Újabb csapások Harkivra

Hat ember meghalt, tízen megsérültek egy újabb orosz dróntámadásban szombaton a kelet-ukrajnai Harkivban. A nyugati vezetők a konfliktus eszkalációjának veszélye ellenére sem a béketárgyalásokat sürgetik, inkább továbbra is olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyek még inkább elnyújthatják a háborút. Az M1 Híradójában megszólalt biztonsági elemzők igen kockázatosnak tartják ezt az álláspontot.

Tűzoltók lepték el szombat hajnalban Harkiv városát egy újabb orosz dróntámadás után. A rendőrség lakóházakban, benzinkutakban, középületekben és autókban keletkezett károkról is beszámolt. Legkevesebb hat ember meghalt, tízen megsérültek.

Harkiv polgármestere szerint a szombat hajnalban történt újabb orosz támadásban a drónok több épületet, köztük lakótömböket is eltaláltak.

A térségben szinte mindennaposak a támadások, így már milliók hagyták el otthonaikat,

a helyzet nem javul.

Még inkább elnyújthatják a háborút

A nyugati vezetők mégsem a béketárgyalásokat sürgetik, ehelyett továbbra is olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyek még inkább elnyújthatják a háborút. Ez az eheti NATO-csúcson is jól látszott. Az eseményen Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ugyanis azt javasolta, hogy hozzanak létre egy öt évre szóló, 100 milliárd eurós alapot Kijevenek.

Stoltenberg Ukrajna NATO-csatlakozását is sürgeti, ami szakértők szerint a háború kiterjedésével járhatna.

Ennél még súlyosabbak Emmanuel Macron szavai. A francia elnök ugyanis még februárban beszélt arról, hogy nem szabad kizárni a nyugati csapatok küldését Ukrajnába.

„Bátran ki kell mondanunk: készek vagyunk az eszközeinket használni, hogy Oroszország ne győzzön”

– jelentette ki akkor a francia elnök, akinek a terveit többen is támogatják, így a lengyel külügyminiszter és a balti államok politikusai is.

Tűzoltók a helyszínen 2024. április 4-én, miután Oroszország dróntámadást intézett a kelet-ukrajnai Harkiv egyik lakónegyede ellen (Fotó: MTI/AP/George Ivancsenko)

Támadna, ám védekezésre képtelen?

„A NATO-n és az Európai Unión belül kialakult egy olyan tömb, amelyik úgy gondolja, hogy egy Oroszországgal szembeni katonai beavatkozás megoldhatja az ukrajnai háborút” – mondta az M1-nek az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója. Horváth József felidézte: Franciaország, Németország, Lengyelország és a balti országok annak ellenére helyezkedtek erre az álláspontra, hogy haderejük alkalmatlan lenne a feladatra.

„Európa számára ez tragikus végkifejletet is jelenthetne”

– hangoztatta Horváth József, aki „borzasztóan veszélyesnek” ítélte meg ezt a hozzállást.

A tanácsadó hozzátette: „annak függvényében ez még inkább veszélyes, hogy ha megnézzük azt, hogy akár a francia, akár a német hadsereg milyen állapotban van, ami kitűnik a francia vagy a német vezérkari főnök nyilatkozataiból. Utóbbi szerint Németország esetében például 5–8 év kell ahhoz, hogy a hadsereget újra olyan állapotba hozzák, hogy képes legyen megvédeni az országát. Ezek nagyon árulkodó információk” – jegyezte meg Horváth József.

„Préselnek minket a harmadik világháborúhoz”

Emmanuel Macronon látszik, hogy elvakította az indulat – erről már az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője beszélt. Koskovics Zoltán úgy fogalmazott: az európaiaknak nem lenne szabad hagyniuk, hogy a kontinens biztonságát és az emberek életét veszélyeztessék.

„A háborúpártiak napról napra közelebb nyomnak, préselnek minket a harmadik világháborúhoz” – jelentette ki még pénteken Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója.

Hangsúlyozta:

a háború kiterjedésének kockázata óriási, ezért azonnal tűzszünetre és tárgyalásra van szükség.

Ukrajnának Patriot légvédelmi rendszerekre van szüksége Oroszország szisztematikus támadásainak elhárítására – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben, a tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozása keretében tartott NATO-Ukrajna Tanács ülését megelőzően.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közös köszöntőjében Kuleba hangsúlyozta: légvédelmi rendszerekre azért van szükség, hogy Kijev hatékonyan tudjon ellenállni Oroszország azon törekvésének, hogy Ukrajnát letörölje a térképről.

„Az ukrán gazdaságnak, az ukrán emberek életének és a városoknak a biztonsága a légvédelmi rendszerek rendelkezésre állásától függ” – fogalmazott.

Ukrajna azért kér Patriot rendszereket, mert ez az egyetlen légvédelmi rendszer, amely képes semlegesíteni az orosz ballisztikus rakétákat – emelte ki. Leszállításuk és rendszerbe állításuk csak a szövetségeseken múlik – tette hozzá az ukrán külügyminiszter.

Stoltenberg beszédében hangsúlyozta: Ukrajna támogatása nem jótékonyság, Ukrajna támogatása befektetés a közös biztonságba. Az orosz agresszió elleni fellépés Ukrajnában egyaránt fontos az ország és az egész világ számára – jelentette ki.

