Újabb szankcióval vágja agyon magát Európa

2024-től a G7-országok betiltották az Oroszországban bányászott, feldolgozott vagy előállított gyémántok importját. Március 1-től korlátozások vonatkoznak a harmadik országokban megmunkált kövekre is. Az Európai Bizottság által elfogadott jogszabályi intézkedések szerint az EU-ba importált drágaköveket a világ egyik vezető gyémántkereskedelmi központjában, a belgiumi Antwerpenben kell igazolni, hogy azokat hol bányászták. 

Március elejétől minden egy karátnál nagyobb követ oda küldenek vizsgálatra, szeptembertől pedig a fél karátnál nagyobbakat is ellenőrzik. Minden gyémántról tanúsítványt kell adni, hol bányászták és hol vágták.

Emiatt a piacon káosz alakult ki – írja az iparág képviselőire hivatkozva a brit The Times. 
A De Beers nevű gyémántipari multi felhívta a figyelmet, hogy az orosz nyersanyagokra vonatkozó szankciók nem érintik Dubajt, Indiát és Izraelt, és az ottani gyémántipari központokat. Ezért egyes cégek oda kívánnak költözni. Ezeket a félelmeket a The Times forrásai megerősítették. Ráadásul nincs megbízható módszer a gyémánt bányászati helyének meghatározására. A De Beers vezetője, Al Cook a Financial Timesnak adott interjújában elmondta, hogy a vámosok nem fogják tudni megkülönböztetni az orosz gyémántokat másoktól.
Van még egy érdekes pont. Ahogy a The Times megjegyzi, London és Washington felhagyott az antwerpeni ellenőrzési rendszerrel, lehetővé téve a saját gyémántgyártóik számára, hogy függetlenül igazolják a származási országot. Vagyis az Európai Uniót Oroszország elleni új szankciók bevezetésére ösztönző Egyesült Államok és az EU-ból már régen kilépett Nagy-Britannia megúszta a dolgot...

Az ukrajnai háború miatti új szankciós intézkedések várhatóan ugyanannyit fognak érni, mint a korábbiak: keveset. A szankciók ugyanakkor elidegeníthetik az Egyesült Államoktól és az Európai Uniótól a baráti országokat és Kína kezére játszhat a jüanalapú pénzügyi rendszer felvirágoztatásával. Ezzel pedig a Nyugat maga alatt vágja fát hosszú távon.

Az Európai Unió miniszterei az orosz-ukrán háború kapcsán még februárban áldásukat adták a 13. szankciós csomagra, amely immár nem csak a háborút kirobbantó ország, hanem más államok vállalatai ellen is korlátozó intézkedéseket foganatosít. Az európai országok szerint ugyanis az ázsiai és a távol-keleti cégek közvetve segítenek Oroszországnak a fegyverkezésben. Az újabb csomag azonban meglehet, hogy kontraproduktív lesz.     

Kína: a szankciók nem működnek 

A Global Timesnak nyilatkozó kínai elemzők szerint a szankciókról már bebizonyosodott, hogy hatástalanok, azok nem befolyásolják a háborús fejleményeket. Úgy látják, hogy a Nyugatnak és Kijevnek pragmatikusabban és realistábban kellene kezelnie konfliktusát Oroszországgal. 

Wang Yiwei, a kínai Renmin Egyetem Nemzetközi Ügyek Intézetének igazgatója kifejtette, hogy az Európai Unió az Egyesült Államok és Ukrajna nyomására hozta meg a szankciókat. Az amerikaiak ugyanis arra szorítják az európaiakat, hogy több segítséget adjanak a megtámadott államnak és azzal egyidejűleg Oroszországot helyezzék nagyobb nyomás alá.   

„Rájöttek, hogy önmagában a katonai segély nem segít Ukrajnának legyőzni Oroszországot, ezért most nyomásgyakorlásként megpróbálják a szankciókat eszkalálni. Ezek az erőfeszítések azonban értelmetlenek és hasztalanok, mert az elmúlt két évben már bebizonyosodott a kudarcuk” – magyarázta Wang a Kínai Kommunista Párt lapjának, aki hozzátette, hogy az ukrajnai korrupció is probléma, ami gátolja, hogy a nyugati katonai segély egy az egyben harci képességgé válhasson. 

