Újabb súlyos orosz támadások Ukrajna ellen

Ukrán és orosz területeken is folytatódtak csütörtökön a kölcsönös támadások. Közben a brüsszeli uniós csúcson a német kancellár újabb légvédelmi rendszert ígért Kijevnek, az olaszországi G-7 találkozón pedig az amerikai külügyminiszter fejezte ki elkötelezettségét Ukrajna mellett. A Kreml szóvivője szerint a fronthelyzeten nem változtatna a nyugati támogatás.

Túlélők után kutattak az észak-ukrajnai Csernyihivben. Szerdán három orosz rakéta csapódott a városba, sokan meghaltak, több mint hetvenen megsebesültek.

„Folytatjuk a kutatást, a törmelékek alatt még lehetnek emberek. Nem adjuk fel” – mondta a mentőkutya-kiképzők vezetője.

Az orosz rakétacsapások csütörtökön folytatódtak: hajnalban a Donyeck megyei Szelidovét érte találat, halálos áldozata is volt a támadásnak. Egy ház összedőlt, 11 másik megrongálódott.

A csernyihivi és a szelidovei áldozatokért az ukrán hadsereg a Krímben vett elégtételt.

Rakétavetőket, radarállomásokat és más eszközöket rongált meg az ukrán támadás az Oroszország által megszállt félsziget egyik fontos katonai repülőterén. A felvételt az ukrán hadsereg tette közzé, és a Telegramon többen is óriási robbanásokról számoltak be. Az ukrán elnök szerda éjjeli beszédében köszönetet mondott a műveletért.

„Köszönöm az ukrán fegyveres erőknek, akik pontos csapást mértek az orosz hadseregre a dzsankoji repülőtéren. A megszállónak veszítenie kell!” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij, aki a szerdán Brüsszelben kezdődött EU-csúcson elmondott videóüzenetében további légvédelmi támogatást kért.

Az uniós találkozón a német kancellár Ukrajna további segítését sürgette.

„Németország eddig két Patriot-rendszert küldött Ukrajnának, és úgy döntött, egy harmadikat is szállít. Nemcsak azért, mert ez közvetlenül hasznos, hanem azért is, hogy ezzel más országokat ösztönözzön a segítségnyújtásra” – nyilatkozott Olaf Scholz.

Az olaszországi Capri szigetén a G7-országok külügyminiszterei gyűltek össze, hogy a közel-keleti konfliktus mellett Ukrajna helyzetéről tárgyaljanak. Az amerikai külügyminiszter szerint fontos lenne, hogy a képviselőház még a hétvége előtt elfogadja az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros, átszámítva több mint 22 ezer milliárd forintos csomagot.

„Jóvá kell hagyni az elnök által benyújtott költségvetési kérelmet, amely reményeink szerint a hétvégén a képviselőház elé kerül. Az Egyesült Államok számára komoly a tétje Ukrajna sikerének. Ha Putyin büntetlenül folytathatja, nem fog megállni Ukrajnánál, és megjósolhatjuk, hogy agressziója folytatódni fog” – mondta Antony Blinken.

A Kreml szerint az amerikai támogatás nincs hatással a háború alakulására.

„Az amerikai pártellentétek miatt Washington újabb utakat keres, hogy Kijevet támogathassa. Akárhogy is, ez sehogy sem befolyásolja a fronthelyzetet. Szabad szemmel is láthatja már mindenki, hogy a harcok állása nem kedvez Ukrajnának” – nyilatkozott Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, aki szerint az amerikai segélycsomagok csak profitot garantálnak az Egyesült Államok számára.

A brüsszeli vezetők a saját háborújuknak tekintik az orosz–ukrán háborút – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor azt mondta, a magyar ember számára ez nem egy olyan háború, amiben mi is benne vagyunk. Amikor a brüsszeli vezetőket hallgatom – folytatta –, ők úgy beszélnek erről a háborúról, mint a saját háborújukról, ők benne vannak.

Elmondta, azzal kezdték, hogy küldenek sisakot, majd fegyvereket, harckocsikat, aztán jönnek a repülők, aztán most már arról beszélnek, miután vesztésre állnak az ő háborújukban, hogy előbb-utóbb katonákat is kell küldeni.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: nehéz a helyzet, Európában háborúpárti kormányok vannak, Magyarország egyedül van, csak a Vatikán van még a béke álláspontján.

Orbán Viktor szerint Magyarországnak ki kell tartania, mert arra számít, hogy repedezni fog a háborúpárti európai gondolkodás.

Legalább nyolc ember meghalt és huszonöt megsebesült az orosz erők légicsapásában csütörtök este a közép-ukrajnai Dnyipropetrovszk térségében – közölték a helyi hatóságok.

Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt közölte, hogy két ember Dnyipróban és hat a régió Szinelnikovi körzetében halt meg.

„Dnyipróban egy ötemeletes épület lángokban áll, részben megsemmisült. A romok alatt emberek lehetnek” – írta Telegramon Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója, aki a Dnyiprótól délnyugatra fekvő Krivij Rih körzetben is károkról számolt be. Hozzátette, a légvédelem a régiót támadó 16 rakétából 11-et, 10 drónból pedig kilencet lelőtt.

Az ukrán légierő azt közölte, hogy 15 rakétát – köztük két Kh-22-es cirkálórakétát – és 14 drónt lőtt le az országot ért támadások során.

