Újabb fegyvergyárakat építenek az oroszok

Drón- és robotfejlesztő, valamint -gyártó központot hoz létre az orosz védelmi minisztérium – közölte a tárca vezetője szombaton.

Szergej Sojgu a moszkvai katonai körzet drónok tesztelésére is használt lőterét ellenőrizte.

Az ukrajnai konfliktusban eddig több ezer pilóta nélküli légi járművet vetettek be a felek az ellenséges erők követésére, a tüzérség irányítására és a célpontok bombázására.

Az orosz erők a dél-ukrajnai Mikolajiv és Odessza megyékre mértek csapásokat pénteken napközben, a támadásoknak civil áldozatai is vannak – közölték helyi kormányzók.

Vitalij Kim, Mikolajiv megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy régiójában az orosz erők tüzérségi tűz alá vettek egy kistérséget a megyeszékhely közelében, a támadás következtében egy idős nő életét vesztette, férje és egy 14 éves fiú pedig megsérült.

Oleh Kiper, a szomszédos Odessza megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy délután az orosz erők rakétacsapást mértek a régióra.

A támadásban ez eddigi információk szerint egy civil sérült meg.

Károk keletkeztek a kikötői és a mezőgazdasági infrastruktúrában. Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője a Facebookon hozzátette, hogy az orosz hadsereg négy rakétával mért csapást Ukrajna déli részének kikötői létesítményeire.

Az ukrán állami újjáépítési ügynökség 18 darab modulárishíd-készletet kapott, amelyet az amerikai Acrow vállalat gyártott – közölte pénteken az ukrán szaktárca. A területfejlesztési minisztérium közlése szerint a hidak Ukrajna és a Világbank által kezdeményezett fejlesztési projekt részeként érkeztek az országba.

Musztafa Najem, az ügynökség vezetője hozzátette, hogy a beszerzést az ENSZ Projekttámogatási Hivatala (UNOPS) végezte.

A szállítmány 23,3 millió dollárba került.

Az Acrow vállalat ezen felül hídszerelő berendezéseket adományozott Ukrajnának.

„A moduláris hidak lehetővé teszik a közlekedési kapcsolatok gyors helyreállítását, valamint biztosítják az áruk és rakományok logisztikáját azokon a helyeken, ahol az állandó hidak megsemmisültek vagy megsérültek a harcok következtében” – magyarázta közleményében az újjáépítési ügynökség.

Elérhető közelségbe került az ukrán védelem áttörése, miközben a háborúpárti nyugati vezetők egyre jobban aggódnak amiatt, hogy nem képesek tovább folytatni a háborút.

Egyre jobban aggódnak az Egyesült Államok és az Európai Unió háborúpárti vezetői, hogy nem képesek tovább folytatni a háborút – erről ír a Bloomberg. A vezető amerikai újság szerint

Kijev egyre nehezebben képes fenntartani a harcok intenzitását az elmúlt időszakra jellemző nyugati támogatások elmaradása miatt.

Ezzel párhuzamosan napi szinten éri drón- és rakétatámadás az ukrán energiainfrastruktúra és katonaság egységeit a légvédelem hiánya miatt, majd hozzáteszik:

„sokasodnak a félelmek [nyugati részről – a szerk.] azzal kapcsolatban, hogy Oroszország az elkövetkező hetekben komoly sikereket és területszerzést könyvelhet el, ha sikerül áttörni az ukrán frontvonalakat.”

A cikk szerint elsősorban a Csaszov Jar térségben várják az áttörést, Zelenszkij elnök még több nyugati katonai támogatást kért a háború folytatásához, azonban Joe Biden elnöknek ezidáig nem sikerült keresztülvinni a kongresszuson az újabb, 60 milliárd dolláros katonai támogatási csomagot. Mike Johnson képviselőházi elnök úgy véli, legkorábban szombaton szavazhatnak a támogatási tervezetről.

A NATO védelmi miniszterei megállapodtak abban, hogy további katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának, főképpen a légvédelem területén – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken Brüsszelben.

A főtitkár a NATO-Ukrajna Tanács virtuális egyeztetését követő sajtótájékoztatóján elmondta: a NATO arra a következtetésre jutott, hogy vannak olyan légvédelmi rendszerek, amelyeket Ukrajna rendelkezésére lehet bocsátani.

„A Patriot légvédelmi rendszereken kívül vannak más fegyverek is, amelyeket a szövetségesek biztosítani tudnak Kijev számára, például a francia SAMP/T föld-levegő rakéták. Azok a szövetségesek, amelyeknek nincs birtokukban rendelkezésre bocsátható rendszer, ígéretet tettek arra, hogy pénzügyi támogatást nyújtanak ezek megvásárlásához Ukrajna számára” – jelentette ki.

