átvenni ezt a feladatot az Egyesült Államoktól ”– fogalmazott Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.

Elfoglalta a donyecki régióban lévő Vodjane települést az orosz hadsereg csütörtökön, az elmúlt hét során pedig 39 csoportos csapást hajtott végre nagyhatótávolságú földi és légi indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal ukrán energiaipari, hadiipari és légvédelmi létesítményekre, arzenálokra és üzemanyagbázisokra – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a csoportos csapásokat választ jelentettek a „kijevi rezsim” azon kísérleteire, hogy kárt okozzon az orosz olaj-, gáz- és energetikai létesítményekben. A támadás ukrán egységek és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyei ellen is irányult.

A március 31. és április 5. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint az orosz hadsereg kedvezőbb állásokat foglalt el Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén, eközben pedig visszavert 64 ukrán ellenrohamot, közülük 39-et Avgyijivkánál.

A Moszkvában kiadott beszámoló szerint az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén több mint 5000 katonát veszített az elmúlt hét folyamán.

Közülük a legtöbben, több mint 2110-en a Donyeck körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan. Hét ukrán katona megadta magát.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett öt, Sz-300-as légvédelmi rendszerekhez tartozó indítóállást, három Szu-25-ös, egy Szu-27-es és egy MiG-29-es repülőgépet, 17 harckocsit, 30 páncélozott harcjárművet, öt HAMMER és JDAM irányítható légibombát, HIMARS, Vampire és Uragan sorozatvetők 91 rakétáját, továbbá 1119 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A zaporizzsjai atomerőmű a Telegram-csatornáján közölte, hogy ukrán dróncsapást érte a teherkikötőjét és a 2. számú nitrogén-oxigén állomását. A támadás a létesítmény kulcsfontosságú infrastruktúrájában nem okozott kárt, az atomerőmű rendszereinek működését nem zavarta meg.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Moszkva nevében óva intette Kijevet és annak nyugati partnereit minden, a zaporizzsjai atomerőmű megtámadására vagy az ottani destabilizálására irányuló kísérlettől. Felszólította a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy a helyszínen tartózkodó szakértői rögzítsék az ukrán támadások minden esetét.

Orosz közlés szerint a Rosztov megyei Morozovszkban egy drón robbanószerkezetének detonációja következtében nyolc ember sérült meg pénteken.

Az orosz légvédelmi erők az éjszaka folyamán 53 ukrán drónt lőttek le Rosztov, Szaratov, Kurszk és Belgorod megye, valamint a Krasznodari terület felett.

Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak „a kijevi rezsim bűncselekményei” ügyében illetékes nagykövete pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján közölte, hogy az ukrán fél az első negyedévben legkevesebb 22 ezer lövedéket lőtt ki polgári objektumokra orosz területen, 201 civil halálát okozva, 721 civilt pedig megsebesítve.

A sérültek között 59, a halottak között pedig 11 gyerek volt. A legfiatalabb halott gyermek mindössze 4 hónapos volt. Mirosnyik szerint a Belgorod megye területére mért csapások száma az év eleje óta másfélszeresére emelkedett.

Közölte, hogy az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) több mint 4500 büntetőeljárást indított ukrán „fegyveresek” és vezetőik által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, amelyek közül 980 került a végrehajtás szakaszába. Elmondta, hogy eddig az orosz bíróságok 215 büntetőügyben 310 személy ellen hoztak ítéletet, közülük 87-en a „nacionalista” Azov alakulatban szolgáltak.

A nagykövet szerint egyértelmű és közvetlen az összefüggés az ukrán harctéri vereségek és a hadviselés tiltott formáinak és módszereinek alkalmazása között. Kifogásolta, hogy a Nyugat ezek fölött szemet huny.