Li Haidong, a Kínai Külügyi Egyetem tanára szerint pedig 

Hasonló álláspontot fogalmazott meg a nyugati  The Economist is a szankciókról. Habár az elmúlt két évben már 16,5 ezernél is több orosz magánszemély, illetve vállalat ellen hoztak korlátozó intézkedést a nyugatiak a Castellum adatai szerint, az orosz hadigazdaság továbbra is töretlen. 

A nyugatiaknak nem sikerült elérniük, hogy érezhetően visszaessen az orosz olajbevétel, hogy az országot elvágják a fejlett technológiától, sőt, egyelőre még azt sem érzi a gazdaság, hogy befagyasztották a jegybank külföldön tárolt tartalékait, a bankokat pedig leválasztották a SWIFT fizetési rendszerről.    

Oroszország könnyedén kijátssza a szankciókat

A hetilap emlékeztet, hogy a Nemzetközi Valutaalap a háború kezdetén arra számított, hogy 2021 és 2023 között több mint tizedével csökken az orosz bruttó hazai termék. Tavaly októberre viszont kiderült, hogy a kibocsátás csökkenés helyett éppenséggel enyhén emelkedhetett ebben az időszakban. 

Sok közgazdász azzal érvel, hogy a szankciók hosszabb távon érvényesülnek, ám tavaly újból növekedésnek indult az orosz GDP, habár ennek egyre nagyobb hányadát a hadiipar adja az életszínvonalat megtartó intézkedések kárára, az ország jelenleg továbbra is el tudja látni az ukrán földön harcoló hadsereget.                                                      

A Nyugat pedig hiába tesz feketelistáira orosz cégeket és magánszemélyeket, a világ népességének nagy része olyan országokban él, amelyek nem csatlakoztak a nemzetközi szankciókhoz. Noha az unióból Oroszországba irányuló export gyakorlatilag lenullázódott, a közép-ázsiai országok, úgymint a volt szovjet tagköztársaság Örményország, Kazahsztán és Kirgizisztán, egyre többet importáltak Európából és továbbítják az árut a szankciók megsértésével az oroszokhoz. Ez utóbbi pedig Orbán Viktor szerint jól jön Európának.        

A Nyugat kerülőúton is szankcionálná az oroszokat 

Ezután nem meglepő, hogy a nyugatiak már azokat is büntetik, akik segítenek Oroszországnak megkerülni a rávonatkozó szankciókat.   Az intézkedések három kínai, továbbá egy indiai, Srí Lanka-i, törökországi, thaiföldi, szerbiai és kazahsztáni vállalatot érintenek.

Sajtóértesülés szerint a három kínai vállalat a Guangzhou Ausay Technology, a Shenzhen Biguang Trading és a Yilufa Electronics, míg a hongkongi cég az RG Solutions. A Kommunista Párt lapja szerint nyilvános információk alapján nehéz meghatározni, hogy ezek a vállalatok valóban hozzájárulnak-e az orosz hadműveletekhez Ukrajnában – de erősen vélelmezhető. A kínai bankok mindenesetre már most is óvatosabbak az orosz cégekkel, mert félnek az amerikai megtorlástól.        

A The Economist arra is rávilágít, hogy hosszú távon az ilyen hatalomgyakorlás lerombolja Amerika befolyását a globális pénzügyi rendszerben, amiből eddig óriási hasznot húzott.

– írják. Tavaly először Kínában több nemzetközi ügyletet bonyolítottak le jüanban, mint dollárban.

A nyugati politikai konszenzus miatt hónapok óta megrekedt Ukrajna pénzügyi és katonai segélyezése, az utánpótlás e⁠⁠lapadása miatt pedig az ukránoknak területeket kellett átadniuk az agresszornak. Segélyezés helyett az Oroszország meggyengítésére irányuló intézkedések csábítók ugyan, de ezek hosszú távon kontraproduktív hatásúak lehetnek.                 

Nincs varázsfegyver, a pénzügyi hadviselés nem helyettesíti azt, hogy Ukrajnának megküldjük a szükséges pénzt és fegyvereket – összegezte a The Economist.