Mikola Lukasuk, a Dnyipropetrovszk megyei tanács elnöke azt közölte: két ember meghalt és tizenöt megsebesült a csapásban, amely a Dnyipro központjában található épület két legfelső emeletét rombolta le.

A Dnyiprótól délkeletre fekvő Szinelnikovi körzetben Klimenko közlése szerint tucatnyinál több ház megrongálódott.

A Dnyiprótól délnyugatra fekvő Krivij Rihben három ember – két férfi és egy nő – sebesült meg a város egyik infrastruktúrája elleni csapásban – közölte a helyi katonai közigazgatás vezetője, Olekszandr Vilkul a Telegramon. A helyszínen mentőcsapatok dolgoznak. Az infrastruktúrában keletkezett károkról nem álltak azonnal rendelkezésre részletek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a légvédelem megerősítésére szólított fel a Dnyipropetrovszki területre mért orosz csapást követően. „Oroszországot felelősségre kell vonni a terrorért, és minden rakétát, minden Sahidot le kell lőni” – mondta. „A világ ezt garantálni tudja, és partnereink rendelkeznek a szükséges képességekkel” – tette hozzá.

Egy amerikai televíziónak nyilatkozva elismerte az ukrán elnök, hogy az Egyesült Államok támogatása nélkül nincs esélyük a győzelemre. Volodimir Zelenszkij ezzel magyarázta, hogy országának miért van szüksége a pénzügyi segítségnyújtásra. A republikánus többségű amerikai képviselőház szombaton szavaz az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros támogatásról.

Eljött a nap: szombaton voksol az ukrajnai segélyről az amerikai képviselőház – ezzel a címmel közölt cikket a Mandiner. A lap úgy fogalmaz: röviden szólva eldőlhet Ukrajna sorsa.

A Mandiner arra utalt, hogy bár az Egyesült Államok demokrata többségű szenátusa februárban 60 milliárd dollár értékű katonai és pénzügyi támogatást hagyott jóvá Ukrajnának, a jobboldali többségű képviselőház mindeddig nem bólintott rá a segélycsomagra.

„Az Egyesült Államok támogatása nélkül nincs esélyünk a győzelemre”

– így foglalta össze a támogatás fontosságát az amerikai PBS televíziónak az ukrán elnök.

Volodimir Zelenszkij a NATO szerepvállalása kapcsán párhuzamot vont azzal, hogy Izrael légvédelmi rendszere elhárította Irán támadását.

„Feltennék önnek egy kérdést. Izrael tagja a NATO-nak? Izrael nem NATO-tagország, de a szövetségesek mégis megvédték. Megmutatták Iránnak, hogy Izrael nincs egyedül. Ez a válaszom azoknak, akik azt mondják, hogy Ukrajnát óvatosan kell kezelni, és nem szabad bevonni NATO-tagországokat a háborúba” – hangsúlyozta az ukrán elnök.

Smihal: Ha Ukrajna veszít, az a harmadik világháborúhoz vezethet

Hasonlóan nyíltan fogalmazott az ukrán miniszterelnök is, aki a BBC-nek azt mondta, ha Ukrajna veszít, az a harmadik világháborúhoz vezethet.

„Ha Ukrajna veszít, a globális biztonság jelenlegi rendszere véget ér. Újabb konfliktusok alakulnak ki, ami a harmadik világháborúhoz vezethet. Szeretnénk, ha Európa hosszú távon biztonságban lenne, ehhez viszont le kell győzni Oroszországot” – emelte ki Denisz Smihal.

Hétfőn az Origo hívta fel a figyelmet arra, hogy

Litvánia városaiban 27 parancsnoki központot hoznak létre, amivel megkezdték a felkészülést a háborúra, Németország pedig katonai egységeket küldött az országba, ahol páncélos dandárt állomásoztatnak majd.

A lap szerint Emmanuel Macron francia elnök – aki először beszélt nyugati katonák Ukrajnába küldéséről – arra akarta rávenni Joe Biden amerikai elnököt, hogy alkalmazza a stratégiai bizonytalanság taktikáját, és az Egyesült Államok, illetve a NATO küldjön félreérthető üzeneteket Moszkvának, hogy az oroszok ne tudják eldönteni, mi lesz a NATO következő lépése.

„Egyre többen emlegetik a harmadik világháború kitörésének eshetőségét” – ezt már a miniszterelnök politikai igazgatója mondta a brüsszeli uniós csúcstalálkozón. Orbán Balázs szerint az uniós vezetők többsége továbbra is abban hisz, hogy még több fegyverre és még nagyobb katonai támogatásra van szükség, ám

Magyarország abban bízik, hogy azzal lehet majd véget vetni a háborús készülődésnek, ha a békepárti képviselők kerülnek többségbe a júniusi európai parlamenti választáson.

„Minél előbb a tárgyalóasztalok mellé tudunk ülni, annál több életet tudnánk megmenteni és annál előbb tudnánk lezárni a harmadik világháború kitörésének kockázatát, és amíg ez a stratégiai irányváltás nem történik meg a többi ország részéről, addig is számunkra az első és legfontosabb prioritás az Magyarország békéjének és biztonságának garantálása” – szögezte le Orbán Balázs.

A tanácsadó szerint ezt azzal lehet garantálni, hogy Magyarország kimarad a háborús készülődésből, és továbbra sem vesz részt a fegyverszállításokban.