Stoltenberg nem részletezte, hogy Ukrajna hány új légvédelmi rendszert kap majd,

de felhívta a figyelmet, hogy a következő napokban újabb bejelentésekre számít ezzel összefüggésben a szövetségesektől. „A segítség már úton van. Arra számítok, hogy a közeljövőben további támogatást fognak bejelenteni” – hangsúlyozta.

A főtitkár üdvözölte az amerikai kongresszusban elért előrelépést az Ukrajnának szánt kulcsfontosságú segélycsomag szombati megszavazása felé. „Számítok rá, hogy nem lesz további késedelem” – tette hozzá.

Mint mondta, a szövetségeseknek „mélyen bele kell nyúlniuk” készleteikbe, és fel kell gyorsítaniuk a rakéták és a lőszerek szállítását.

„Ukrajna az általunk biztosított fegyvereket az orosz harci képességek megsemmisítésére használja. Ez mindannyink biztonságát jelenti. A Kijevnek nyújtott támogatás nem jótékonyság, hanem befektetés a saját biztonságunkba” – hangoztatta.

A NATO-főtitkár szerint, az is „létfontosságú”, hogy a közel-keleti konfliktus ne eszkalálódjon. „Senki sem járna jól egy újabb háborúval a Közel-Keleten. Életbevágóan fontos, hogy a konfliktus ne fajuljon el, ezért minden felet önmérsékletre szólítunk fel” – mondta.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a pénteki tanácskozáson kijelentette: a NATO-nak be kell bizonyítania, hogy Ukrajna mellett áll az Oroszország elleni háborúban azáltal, hogy azonnali hatállyal felgyorsítja a fegyver- és lőszerszállításokat. Szavai szerint Vlagyimir Putyin orosz elnököt „ki kell józanítani” és „az ukrán égboltnak újra biztonságossá kell válnia”.

„Az önök döntésén múlik, hogy valóban szövetségesek vagyunk-e. Idén már nem várhatunk tovább a döntésekre. Arra kérem önöket, hogy a lehető leggyorsabban fontolják meg kéréseinkre adott válaszainkat” – hangsúlyozta.

Felhívta a figyelmet, hogy az amerikai kongresszusban szombatra tervezett szavazás a 61 milliárd dolláros segélycsomagról létfontosságú Ukrajna számára.

Az elnök egyebek mellett további hét Patriot légvédelmi rendszert kért, ami szerinte „a minimum”. Bírálta továbbá az Ukrajnába irányuló lőszerszállítások lassúságát. Zelenszkij elismerte, hogy hadseregének korlátozottak az erőforrásai, de „bátran” védekezik a nagyobb orosz haderővel szemben.

„Nyilvánvaló, hogy míg Oroszország fölényben van a levegőben drónjaival és rakétáival, addig a mi lehetőségeink a földön sajnos korlátozottak” – mondta. Hozzátette, hogy Ukrajna az év eleje óta közel 1200 orosz rakéta és több mint 1500 Shahed típusú iráni drón célpontja volt.

A brüsszeli vezetők szerint előbb-utóbb katonákat is kell küldeni a háborúba és NATO is sodródik ebbe az irányba – mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor arról is beszélt, az európai parlamenti (EP-) választáson a békepártiság és a háborúpártiság áll szemben egymással, és Európában békepárti többség kell.

Elmondta, az ukrajnai háború kitörésekor a brüsszeli vezetők azzal kezdték, hogy küldenek sisakot, majd fegyvereket, harckocsikat, aztán jönnek a repülők, aztán most már arról beszélnek, miután vesztésre állnak „az ő háborújukban”, hogy előbb-utóbb katonákat is kell küldeni.

Kijelentette,

a brüsszeli vezetők sajátjuknak tekintik az orosz-ukrán háborút, de az nem a magyar emberek háborúja, Magyarország egyik fél oldalán sem avatkozik be.

A kormányfő azt mondta, „háborús hangulat van Brüsszelben”, az orosz-ukrán háború első fejezete lezárult azzal, hogy felmerült, katonákat küldenének Ukrajnába, egy másik szakasz kezdődött ezzel.

Ebben a másik szakaszban a NATO ukrajnai missziót szervez, nem azért, hogy katonákat küldjön, de elkezdte koordinálni a kiképzést, a fegyverszállításokat, saját pénzügyi erőforrásokat akar begyűjteni a tagállamoktól, tehát csúszik bele a háborúba – tette hozzá.

Rámutatott, a NATO védelmi szövetség, azért hozták létre – és Magyarország is azért csatlakozott hozzá –, hogy ha bármelyik tagállamot megtámadják, minden tag számíthasson a többiek segítségére. Szó sincs arról, hogy együtt támadunk meg valakit, vagy a NATO területén kívül hajtunk végre katonai akciókat – hangsúlyozta.

