A NATO-n belül jelenleg háborús pszichózis uralkodik, ami komoly eszkalációs kockázatot jelent, ezért minél előbbi stratégiaváltásra lenne szükség az észak-atlanti szövetség részéről – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO-Ukrajna Tanács ülését követő sajtóértekezletén arról számolt be, hogy minden, ami elhangzott a tanácskozáson, azt erősítette meg, hogy minél előbb békére van szükség, ugyanis jól látszik a csatatéri helyzet alapján, hogy gyors diplomáciai rendezés híján drámai mértékben nőni fog a halottak száma és a pusztítás mértéke.

„Egyértelműen egyre aktívabbak a harctéri cselekmények, ezek következményei egyre súlyosabbak, és így az emberéletek megmentése és a pusztítás megelőzése érdekében most minden erőfeszítést a béke megteremtésére kellene koncentrálni” – figyelmeztetett.

Majd rossz hírnek nevezte, hogy ez jelenleg erősen kisebbségben lévő álláspont a NATO-n belül, egyik kollégája például úgy fogalmazott, hogy „a cél nem a béke megtalálása, hanem a háború megnyerése”.

„Ma nagyjából ez a fajta háborús pszichózis jellemzi a NATO-tagállamokat. A mai napon a felszólalások döntő többsége arról szólt, hogy hogyan lehetne a fegyverszállításokat növelni Ukrajnának”

– mondta.

Ennek kapcsán pedig rámutatott, hogy a fegyverszállítások összeállítása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, részben azért, mert a szövetségesek jelentős része csaknem teljes egészében átadta mostanra a raktáraiban rendelkezésre álló hadieszközöket.

Szijjártó Péter ezzel összefüggésben emlékeztetett, hogy Magyarország látja el jelenleg Szlovákiában a légtérrendészeti feladatokat Csehországgal együtt, mert Pozsony minden repülőgépét átadta Kijevnek, az újak pedig még nem érkeztek meg.

Felidézte, hogy az ülésen elhangzott az is, hogy ki kell üríteni a raktárakat, azaz minden létező eszközt át kell adni Ukrajnának, és ennek kétségbeesettségéből is világosan látszik az, hogy a fegyverszállítások egyre nagyobb nehézségekbe ütköznek.

„És nemcsak a fizikai okok miatt, hogy egyszerűen már nincsen ennyi fegyver, hanem azért is, mert a fegyverszállítások eddig sikerteleneknek bizonyultak a célkitűzésekhez képest” – vélekedett.

„Ugyanis mindeddig azt hallhattuk a fegyvereket szállító országoktól, hogy majd a fegyverszállítmányok hozzásegítik Ukrajnát ahhoz, hogy a csatatéri fejlemények pozitívan alakuljanak. De ez egyáltalán nem történik. A fejlemények teljesen ellentétesek a nyugati várakozásokkal, ellentétesek a fegyvereket szállító országok előrejelzéseivel” – tette hozzá.

Illetve megismételte, hogy

Magyarország ellenzi a NATO koordinációs szerepének megnövelését az ukrajnai fegyverszállításokban és az ukrán katonák kiképzésében, így nem is fog részt venni sem ennek tervezésében, sem magukban a műveletekben, sem ezek finanszírozásában.

A miniszter végül hangsúlyozta, hogy a NATO-ban ma meglévő „háborús pszichózis” óriási eszkalációs kockázatot is jelent, és minél tovább tart a háború, annál nagyobb lesz a pusztítás, és annál nagyobb lesz a veszélye a fegyveres konfliktus további terjedésének is.

„Szóval az eszkaláció megelőzéséhez és az emberéletek megmentéséhez is stratégiaváltásra van szükség a NATO-ban. Az erre vonatkozó szándék egyelőre még nem látszik” – jelentette ki.

Majd kifejtette, hogy hazánk ráadásul Ukrajna szomszédjaként immár több mint két éve közvetlenül szembesül a háború drámai hatásaival, a szenvedéssel, a kormány ezért az ország történetének valaha volt legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre.