Elmondta, Ukrajna katonai támogatásának 99 százaléka a NATO-szövetségesektől származik, de – mint kiemelte – még határozottabb fellépésre van szükség. A NATO-Ukrajna Tanács ülésén a tagországok külügyminiszterei az ukrán külügyminiszterrel közösen áttekintik annak lehetőségét, hogy a szövetség miként tudna „kiszámítható” és „hosszú távú” segítséget nyújtani Kijevnek – tette hozzá a NATO-főtitkár.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a tanácskozást megelőzően újságíróknak nyilatkozva kijelentette: többet és gyorsabban kell adni, növelni kell a támogatást Ukrajna számára. „Sokat tettünk, de mindez még biztosan nem elég” – fogalmazott.

Oroszország polgári célpontokat semmisít meg, és megpróbálja szétverni az ukrán villamosenergia-rendszert.

Embereket öl, és tönkreteszi az infrastruktúrát – hívta fel a figyelmet. Ez megerősíti, hogy „továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát, különösen azért, hogy megvédjük a civileket, és biztosítsuk az ukránok számára mindazt, ami hozzájárul az agresszióval szembeni ellenállóképességük növeléséhez” – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

A főképviselő közölte, Oroszország vétója az ENSZ Biztonsági Tanácsában az észak-koreai ballisztikus rakéták ellenőrzésével kapcsolatban megmutatja, milyen közel áll egymáshoz a két ország, és hogyan működnek együtt annak érdekében, hogy fegyvereket biztosítsanak Ukrajna megtámadásához.

Az ukrán háborúról is tárgyalt Franciaországban az amerikai külügyminiszter. A francia elnök az egyik legharcosabb képviselője Ukrajna katonai támogatásának, Emmanuel Macron még azt sem tartja kizártnak, hogy nyugati katonák harcoljanak a fronton. Több európai politikus is egyetért ezzel, Oroszország viszont közvetlen fenyegetésnek tekinti a nyugati katonák bevetését. Moszkva szerint ez a fajta beavatkozás a konfliktusba a harmadik világháborút is kirobbanthatja.

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken kedden érkezett Franciaországba. A versailles-i fegyvergyárban a francia védelmi miniszterrel nézte meg azokat a katonai felszereléseket és lőszereket, amelyeket Franciaország Ukrajnába küld, majd Párizsban francia kollégájával találkozott.

Stéphane Séjournéval a főbb nemzetközi válságokról, így az izraeli és az ukrajnai háborúról is beszéltek. Az egyeztetés után mindketten megerősítették, hogy az Egyesült Államok, és Franciaország is folytatni akarja Ukrajna katonai támogatását.

„Nap mint nap azon dolgozunk, hogy hatékonyan megakadályozzuk fegyverek és felszerelések Oroszországba szállítását Iránból, Észak-Koreából és Kínából” – szögezte le Antony Blinken, aki Ukrajna esetleges NATO-tagságára is kitért és azt mondta, hogy Ukrajna előbb-utóbb csatlakozni fog a szövetséghez.

Antony Blinken kedd este Emmanuel Macron francia elnökkel is egyeztetett, a tárgyaláson a háború kérdése szintén szerepelt a főbb témák között.

A francia elnök álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű. Erről először február végén azt mondta, nem zárja ki, hogy nyugati csapatok harcolni induljanak a háborúba. Ezt később több nyilatkozatában is kifejtette, és leszögezte, szerinte Oroszországgal szemben semmilyen eszköztől sem szabad visszariadni.

„Nem szabad gyengének lennünk, ezért tisztán kell látnunk a helyzetet, és bátran ki kell mondanunk: készek vagyunk az eszközeinket használni, hogy Oroszország ne győzzön” – fogalmazott korábban a francia elnök, akinek a szavaira az oroszok válaszul atomháborúval kezdtek fenyegetőzni.

Emmanuel Macron felvetését megerősítette a francia nemzetgyűlés elnöke is.

A köztársasági elnök közleményében azt mondta, eleve semmit nem zár ki. Franciaország álláspontja a háború végéig, a győzelemig változatlan marad, vagyis, hogy minden lehetséges Nem fogom tovább értelmezni az elnök szavait, ez az álláspont elég egyértelmű – hangsúlyozta a francia politikus a RBC-Ukraine beszámolója szerint.

Szakértők szerint ez azonban egyet jelentene a harmadik világháború kirobbanásával.

„A nyugat-európai országok és Washington sem hajlandó a békét előremozdítani” – fogalmazott a Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője. Koskovics Zoltán hozzátette: a háború harmadik éve tart, folyamatosan halnak meg az emberek, a nyugati politikusok ennek ellenére elsősorban az eszkaláció hangján szólalnak meg.

„Hogyha a franciák, vagy a lengyelek, vagy a balti államok azt pár katonát átküldik az ukrán határon, az oroszok azt csinálnak velük, amit akarnak. Macron európai embereket akar a biztos halálba küldeni Ukrajnába” – mondta Koskovics Zoltán.

A magyar álláspont a háború kirobbanása óta nem változott.

Magyarország Kormányának közösségi oldalára t öt olyan érv is felkerült, amely a béke mellett szól. Ezek között szerepel az is, hogy a magyar emberek biztonsága mindennél fontosabb, a fegyverek szállítása pedig meghosszabbítja a háborút, amely bármikor más országokra is kiterjedhet. Leszögezik azt is, ez nem a mi háborúnk, ráadásul ártatlan emberek százezrei halnak meg.

Magyarország számára így továbbra is kulcsfontosságú a mielőbbi tűzszünet, majd a béke.