Szerinte a magyar álláspont nem más, mint ragaszkodás a NATO eredeti küldetéséhez: ez egy védelmi szövetség.

Elmondta, „a magyar ember számára ez nem egy olyan háború, amiben mi is benne vagyunk”. Amikor a brüsszeli vezetőket hallgatom – folytatta –, ők úgy beszélnek erről a háborúról, mint a saját háborújukról, ők benne vannak.

A miniszterelnök közölte, az orosz-ukrán háború Magyarország szomszédságában van, jelentős konfliktus, „szegény ukránok borzalmasan szenvednek”, százezerszám halnak meg emberek.

Ugyanakkor kijelentette: orosz-ukrán háborúról, két szláv nép háborújáról van szó, nem „a mi háborúnkról”; ezt minél hamarabb tűzszünettel és béketárgyalással kellene lezárni.

Magyarország ki akar maradni ebből a háborúból, eddig ki tudott maradni, az a kérdés, ki tud-e maradni a második részből, szerinte képes lesz rá az ország

– hangsúlyozta.

Amíg nemzeti kormánya van az országnak, addig az orosz-ukrán háborúban Magyarország egyik fél oldalán sem avatkozik be – jelentette ki.

Beszélt arról is, hogy az EU nem katonai szervezet, és ezért nincs is neki katonai képessége, de a tagállamoknak vannak hadseregeik. A tagállamok nem akarnak európai ernyő alatt beavatkozni a háborúba, de európai ernyő alatt akarnak pénzt adni rá – jelezte a kormányfő.

Orbán Viktor szerint arra kell figyelni, nehogy olyan helyzet jöjjön létre, hogy az európai vezetők a tagállamok pénzét – leginkább a magyarok pénzét – küldjék el Ukrajnába. Közölte: annak elkerülésén dolgozik, hogy a Magyarországnak járó pénz Magyarország helyett Ukrajnában landoljon.

A miniszterelnök a közel-keleti események kapcsán arról beszélt, mindenki jobban jár, ha sikerül lenyugtatni a konfliktust.

Közölte, azt jól érzékelik Európában a vezetők és a polgárok is, hogy a világ veszélyes hellyé vált, „háborús zónává” alakul a Közel-Kelet. Mindenki attól retteg, hogy a terrorszervezet ellen folytatott izraeli háború átcsaphat egy államok közötti háborúvá.

Szólt arról is, hogy a Balkánon is békétlenség, rendezetlen ügyek vannak.

A helyzet rendkívüli fegyelmezettséget és körültekintést igényel. Most tényleg stratégiai nyugalomra van szükség – fogalmazott.

Orbán Viktor egyetért azokkal, akik azt mondják, mindegyik konfliktust másképp kell kezelni. A Közel-Keleten mindent meg kell tenni, hogy a konfliktus ne terebélyesedjen háborúvá és ne borítsa lángba az egész Közel-Keletet – közölte.

A miniszterelnök az orosz-ukrán háború kapcsán beszélt arról is, Európában háborúpárti kormányok vannak, Magyarország egyedül van, csak a Vatikán van még a béke álláspontján.

Orbán Viktor szerint Magyarországnak ki kell tartania, mert arra számít, hogy repedezni fog a háborúpárti európai gondolkodás. Hiszen mégiscsak demokráciák vannak Európában, és egyre több embernek válik világossá, hogy a konfliktusnak a harctéren nincs megoldása – mondta.

A diplomáciának vissza kell venni a vezető szerepet, tűzszünetet kell elérni, tárgyalásokat kell kezdeni, és a lehető legkevesebb pénzt kell odaadni Ukrajnának egy olyan helyzetben, amikor Európa is súlyos gazdasági nehézségekkel küzd – jelentette ki.

Persze az ukránoknak még nehezebb, de az európai középosztály szenved, a gazdasági versenyképesség romlik, a zöldátmenetre és a Balkán bővítésére nincs pénz – sorolta. Megjegyezte, hogy a kínaiakhoz és az amerikaiakhoz képest Európa sokkal kevesebb pénzt tesz a gazdaságba.

A választási kampány a tiszta és nyílt beszéd ideje

– hangsúlyozta. Meggyőződése, hogy az európai emberek a béke felé fogják nyomni saját kormányaikat, csak ki kell bírni addig.

Hozzátette: ez volt a migrációnál is, Magyarország egyedül volt, de a végén az emberek a saját kormányaikat csak betolták egy migrációval szembeni álláspontba. A kormányfő szerint ugyanígy a béke felé tolják majd az emberek a saját – ma még háborúpárti – kormányaikat.