Hat ember meghalt, tízen megsérültek egy újabb orosz dróntámadásban szombaton a kelet-ukrajnai Harkivban. A nyugati vezetők a konfliktus eszkalációjának veszélye ellenére sem a béketárgyalásokat sürgetik, inkább továbbra is olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyek még inkább elnyújthatják a háborút. Az M1 Híradójában megszólalt biztonsági elemzők igen kockázatosnak tartják ezt az álláspontot.

Tűzoltók lepték el szombat hajnalban Harkiv városát egy újabb orosz dróntámadás után. A rendőrség lakóházakban, benzinkutakban, középületekben és autókban keletkezett károkról is beszámolt. Legkevesebb hat ember meghalt, tízen megsérültek.

Harkiv polgármestere szerint a szombat hajnalban történt újabb orosz támadásban a drónok több épületet, köztük lakótömböket is eltaláltak.

A térségben szinte mindennaposak a támadások, így már milliók hagyták el otthonaikat,

a helyzet nem javul.

Még inkább elnyújthatják a háborút

A nyugati vezetők mégsem a béketárgyalásokat sürgetik, ehelyett továbbra is olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyek még inkább elnyújthatják a háborút. Ez az eheti NATO-csúcson is jól látszott. Az eseményen Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ugyanis azt javasolta, hogy hozzanak létre egy öt évre szóló, 100 milliárd eurós alapot Kijevenek.

Stoltenberg Ukrajna NATO-csatlakozását is sürgeti, ami szakértők szerint a háború kiterjedésével járhatna.

Ennél még súlyosabbak Emmanuel Macron szavai. A francia elnök ugyanis még februárban beszélt arról, hogy nem szabad kizárni a nyugati csapatok küldését Ukrajnába.

„Bátran ki kell mondanunk: készek vagyunk az eszközeinket használni, hogy Oroszország ne győzzön”

– jelentette ki akkor a francia elnök, akinek a terveit többen is támogatják, így a lengyel külügyminiszter és a balti államok politikusai is.

Tűzoltók a helyszínen 2024. április 4-én, miután Oroszország dróntámadást intézett a kelet-ukrajnai Harkiv egyik lakónegyede ellen (Fotó: MTI/AP/George Ivancsenko)

Támadna, ám védekezésre képtelen?

„A NATO-n és az Európai Unión belül kialakult egy olyan tömb, amelyik úgy gondolja, hogy egy Oroszországgal szembeni katonai beavatkozás megoldhatja az ukrajnai háborút” – mondta az M1-nek az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója. Horváth József felidézte: Franciaország, Németország, Lengyelország és a balti országok annak ellenére helyezkedtek erre az álláspontra, hogy haderejük alkalmatlan lenne a feladatra.

„Európa számára ez tragikus végkifejletet is jelenthetne”

– hangoztatta Horváth József, aki „borzasztóan veszélyesnek” ítélte meg ezt a hozzá állást.

A tanácsadó hozzátette: „annak függvényében ez még inkább veszélyes, hogy ha megnézzük azt, hogy akár a francia, akár a német hadsereg milyen állapotban van, ami kitűnik a francia vagy a német vezérkari főnök nyilatkozataiból. Utóbbi szerint Németország esetében például 5–8 év kell ahhoz, hogy a hadsereget újra olyan állapotba hozzák, hogy képes legyen megvédeni az országát. Ezek nagyon árulkodó információk” – jegyezte meg Horváth József.

„Préselnek minket a harmadik világháborúhoz”

Emmanuel Macronon látszik, hogy elvakította az indulat – erről már az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője beszélt. Koskovics Zoltán úgy fogalmazott: az európaiaknak nem lenne szabad hagyniuk, hogy a kontinens biztonságát és az emberek életét veszélyeztessék.

„A háborúpártiak napról napra közelebb nyomnak, préselnek minket a harmadik világháborúhoz” – jelentette ki még pénteken Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója.

Hangsúlyozta:

a háború kiterjedésének kockázata óriási, ezért azonnal tűzszünetre és tárgyalásra van szükség.