A NATO-nak erősítenie kell a terrorellenes fellépését a kelet-nyugati kereskedelem zavartalanságának fenntartása érdekében, ez ugyanis lényeges gazdasági érdeke Európának – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsának ülését követő sajtóértekezletén arról is beszámolt, hogy a japán, dél-koreai, ausztrál és új-zélandi kollégák részvételével folytatott tanácskozásnak témája volt a csendes-óceáni térséggel való együttműködés is.

„A világban a terrorizmus jelentette kihívás egyre súlyosbodik. És ez a súlyosbodó terrorizmus egyre súlyosbodó fenyegetést jelent a világ biztonsága, a világkereskedelem működése szempontjából és a kelet-nyugati kapcsolattartás és összeköttetések fenntartása szempontjából” – figyelmeztetett.

„Mi, magyarok nem akarjuk, hogy a világ újra blokkokra szakadjon. Mi azt akarjuk, hogy minél több és minél sűrűbb összeköttetések szőjék át a kelet-nyugati együttműködést”

– közölte.

„Márpedig ezeket az összeköttetéseket a Magyarország, a magyar gazdaság számára kulcsfontosságú kelet-nyugati együttműködést súlyosan veszélyezteti a terrorizmus a Vörös-tengeren” – tette hozzá.

Szijjártó Péter ennek kapcsán kifejtette, hogy a jemeni húszi felkelők támadásai nyomán veszélybe került a térségben a tengeri hajózás szabadsága, márpedig rendkívül fontos útvonalról van szó a kelet-nyugati kereskedelemben.

„Ez súlyos csapás a kelet-nyugati kapcsolatokra, drágábbá, hosszabbá, kiszámíthatatlanná teszi a kelet-nyugati szállítások egy jelentős részét, s ezért mi azt az álláspontot foglaltuk el, hogy a NATO-nak igenis erősítenie kell a terrorellenes küzdelmet” – emelte ki.

„És nem engedhetjük, hogy a koronavírus, majd az ukrajnai háború okozta gazdasági sokkok után most egy terrorszervezet okozzon súlyos gazdasági problémákat az európai gazdasági szereplőknek” – húzta alá.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a kelet-nyugati, a csendes-óceáni, az atlanti-óceáni kapcsolatrendszer fenntartásához, zavartalanságához a terrorellenes küzdelem fokozására van szükség.

Szavai szerint el kell kerülni, hogy a kelet-nyugati áruszállítás újabb sokkot szenvedjen, az ugyanis nagy nehézségeket okozna az európai gazdaság számára.

„Magyarország szoros gazdasági együttműködést tart fenn a távol-keleti országokkal, az onnan érkező beruházások jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez, ezért számunkra a kelet-nyugati kereskedelem zavartalansága kulcskérdés. Ezért a terrorizmusellenes kiállás fokozása mellett állunk ki itt a NATO-ban” – összegzett.

Jövő hétfőn írhatják alá a magyar–ukrán határforgalmi megállapodást, új határátkelő nyílhat a két ország között – derült ki a külgazdasági és külügyminiszter csütörtöki Facebook-bejegyzéséből.

Szijjártó Péter azt írta: néhány hete Ungváron abban maradtak az ukrán tárgyalópartnerekkel, létrehoznak egy munkacsoportot, amelynek feladata lesz, hogy megtalálják a módját annak, miként kapja vissza a kárpátaljai magyar közösség mindazon jogait, melyeket 2015 óta folyamatosan vettek el az ukrán parlament törvénymódosítási döntéseivel.

„Ungváron 11 pontban foglaltuk össze várakozásainkat, 11 ponton van szükség előrelépéshez ahhoz, hogy elmondhassuk, helyreállnak a magyar nemzeti közösség identitásmegőrzéséhez és nyelvhasználathoz fűződő jogai” – közölte a tárcavezető, hozzátéve, csütörtökön Budapesten, Kijevben, Brüsszelben és Ungváron volt virtuális egyeztetés a közös munka folytatásához.

Szijjártó Péter értékelése szerint jó bizalmi alapot ad mindehhez az az előrelépés, hogy hétfőn aláírják a magyar–ukrán határforgalmi megállapodást, amelynek alapján új határátkelő nyílik és bővítik a határátkelők kapacitásait.

Szijjártó: A NATO-n belül háborús pszichózis uralkodik