Újabb mozgósítás Ukrajnában, Zelenszkij aláírta a törvényt

Tovább szigorodik és fokozódik Ukrajnában a hadkötelesek mobilizációja, miután Volodimir Zelenszkij elnök aláírt több, erre vonatkozó jogszabályt. Mindeközben a háborúzó országban folyamatosan zajlik a kényszersorozás is, amely miatt mostanra mindennapossá váltak az utcai emberrablások.

Dühös nők támadnak rá egy hadkiegészítő tisztek által használt mikrobuszra a közép-ukrajnai Hmelnyickijben – az M1 Híradójában bemutatott videón látható, hogy az egyenruhás sofőr megijed tőlük és elfut. Az asszonyok azonban folytatják a jármű ablakainak betörését, miközben azt követelik, hogy a toborzók menjenek a frontra, ne az ő gyermekeiket rabolják el. A településen a napokban több felvétel is készült arról, ahogy az utcáról erőszakkal elhurcolják a férfiakat.

„A városunkban három férfi csak verekedéssel tudott megmenekülni hat toborzótól, majd elmenekültek. A népi ellenállás elkezdődött az ellen a törvénytelen mozgósítás ellen, amit »szeretett« kormányunk rendelt el”

– mondta az egyik nő.

A délnyugat-ukrajnai Csernovicban egy busz ablakából filmezték le, amint a rendőrség és a katonák megbilincselnek egy hadköteles fiatalt. Kárpátalján is megszaporodtak az ellenőrző pontok, a városok utcáiról pedig mikrobuszokkal rabolják el a katonaköteles embereket.

A napokban már autós üldözésre is volt példa a magyarok által is lakott vidéken.

A szélsőséges szabadcsapatok vezetőiből katonává vált parancsnokok egyre gyakrabban követelik a mozgósítás felerősítését.

„Lehetőséget kell adni a fiataloknak is a harcra. Tetszik ez valakinek, vagy nem, hogy a fiatalság meghal, vagy kockáztat, de ők teljesen másként állnak a háború kérdéséhez. Több energiájuk van, más a belső késztetés, és nekik könnyebb harcolni is. Az ifjúság keresi a jó példát, ezért lehetőséget kell nekik adni harcolni” – mondta a Makszim Zsorin, az egykori Azov szabadcsapat egyik vezetője.

Bár az új mozgósítási törvény még a parlament előtt van,

Volodimir Zelenszkij államfő váratlanul két olyan jogszabályt is aláírt, mely a mozgósítás fokozását célozza.

Ennek keretében 27-ről 25 évre csökkentik a mozgósítási életkor alsó határát, így lehetővé válik a fiatalabb férfiak kötelező katonai kiképzése is. Emellett létrehozzák a sorkatonák online nyilvántartását, és megszüntetik a „részben alkalmas” státuszt a katonaorvosi vizsgálatokon.

„Azok a katonák, akik még nem voltak a fronton, ezután mennek. Ami a különböző számokat illeti, hogy mennyi embert kell még mozgósítanunk, ezt nem tudom megmondani önöknek. Azt ki tudom viszont jelenteni, hogy Oroszország június elsejéig háromszázezer embert tervez mobilizálni”

– szögezte le Zelenszkij.

Közben futótűzként terjed a világhálón egy olyan – a kijevi kormányt erősen kritizáló – ukrán videó, amiben szembeállítják az ukrajnai milliomos aranyifjakat az egyszerű emberekkel. Bemutatják, hogy a frontra az egyszerű állampolgárokat küldik, míg a gazdag politikusok gyermekei külföldön élvezik az életet, ők ugyanis ki tudnak bújni a mozgósítás alól.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztet arra, hogy a parlament ezt az indítványt még tavaly május 30-án szavazta meg. A korhatár csökkentését a védelmi minisztérium terjesztette a parlament elé, a tárca indoklása szerint egy adminisztrációs probléma miatt.

Jelenleg ugyanis a sorkatonai szolgálatra 20-27 év közöttiek hívhatók be, a hadiállapot alatt azonban hivatalosan szünetel a sorozás.

Így sok olyan 25-27 éves állampolgár van, aki már korábban letöltötte a sorkatonai szolgálatát, mégsem mozgósítható, mivel életkora miatt még a sorkatonai nyilvántartásban szerepel.

Szerhij Liszak, a régió kormányzója közölte a Telegramon, hogy az orosz csapatok rakétacsapást mértek  a kelet-ukrajnai Dnyipro városra, az előzetes adatok szerint öt ember sérült meg. Később hozzátette, hogy a rakétatámadás károkat okozott egy oktatási intézményben. Szavai szerint a gyerekek az óvóhelyen voltak, így közülük senki sem sérült meg.

Vadim Szkibickij vezérőrnagy, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak elmondta, hogy becsléseik szerint körülbelül 950 hadműveleti-stratégiai és stratégiai szintű, legalább 350 kilométeres hatótávolságú rakétája maradt Oroszországnak.

A védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége úgy véli, hogy Oroszország még több masszív kombinált támadást hajthat végre addig, amíg szünetet kell tartania a lövedékek újabb felhalmozásához

– mondta el a szóvivő.

Az ukrán védelmi minisztérium a Telegramon arról számolt be, hogy márciusban az ukrán védelmi erők 976 ellenséges tüzérségi rendszert semmisítettek meg. Ez a legtöbb, amelyet a háború több mint két éve alatt egy hónapban megsemmisítettek az ukrán katonák – tette hozzá a tárca.

Nem egészen egy hónap múlva, úgynevezett határsávengedélyt vezetnek be Kárpátalján. A cél az, hogy kevesebben próbáljanak a behívó elől nyugatra szökni. A kárpátaljai magyarság a jelek szerint egyelőre hiába kérte, hogy a hatóságok biztosítsák számukra a szülőföldjükön való szabad mozgást.

Ellenőrző pontot állítottak fel az Ungvár melletti Onokóc határában. Fegyveres ukrán katonák, rendőrök és határőrök ellenőriznek minden arra áthaladó autót. Hasonló a helyzet a Beregszász melletti Kígyós ellenőrző pontján is, ahol a határőrség mellett gyakorta vannak jelen a hadkiegészítő parancsnokság emberei is.

Egyre csak szaporodnak az ellenőrző pontok Kárpátalja határ menti övezeteiben, ahol szinte minden harmadik település előtt sorompó várja az arra közlekedőket.

Az ukrán kormány még múlt decemberben döntött úgy, hogy úgynevezett határsávengedélyt vezet be, amelynek értelmében, aki az ország határa melletti öt kilométeres övezetben lakik, annak is speciális engedélyre lesz szüksége a településekhez tartozó földeken a szabad tartózkodáshoz.

Ha valaki egy másik határ menti járásba menne dolgozni vagy meglátogatni a rokonait, az is engedélyköteles lesz.

„Az Ungvári járásban élőknek is kell engedélyt igényelniük. Ha pedig már a Munkácsi járásba indulna valaki rokonlátogatásra, akkor az engedély igénylésekor indokként azt kell beírnia, hogy rokonlátogatás és azt mennyi időre tervezi, vagyis egy hét vagy egy hónap és így tovább. Fontos megjegyezni, hogy az igénylést minimum tíz nappal a tervezett utazás előtt kell benyújtani, hogy a határőrség fel tudja dolgozni azt, és kiadja a szükséges engedélyt” – mondta az ukrán határőrség alezredese, Viktor Kovaljuk.

A május elsején életbe lépő intézkedést az illegális határátkelések kiszűrésére találták ki, ugyanis egyre több hadköteles menekül nyugatra a háború elől a zöldhatáron keresztül.

Ráadásul kedden Volodimir Zelenszkij államfő aláírta azt a törvényt, mely 27-ről 25 évre csökkenti a mozgósítási életkor alsó határát, a 25 és 27 közöttieket ugyanis eddig csak sorkatonai szolgálatra lehetett behívni, mostantól azonban mozgósíthatók is. Emiatt várhatóan megnő azok száma, akik szökni próbálnak.

A rendelet azonban megnehezítheti a helyiek mindennapjait. A Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ezért nemrég levélben arra kérte Denisz Smihal ukrán miniszterelnököt, hogy a helyi lakcímmel rendelkezőknek a személyi igazolvány is elegendő legyen a térségben a szabad mozgáshoz. Abszurd ugyanis, hogy ezen kívül még speciális engedélyre is szükségük legyen a tősgyökeres kárpátaljaiaknak. Kijev ezt elutasította.

Darcsi Karolina, KMKSZ szóvivője hangsúlyozta, hogy a szabad mozgás korlátozása alkotmányellenesnek is minősülhet. A levélre azt a választ kapták a minisztériumból, hogy nem fognak kivételt tenni bizonyos megyékkel, hanem minden egyes megyére azonos szabályozás fog vonatkozni. „Mi bízunk abban, hogy ennek ellenére lesznek könnyítések, illetve a lakosságnak a szabad mozgását meg lehet majd oldani” – tette hozzá.

Viktor Mikita, Kárpátalja katonai kormányzója szerint mindenkinek kötelessége betartani a jogszabályokat, hiszen ez Ukrajna egyetlen olyan régiója, ahol nem vezettek be kijárási tilalmat. Ugyanakkor az ellenőrző pontok megbonyolíthatják Kárpátalja mindennapjait, ezért fontos a megfelelő kommunikáció kialakítása a kistérségek és az ellenőrző szervek között.

„A polgármesterek maguk is összegyűjthetik a lakosságtól az engedélyekre vonatkozó igényléseket, és bevihetik azokat a határőrséghez, akik utána kiállítják azokat. A határsávban lévő települések területén számos vállalkozás működik, és ott meg kell teremteni a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a munkások szabadon tudjanak közlekedni” – mondta Viktor Mikita.

Az ukrán hatóságok szerint a szabadságjogok nem sérülnek az engedélyhez kötött mozgással. Arra is felhívták azonban a figyelmet, hogy a térséghez tartozó folyók közelében, illetve az erdőkben kirándulóknak is szükségük lesz az engedélyre, különben pénzbüntetésre számíthatnak.